A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 51. szám - A magyar büntető törvénykönyv

202 A JOG. az apaságot ellenében megállapítani nem lehet, felperest keresetétől elmozdítani, — s mert alperes a költségeit fel nem számította s azokat pernyerés esetén kölcsönösen megszüntetni kérte, kérelméhez képest kölcsönösen megszüntetni kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. november hó 3-án, 44,674. sz. a.) : Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokolás: Az alperes részéről felhívott J. Róza, V. ]. és H. Imre aggálytalan tanuknak egybehangzó és egymást kiegészítő vallomásából okszerüleg következtetendő, hogy a felperes kérdéses gyermek fogamzásának időszaka alatt erkölcstelen életet folytatott. Minthogy pedig a nő ilyen esetben tartásdíjat nem követelhet, ennélfogva az elsöbiróság helyesen utasította el a felperest keresetével és így annak Ítélete a kereset főtárgyára nézve ez okból, a perköltségre vonatkozó rendelkezésében pedig azért volt helybenhagyandó, mert alperes nem felebbezett, a felperesre nézve pedig az nem sérelmes, hogy az elsöbiróság a perköltséget kölcsönösen megszüntette stb. A m. kir. Curia (1891. nov. 16-án, 2,188/p. 1891. sz. a.): A budapesti kir. itélő tábla Ítélete az abban foglalt indokokból helybenhagyatik annyival inkább, mert felperes gyermeke eltartását azért nem követelheti, mivel a gyermek fogamzása idejében felperes erkölcstelen életmódja a másodbiróság ítéletében felhozott okokból bebizonyitottnak lévén tekintendő, e miatt az a döntő körülmény, hogy felperes gyermekét alperes nemzette-e, bíróilag megállapítható nem volt. A fizető közpénztár könyvei csakis a fizetés tenyéré nézve szolgáltatnak bizonyítékot, de mintán a fizetésről a pénzfelvevőtől nyugtát tartozik venni és avval szemben a pénztár maga is mint érdekelt fél jelentkezik — arra nézve, liogy a fizetés kinek kezéhez teljesíttetett — csakis az utóbbi nyugtája fogadható el bizonyítékul. A bizonyíték megsemmisülése vagy szabályszerű selejtezés útján történt megsemmisítése rendszerint annak hátrányára esik és annak állapítja meg bizonyítási kötelezettségét, a kit a bizonyíték megsemmisülésére okul szolgált mulasztás terhelt. A najry-becskereki kir. járásbi róság (1890. március 16. 2,069. sz. a.) : Torontálmegye árvaszéke felperesnek H. Döme alperes ellen 296 frt 27 kr. iránti perében felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Alperes tagadta, hogy a kereseti összeget felvette volna. E tagadással szemben felperes azon egyedüli bizonyítékot, mely a pénz felvételét egy közhivatalnál igazolja, a »nyugtát« nem mutatta fel, s nem is képes felmutatni. Ezeknél fogva az alperes által felajánlott főeskü mellőzésével felperest be nem bizonyított kereseti követelés iránti keresetével el kellett utasítani stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. nov. 3-án, 39,092. sz. a.) : Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, s alperest arra kötelezi, hogy felperesnek 296 frt 27 kr. tőkét és járulékait megfizessen stb. Indokok: Felperes a becsatolt közokirattal kétséget kizáróan bebizonyította, hogy alperes a kereseti összeget felvette. Minthogy pedig a becsatolt és a m. kir. adóhivatal által kiállított okirat közokirat és így teljes bizonyítékul szolgál mindaddig, míg alperes annak hamisságát vagy szabálytalanságát nem bizonyítja (1868 : LIV. t.