A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 5. szám - A gyakorlati birói vizsga és a birói szervezeti törvényjavaslatról

Tizedik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1891. február 1. Szerkesztőség: y«j Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: v.. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, fel-zólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÍVEN, BÍRÓI, MOZI f$ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEK MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész • 0 » — > Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A gyakorlati birói vizsga és a birói szervezeti törvényjavaslatról. Irta: Dr. Molnár J., üyyvéd N.-Kanizsán. — Mily jog illeti a hitelezőt az adósra örökség útján szállott, de még tulajdonáld be nem kebelezett ingatlan tekintetében? Irta: Dr. Róz József, ügyvéd NagyVáradon. — Büntetötörvénykönyvünk revisiója. Irta : Bodor László, kir. tszéki biró Kolozsvárott. — Kit terhel a törvénytelen gyermek tartásának kötelezectsége ? Irta: Dr. Leszlényi Imre, gyöti ügyvéd. — Még egyszer a sommás visszahelyezés és mesgyeigazitásról. Irta : Ujszászy Gyula, kir. aljarád biró Gyöngyösön- — Xyilt kérdések és feleletek. (I. Egy telekkönyvi sorrendi kérdés. Irta: Sándor Ferenc, vágsellyei ügyvéd. — II l'gygondnok és ügyvédi képviselet. Itta: Dr. Berger Mór, ügyvéd Budapesten.) — Sérelem (Egyről-másról. Irta: Alföldy Ede, kir. aljegyző Titelen.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetés. TÁRCA: Törvénykezés és napi sajtó. Irta: Dr. Guthi Samu, Budapesten. \1 Kl.l.KKLKt: lökésetek tára. Keisöbirosági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) 1S91. január hó 1-től új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük j tnnár hó 1-én lejárt s még nem hosszabbították meg az előfizetést, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szi\ eskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felaőbirngngoknál Irrö üsyekröl és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módpít azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Vésül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy az 1891. évre is -ikerült a 'Jog Törvénytára* megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre bekiildve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, az 18!)l-ík évben megjelenő törvényeket és igazságugyministeri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a hires >R. á t h - féle< legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre , . . I frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. A ttjogf" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A »Jo<i tövvényttíva« múltévifolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az l8go. évi törvénycikkekből a 25. ivet (jő 1—368. lapig) és az 18QO. évi törvénycikkek címlapját s tartalommutatóját. Ezzel az z8oo. évi törvények be vannak fejezve. A miniszteri rendeletekből még hátralevő részt, valamint ugyanannak címlapját és tartalommutatóját lapunk legközelebbi számaival fogjuk a t. előfizetők kezeihez juttatni. As esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A gyakorlati birói vizsga és a birói szervezeti törvényjavaslatról. Irta: dr. MOLNÁR J., ügyvéd Nagy-Kanizsán. E cím alatt dr. W 1 a s s i c s Gyula, egyetemi tanár ur által irt cikkéhez bátor vagyok következő megjegyzéseket tenni. Igaz ugyan, hogy ily a törvény- és reformkérdésekben szakavatott egyénnel, mint cikkező úrral szemben, tán nézetem egyi.ajmnu nini «záma 13 oldalra terjed. oldaluságát kockáztatom, de tudva azt, hogy az egyéni okadatolt felfogás méltánylásra talál, nem fogja felszólaló ur rossz néven venni, ha mint a gyakorlati téren mozgó ügyvéd, e tárgyhoz hozzászólok. Teljesen