A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 46. szám - Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. igazságügyminiszter 1891. évi aug. 19-én kelt 4291. I. M. E . sz. rendelete az új birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.) (Folytatás.)

A JOG. 343 fejlesztésében. Márészt, mint iró, nem egyszer maga is sorompóba szállt lapunk hasábjain is bizonyos nézet érdekében. Szerző a lapunkban a végrehajtási törvény körül megjelent gazdag irodalmat, valamint a többi szaklapokét is igen alaposan ismerteti és használja fel. V tévedések tana az osztrák magánjogban. (Die Irrthumsiehre des österreichischen Privatrechtes. Graz, 1891.) Irta dr. Pfersche Emil. »A tévedések tanának az osztrák magánjogban nem létezik mouographiája«. Ezen szavakkal vezeti be Pfersche az e kérdésre vonatkozó osztrák irodalom bírálatát és e szavakból következtethetni munkájánali nagy értékére. Az általános rendszerek az egyes tanoknak csak csontvázát adják meg, a monographiák szolgáltatják az izmokat és vért. Pfersche a »Polgári Törvénykönyvet* követi, melynek előnyeit kiemeli a német törvényjavaslattal szemben. Külön-külön megbeszéli a tévedések tanát a házasságkötésnél, végső akaratnyivánitásokná!, az obligacionális és — a Strohal-féle nézet elfogadásával — a dologjogi ügyleteknél. Egy lélektani bevezetés azon következtetésre juttatja, hogy a jognak tárgya nem az akarat, hanem a tett, az akaratnyilvánítás; és anomáliáknál (kényszer, tévedés, csalás, félreértés) nem kell szükségképen anomal következményeknek beállni, a mint azt a közönséges jogi doctrina tanítja, hanem különböző esetek különböző következményekkel járnak. Szerző fejtegetései folyton tekintettel vannak a jog gyakorlati céljaira ; az eddigi elméleti nézetek és a judikatura lelkiismeretesen föl vannak használva és a gyakorlót alig fogná cserben hagyni e munka a forgalom valamely fontosabb kérdésénél. Az irály világos, a kiállítás kifogástalan. A bank- és árúbizományi jog az Általános Német Keresk. Törvénykönyv nyomán. (Das Recht der Bank- und YVaarencommission naeh dem Allgemeinen Deutschen Handelsgesetzbuche. Für Juristen und Kaufleute. Erlangen, Leipzig, 1891. Andr. D e i c h e r t'sche Verlagsbuehh.) Irta dr. S. J a c o b y. Nem lép fel magasabb igényekkel, csak segédkönyvül akar szolgálni az ügyvédi és kereskedői praxisban. Az első fejezetben szól szerző a bizományos fogalmáról a keresk. törvény szerint, a bizományi ügylet létrejöttéről, a keresk. törv. által a bizományi ügyletek megítélésénél alkalmazott elvről és a bizományos kötelességszegésének következményeiről. A második fejezetben a bizományos kötelességeiről az átszolgáltatott árúra, a vételi szerződés megkötésére és teljesítésére, végül az értesítés és egyéb tudósításokra vonatkozólag. A harmadik fejezetben tárgyaltatnak a bizományos jogai : a zálogjog, jog költségei megtérítésére, provízióra és a helyettesítés joga. A negyedik fejezet tárgyát a bizományi árúra vonatkozó egyéb jogviszonyok képezik. Az ötödik fejezet a bizományos közvetlen belépési jogának elméletéhez szolgáltat újabb eszméket. A hatodik a bizományos helyzetével foglalkozik a váltóbeszerzáseknél, a hetedik a bizományi viszony megszűntével. A vasúti jegy jogi természete. (Die rechtliche Natúr des Eisenbahnfahrscheins. Inauguraldissertation zur Erlangung der juristischen Dokíorwürde an der Universitát in Zürich. Zürich, 1890, Zürchert Pfarrer.) Irta Max S c h n e e 1 i. Azon kérdéssel foglalkozik, vájjon jogosítva van-e az utazó, ki menettérti jegyét a visszautazásra nem használhatja, azt másra átruházni ? E kérdés körül már egész kis irodalom keletkezett és a vélemények fölötte eltérnek egymástól. A német birodalmi törvényszék különben azon álláspontra helyezkedett, hogy az illető társaságoknak jogukban áll egy, az úti jegyre alkalmazott megjegyzés által az átruházást megtiltani. Az egész e kérdésre vonatkozó irodalmat kimerítően ismerteti jelen müvecske. Birói ügyviteli szabályok. (A m. kir. igazságügyminiszter 1891. évi aug. 19-cn kelt 4291. I. M. E. sz. rendelete az új birói ügyviteli szabályok kiadása tárgyában.) f\ (Folytatás.)