-c. 165. §.) és annak hamisságát vagy szabálytalanságát alperes nem is állította, annál kevésbé bizonyította, minthogy továbbá alperes a 296 frt 27 kr. tőkeösszeg mennyisége ellen kifogást nem tett, alperest a kereseti tőkének és járulékainak megfizetésére kötelezni kellett, annyival inkább, mert az alperes részéről felajánlott főeskü, szemben a becsatolt közokirattal igazolt körülményekre, egyáltalában nem ítélhető meg stb. A m. kir. Curia (1891. nov. 18., 2,643. sz. a.): A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva es azért, mert a fizető közpénztár könyvei csakis a fizetés tényére nézve szolgáltatnak bizonyítékot, de miután a fizetésről a pénzfelvevőtől nyugtát tartozik venni s a pénzfelvevővel szemben a pénztár maga is, mint érdekelt fél jelentkezik : arra nézve, hogy a fizetés, kinek kezéhez teljesíttetett, csakis az u'óbbi nyugtája fogadható el bizonyítékul, továbbá, mert a bizonyíték megsemmisülése, vagy mint jelen esetben a szabályszerű selejtezés útján történt megsemmisítése rendszerint annak hátrányára esik s annak állapítja meg bizonyítási kötelezettségét, a kit a bizonyíték megsemmisülése okául szolgált mulasztás terhelt, vagyis jelen esetben felperes terhére, a ki követelését mindaddig nem érvényesítette, a míg a fizetést felvevő nyugtája selejtezve nem lett, felperes tehát a saját mulasztása folytán megsemmisült bizonyíték helyett más bizonyítékot tartozott volna felhozni, felperes azonban főesküvel alperest meg nem kínálván, sőt az alperes által egyoldalúlag felajánlott fő' eskü megítélését is ellenezvén, a nyugtát pótolható más bizonyítékot nem alkalmazott. Miről az elsöbiróság azon utasítással értesíttetik, hogy az iratokat, miután a követelés érvényesítése tekintetében az árvaszék részéről késedelem s mulasztás látszik fenforogni, a m. kir. belügyministeriumhoz terjeszsze fel. Upercs azon szerződésileg vállalt kötelezettségének elmulasztásából, hoiry a felperes szőlőjében talált hiányokat új tőkékkel köteles volt kitölteni, a hiányzó szőlőtökéért kártérifé.vsel nem tártozik akkor, ha az általa ninnkáltatás alá vett szőlőben a philloxera magát még a szerződés megkötése előtti időben megfészkelte. I (M. kir. Curia 1891. nov. 4. 1,706. sz.) Hozománynak igérése oly személy részéről, a ki azt törvény alapján nem tartozik adni, ajándékozási ígéretnek tekintendő. Minthogy az osztrák polg. tvkv szerint a valóságos átadás és irási beli okirat nélkül tett szóbeli ajándékozási ígéretből kereseti jog nem származik, ennélfogva Erdélyben történt fenti értelmű igéret keresettel érvéuyesithető igényt nem eredményez. (M. kir. Curia 1891. november 11. 1,148. sz. a. Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Habár a váltótörvény 3S. §-a szerint a váltó-fizetést a fizetési napon 12 óráig kell teljesíteni és habár a 41. §. szerint az óvás csak ezen napon 12 óra után vehető fel és végre habár a vt. 102. 8-ában yilágosan ki van mondva, hogy a váltó-bemutatás és a váltóóvás az illető váltó-kötelezettnél a lejárati napnak délelőtti 9—12 ! és 2—5 órája között vehető csak fel, érvénye,en felvettnek tekintendő mégis oly váltó-óvás, mely a fizetési napon 12 órakor vétetett fel, ha a kötelezett az ellen fel nem szólalt. Érvényesen felvettnek tekintendő azért, mert a váltójogok érvényesítésére megszabott ! határidőnek a váltótörvény 102. S-ában órák szerint kijelölése főleg azon fél részére szolgáló kedvezménynek tekintendő, kinél a kérdéses váltócselekmény teljesítendő, ki megkívánhatja ezen óríknak betartását és ki ezen órákon kivül joghatályos