egyetértek felszólaló úrral abban, hogy a biró vizsga az ügyvédi mellett egy teljesen értelem nélküli intézmény abban is egyetértek vele, hogy minden oly intézmény, melynek sem elvi jelentősége, sem gyakorlati haszna nincsen, hanem ellenkezőleg káros hatással jár az a jogélet terén, rákéletet él, mert egy lépéssel előrehalad, de kettővel visszamegy. Abban is egyetértek felszólaló úrral, hogy a birói vizsga az ügyvédi mellett egy szembeszökő absurdum, mit alig lehet tovább tűrni; egyetértek tehát abban, hogy e tarthatlan helyzet megszüntetendő. Minden az állami életre kiható intézmény akár létrehozásánál, akár javításánál fel kell vetni a kérdést, minő cél érendő e a létrehozandó, vagy javítandó intézménynyel és ha ezzel tisztában vagyunk, minő utak és módok azok, melyeken és melyekkel az elérhető. Felszólaló ur soraiból kitetszik, hogy a felvetett kérdéssel kettős célt akar elérni; a birák ép oly fokú kiképeztetését, mint ez ügyvédektől megkívántatik és a birói tekintélynek ügyvéddel szemben való emelését. Melyiket tartja dr. Wlassics ur magasabbra, avagy mind a kettőt egyaránt fontosnak nem kutatom, már azért sem, mert a jogi publicum utóbbi időben azon ferde nézethez hozzászokott mi tán némely biró és ügyvéd egymásközti túlkapásaiból eredt — hogy biró és ügyvéd nemcsak ellentétes állás, hanem ellentétes tekintély is. Annyit azonban mégis érintek, hogy nem isteneket, hanem embereket kell a birói székre teremteni, nem olympusi arc és nyelv, hanem közönséges, de ismerettel és természetes észszel felruházott egyén vigye a birói pálcát. Elvitázhatlan dolog az, hogy az elméleti, mint a gyakorlat; téren állását kellően betöltő ügyvéd maga tar ja kívánatosabbnak, ha ügyének elintézésében akár az egyik, akár a másik irányban egy színvonalon álló bíróval érintkezhetik, kivel ő magát megérteti és kinek határozatában lelki megnyugvást talál arra nézve, hogy ügye, habár jogi nézetével nem egyezően, de annak teljes jogi meggyőződésével, minden melléktekintetet félretéve, az igazsághoz hűen lett hozva. Azon cél ellen tehát, hogy a biró akár képzettségre, akár gyakorlati tapasztalat által versenyezzék az ügyvéddel, senkinek, de még kevésbé az érdekét helyesen felfogó ügyvédnek, a felhozott okoknál fogva nem lehet kifogása. Ámde azon ut, melyen ez elérhető, nézetem szerint nem az, mit dr. Wlassics ur, a rögtönös szükségen segítendő, javaslatba hoz, t. i. az ideiglenes intézkedéssel. Okvetlenül e helyütt fel kell vetni a kérdést, vájjon ha a létező állapoton rögtön nem lesz segítve, ugy megáll-e az igazságszolgáltatás ? Határozott nézetem az, de egyúttal tapasztalásom, hogy a baj nem oly nagy, miszerint a létjogosultsággal nem biró intézmény bármiként javittassék is, az egy percre is céljának megfelelt. Az ernyedt posztót hiába foltozzuk jó posztóval, nem birja el a foszladozó. Tizedeken át nem hangzott panasz a birói vizsgarendszer ferdeségéről, most egyszerre a tizenkettedik órában oly rossznak declaráltatik, hogy azonnal foltozni kell. Quod ab initio vitiosum est, nec potest tractu tenyoris valere. A birói vizsgának újabb rendszeresítését céltévesztettnek tartom, legfeljebb azt eredményezné, hogy miután a dédelgetett gyermeknek elég van téve, az igazságszolgáltatás terén bármily téren mostoha gyermekként elbánt ügyvédekre nézve az ügyvédi rendtarlás reformálása abban hagyandó. Ha a szükség csakugyan oly égető a bajon segíteni, ugy bánjanak el szigorúbban a birói vizsgákon és ekkor a bírói pályára készülők inkább az ügyvédi vizsgára jelentkeznek, mi annyival is vonzóbb az újabb időben, mert 11 jelentkező közül bizonyosan 9 diplomát nyer, de a legelső remediuma a bajnak, fogjunk az ügyvédi rendtartás reformjához, mely minden ideiglenes intézkedést absorbeál.