* Felterjesztés és felszerelés. 6. §. A közjegyzői kamara köteles átiratában a pályázóra nézve az 1874: XXXV. t.-c. 185 -193. és az 1866: VII. t.-c. 42—49. §-ainak, az ügyvédi kamara az 1874: XXXIV. t.-c. 65—104., 106—108. és az 1887: XXVIII. t.-c. 2—5. §-ainak szempontjából nyilatkozni. A hivatalfőnök, illetve a törvényszéki elnök — a mennyiben ez a pályázati hirdetményt nem maga tette közzé (4., 5. §.) — a pályázati kérvényt címéhez haladéktalanul elküldi és egyszersmind, ha a pályázati kérvénynek a személyi táblázattal való felszerelésére hivatva nincsen (7. §.), a pályázónak képessege, szorgalma, magaviselete és alkalmazhatósága iránt a kisérő iratban szigorú tárgyilagossággal és lehetőleg részletesen indokolva nyilatkozik. Oly esetben, a mikor a pályázati kérvény más törvényszék kerületében vagy felsőbb fokú bíróságnál megüresedett állásra vonatkozik : a járásbiró, mint hivatalfőnök, a pályázati kérvényt azon kir. törvényszék elnöke útján küldi el a címhez, a melynek kerületéhez a járásbíróság tartozik. 7. §. A bíróságnál vagy kir. ügyészségnél alkalmazott pályázónak kérvénye a pályázó személyi táblázatának (27. §.) másolatával felszerelendő azon elnök vagy kir. ügyész (kir. főügyész) által, ki a táblázatot kezeli. (27., 28. §§.) Javaslattétel. 8. §. A kir. Curián a birói állások betöltésére nézve a kir. Cuiia elnöki tanácsa, a kir. ítélő tábláknál, törvényszékeknél és járásbíróságoknál megüresedett birói állások (1. §.) betöltésére nézve annak a kir. ítélő táblának elnöki tanácsa tesz javaslatot, a melynél, vagy a melynek kerületében az állás betöltendő. (1891: XVII t.-c. 11. §.) * Előző közlemény a »Jog« 40. számában, Kijelölés. 9. §. A végett, hogy a kir. itélö tábla elnöki tanácsa a javaslattétel jogát gyakorolhassa (8. §.) mindazon esetekben, a mikor kir. törvényszéknél vagy járásbíróságnál betöltendő birói állásra pályázati kérvények érkeztek, a törvényszéki elnök köteles ezeket a 6. és esetleg a 7. §-hoz képest felszerelve, jegyzékbe foglalni és a pályázati határidő lejárta után késedeiem nélkül a törvényszéki kijelölő bizottság elé terjeszteni. A pályázati kérvéi yek kijelölő bizottságban tárgyaltatnak, mely a törvényszéki birák közül, ezek számához képest 2 vagy 4 tagból, az elnök vagy helyettesének elnöklete alatt alakítandó. A jegyzőkönyvet az elnök által esetenkint megbízott jegyző, aljegyző vagy joggyakornok vezeti. E bizottságba a helybeli járásbiró is meghívható. Ha járásbíróságnál rendszeresített állás betöltése forog fenn : az illető járásbiró mindig meghallgatandó. A bizottság tárgyalás alá vévén a kérvényeket, azon pályázók közül, kik a törvény vagy szabályrendeletek által előirt kellékekkel bírnak, a betöltendő állásra három egyént jelöl ki és kijelölését mind ezekre, mind a mellőzöttekre nézve indokolja. A mennyiben kellő számú vagy kellőleg képesített pályázók nem jelentkeztek, e körülmény a jegyzőkönyvben megemlítendő. A jegyzőkönyvet az elnök és jegyző irják alá. A többségtől eltérő s indokolt véleményét azonban e jegyzőkönyvbe a bizottság tagjainak bármelyike beírhatja. Az elnök e jegyzökönyvet az összes kérvényekkel együtt jegyzék (10. §.) mellett, jelentése kíséretében, a pályázati határidő lejárta után 8 nap alatt a kir. itélö tábla elnökéhez terjeszti fel. Joga van e jelentésben akár a bizottság véleményéhez járulni, akár a kijelölésre nézve eltérő s indokolt véleményt adni. 10. §. A jegyzékben a pályázók az általúk a pályázati kérvény beadásakor elfoglalt hivatali állás rangfokozata szerint sorolandók fel ugy, hogy legelöl az áthelyezést kérők, ezután a többi pályázók rangfokozatukhoz képest legyenek megnevezve Az egyenlő rangfokozatúak közötti sorrend az utolsó kineveztetés időpontja szerint állapítandó meg. A közhivatalban nem levő pályázók a közhivatalban levők után sorolandók fel, maguk között annak ideje szerint, a mikor az illető állásra szükséges képesítést elnyerték. 