nyilatkozatot vasry cselekményt tenni nem köteles. Ha azonban a kötelezett fél ezen időbeli kedvezménynyel nem él és a törvényszabta határnapokon belül váltójogi nyilatkozatot vagy cselekményt teljesít, akkor az erről felvett közjegyzői tannsitvány, mint minő- az óvás, tőrvényesen fölvettnek tekintendő. * A békésgyulai kir. törvényszék (1890. június 11-én 4,0i)7.) | Dr. Márki János ügyvéd által képviselt V. Lajos orosházai cégnek | dr. Berger Elemér ügyvéd által képviselt V. József és társa alJ peresek ellen 150 frt váltóösszeg és jár. iránti perében következöI leg ítélt: 1 r. alperes V. József váltóelfogadó ellen az 1890. évi I május hó 8. napján 3,172. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik 1. r. alperes az Orosházán 1890. évi jan. ! hó 4. napján 150 frtról szóló váltó alapján, mint elfogadó a ! kereseti 150 frt váltóösszeget stb. felperesnek megfizetni. Ellenben II. r. alperes H. Stefánia váltó-kibocsájtóra vonat[ kozólag az 1890. évi május 9. napján 3,172. sz. a. kelt sommás | végzés hatályon kivül helyeztetik, ezen alperes elleni keresetével i felperes elutasittatik stb. Indokok: A kereset alapiául bemellékelt váltó alperesek lakóhelyétől — Orosháza — különböző helyen Aradon levén j fizetendő, a váltó az 1876 : XXVII. t.-c. 24. §-a értelmében telepitett j és fizetés végett a telep helyén, a telepesként kijelölt osztrákI magyar bank fiók intézeténél volt bemutatandó, felperes a törvény • ezen rendelkezését a B. a. óvás szerint betartván, minthogy a ! felvett óvásból kitünőleg a váltónak a lejáratkor a felperes volt birtokosa I. r. alperes váltó-elfogadó azon a váltó törvény 33., 41. és 103. §-aira alapított kifogását, hogy az óvás nem törvényes határidőben történt felvétele az ő kötelezettségén mit sem változI lat, annálfogva vele szemben a sommás végzést hatályában fenI tartani és őtet a váltóösszeg és összes járulékai megfizetésében j marasztalni kellett. Ellenben II. r. alperesre vonatkozólag a sommás végzést i hatályon kivül helyezni, a keresetnek reá vonatkozó részét elutasítani kellett, mert a váltótörvény 33., 41., 102. és 103. §-ainak egybevetéséből kitűnik, hogy ha a váltó lejárata vasár- és ünnepnapokra esik, a fizetés a legközelebbi köznapon déli 12 óráig teljesítendő ; annak elmulasztása esetén az óvás déli 12 óra után d. u. 2 — 5 óra között vagy legkésőbb a második köznapon délelőtt 9 — 12 vagy 2—5 között vehető fel, a kereseti váltó lejárata 1890. évi május hó 4. napjára — vasárnapra — esvén, a fizetés 1890. évi május 5- napján volt követelhető s illetve e napon déli 12 óráig teljesíthető, tehát az 1890. évi május hó 5 napján déli 12 órakor felvett óvás idő előtti s a másodrendű alperes elleni váltójogi kereset fentartására alkalmas okmányt nem képez stb. A budapesti kir. itélö tábla (1891. j anuár 7-én 5,228/90.) az első bírósági ítéletet helybenhagyja indokaiból és II. r. alperest illetőleg még azért, mert egyfelől a váltótörvény 111. §-a határozottan azt rendeli, hogy az óvás a fizetés napján déli 12 óra után vehető csak fel, másfelöl 103. §-a azt, hogy az óvás felvétele délelőtt 9 — 12 óra közt, délután pedig 2 — 5 óra közt eszközlendő, ebből pedig önként következik, hogy a fizetés napján déli 12 órakor felvett óvás a törvénynek meg nem felel, mí,vel ?zt,' ha nem déli 12 ora után felvettnek tekintetik, az előbb idézett törvényszakasznak, ha pedig déli 12 óra után * Ezen érdekes esetre fölhivjük t. olvasóink figyelmét. A szerkesztőség.