11. §. A kir. itélö tábla elnöki tanácsa úgy a 9. §. esetében, mint abban az esetben, a mikor kir. itélö táblai birói állás betöltéséről van szó, a pályázati kérvények felterjesztése, illetve a pályázati határidő lejárta után késedelem nélkül a pályázati kérvények, ezek mellékletei, a vonatkozó személyi táblázat és a birói s felügyeleti működés, valamint személyes érintkezés közben szerzett tapasztalatok és köztudomású tények alapján a betöltendő állás háromnál nem több, kellően képesített és alkalmas pályázói javaslatba hoz ; ha egynél több hozatott javaslatba, ezek között a kijelölési sorozatot felállítja és ugy a javaslatot, mint a kijelölési sorozat felállítását indokolja. 12. §. A kir. Curiánál megüresedett birói állások]a nézve az igazságügyminiszter által az elnökhöz intézett felhívás folytán a kir. Curia elnöki tanácsa a 11. §. értelmében jár el, azzal az eltéréssel, hogy javaslatának megtételénél azokat veszi figyelembe, kik az elnöknél kijelöltetés végett jelentkeztek. 13. §. A 11. és 12. §-ok szerinti javaslat céljaira tartott tanácskozás menete és eredménye jegyzőkönyvbe foglaltatik és a javaslattétel indokoltatik. A jegyzökönyvet az elnöki titkár, ennek akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tanácsjegyző vezeti és az elnök s a jegyzőkönyvvezető Írja alá." A tanács mindenik tagjának jogában áll a többségtől eltérő véleményét indokoltan a jegyzőkönyvbe felvétetni. (Folyt, köv.) Vegyesek. A büntető törvénykönyv módosítása tárgyában Daruváry Alajos curiai másodelnök elnöklete alatt tanácskozó szakértekezlet újabban három módosítást állapított meg. A sértett fél indítványát illetőleg kimondotta, hogy az indítvány a vagyon elleni bűncselekményeknél áthárul az örökösökre. A hatóság elleni erőszak büntetése nem börtönben, hanem fogházban véleményeztetik megállapittatni. Végül kimondatott, hogy a külföldi bélyegés postajegyek hamisítása büntetési sanctio alá helyeztessék. Dr. Molnár J., volt nagykanizsai ügyvéd, lapunk derék munkatársa albiróvá lett kinevezve. Fogadja szíves üdvözletünket kineveztetéséhez. A budapesti ügyvédi kamara folyó hó 8-án rendkívüli közgyűlést tartott Hodossy Imre elnöklete alatt, melynek egyedüli tárgyát a kamarának felirata a büntetőtörvény módosítása feletti vélemény képezte. A jegyzőkönyvet dr. Nagy Dezső kamarai titkár vezette. Élőadóként dr. Gruber Lajos szerepelt, a ki a választmány által kidolgozott tervezetet ismerteti s általánosságban elfogadásra ajánlja azzal, hogy a felirat-tervezet az igazságügyminiszterhez felterjesztessék. Dr. Márkus Dezső a »csábitás és kerités« tekintetében büntetőkönyvi intézkedések szükségét látva, ez irányban inditvánvt terjeszt elő. A közgyűlés kimondja, hogy ezt majd csak a tervezet letárgyalása után kívánja tárgyalni. Ezután elfogadták a választmánynak a bkv. 335., 336., 337., 340. és 342. §-aira vonatkozó előterjesztéseit. A 343. § nál G o 1 d Simon a választmányi tervezet elejtését kéri. A többség azonban fentartandónak határozta. A 379. §-nál dr. V i s o n t a i Soma szövegmódosítást terjeszt elő, az eredeti miniszteri tervezet elfogadását kérve. R e i n e r Gyula és dr. Gruber Lajos felszólalása után a választmány szövegezését fogadják el A 380., 383., 385. és 386. §-okat egyhangúlag elfogadták. A 387. §-nál dr. Schwarcz Gusztáv mellőzni indítványozza a választmány előterjesztését. Kívánatosnak tartaná, hogy a tervezet a választmányhoz visszaküldessék, abból