A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 46. szám - A külföldi biztosító-társaságokkal szemben újabban Európa több államában a kormányok részéről élénk mozgalom indult meg - A szeméremsértő hirdetések elnyomására szolgáló angol törvény. (1887. jul. 26. 52. és 53. Vict.)

342 A J O Gr. mennyiségű ruházat, ép ugy szükséges egy minimális bútornemi!. Üres lakásra szorítani az adóst és családját nem lehet, igy raegfosztatik a háztarthatástól s létfentartási ösztöne, a szédelgés és összejátszás karjaiba dobja öt, másrészt pedig elég tétetik ama józan követelménynek, hogy a fülig terhelt adós ne tartson salonokat s ne vezesse félre hitelezőit a jó mód látszatával, törvény kényszerítse őt megtakarítani ott a hol lehet, a lakásnál, ezzel jót tesz magának s kötelezettségeinek is eleget tehet. S ha a végr. törvény ezen általam javasolt módon novelláztatnék, akkor elesik önként az igényperek legodiozusabb s azt hiszem fele része és a hitelező sem lesz kényszerülve, mint van legtöbb esetben most, a foglalást a szegény ember nélkülözhetlen bútorrongyaira vezetni, a mivel magának legtöbb esetben nem is használ, mert az árverési költségek, házbér s adó felemésztik rendesen a bútorok vételárát, különöse ha az árverési piacot egy ebből élősködő konzorcium dominálja, az adósnak meg erkölcsi és anyagi kárt okoz, mert az tartozásából alig törleszthet ily úton valamit s odadobja őt a lelketlen törvénykijátszó kufárok áldozatának, bíínSZÖVetségesének. (Befejező közlemény köv.) Ausztria és külföld. A szeméremsértő hirdetések elnyomására szolgáló angol törvény. (1887. jul. 26. 52. és 53. Vict.) Ezen érdekes törvényt, melyhez hasonlóra nálunk is nagy szükség volna, következőkben közöljük : 1. c. E törvény »The Indecent Advertisements Act, 1889.« címmel idézendő. 2. c. E törvény hatályba lép 1890. január 1-én. 3. c. A Summary Jurisdictiou Acts-ban előirt módon megejtett sommás bú'nvizsgálat befejezése után, 40 shillinget meg nem haladó pénzbirsággal, vagy a biróság belátása szerint egy hónapig terjedhető kényszermunkával súlyosítható, vagy a nélküli fogházbüntetéssel lesz büntetendő az, a ki képeket, nyomtatott vagy irott, illetlen vagy erkölcstelen jellegű tárgyakat alkalmaz vagy felir valamely házra, épületre, falra, deszkakerítésre, kapura, sorompóra, oszlopra, cövekre, hirdetési cédulára, fára vagy bármi más tárgyra, a melyet megláthat egy az utcán, valamely közúton, úton vagy ösvényen lévő vagy keresztülmenő személy ; vagy a ki hasonnemü tárgyakat alkalmaz vagy felir egy nyilvános árnyékszékre ; vagy az, a ki átad illetőleg megkísérel átadni, vagy megmutat ilynemű tárgyakat bármely ottlakónak, vagy bármely személynek, a ki az utcán, valamely közúton, vagy ösvényen van, illetőleg keresztülmegy. 4. c. A Summary Jurisdiction Acts-ban előirt módon megejtett sommás bűnvizsgálat befejezte után, 5 font sterlinget meg nem haladó pénzbirsággal, vagy a biróság belátása szerint 3 hónapig terjedhető kényszermunkával súlyosított, vagy a nélküli fogházbüntetéssel lesz büntetendő : a ki bárkinek ad vagy átad az ezen törvény 3. cikkében emiitett képeket, nyomtatott vagy irott tárgyakat, azon szándékkal, hogy egy vagy több ilyen dolog alkalmaztassák, felirassék, átadassák vagy megmutattassák, az ott körülirt módon. 5. c. Minden a syphilisre, fehárfolyásra, idegbetegségre vagy bármi más a nemi érintkezésből eredő, vagy azzal összefüggésben álló betegségre vagy testi fogyatkozásra vonatkozó hirdetés a jelen törvény 3. cikke értelmében szeméremsértő jellegű nyomtatott vagy irott tárgynak tekintetik, ha egy ilyen hirdetés alkalmaztatik vagy föliratik valamely házra, épületre, ázszkakeritésre, kapura, sorompóra, oszlopra, cövekre, hirdetési cédulára, fára, vagy bármi más tárgyra, a melyet megláthat egy ae utcán, valamely nagy nyilvános úton vagy ösvényen lévő vagy kdresztülmenő személy, vagy ha alkalmaztatik vagy feliratik egy nyilvános árnyékszékre ; vagy ha átadják, vagy megkísérlik átadni valamely az utcán, egy nagy nyilvános úton, vagy ösvényen lévő vagy keresztülmenő személynek. 6. c. Minden »constable«, vagy minden más rendőrségi közeg elfogatási parancs nélkül letartóztathat bárkit, a kit a jelen törvény áthágásán rajta kap, stb. A külföldi biztosító-társaságokkal szemben újabban Európa több államában a kormányok részéről élénk mozgalom indult meg. Németországban a porosz belügyminiszter rendeletet intézett a külföldi életbiztosító-társaságokhoz, melylyel őket arra kötelezte, hogy a porosz üzlet után elérendő évi bevételek felét porosz államkötvényekben helyezzék el. Bajorországban a képviselői kamara folyó évi okt. 17-iki ülésében egy törvényjavaslatot fogadott el, mely a Bajorországban engedélylyel nem biró biztosító-társaságok ügynökségeinek megbüntetését rendeli. Olaszországban az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetemben törvényjavaslatot dolgozott ki, mely az 1883-ik évben életbelépett keresk. törvény 145. §-át1 1 Az olasz keresk. törvény 145. §-a szerint a külföldi életbiztosítótársaságok az évi bevételek felét, a belföldiek pedig egy negyedét olasz államkötvényekben tartoznak elhelyezni. akként módosítja, hogy az Olaszországban működő külföldi biztositó-társaságok az olasz üzlet után elért tartalékokat olasz értékekben vagy ingatlanokban kötelesek elhelyezni. A törvényjavaslat indokául felhozatik, hogy a biztosítási üzlet Olaszországban nagyobbára a külföldi biztosító társaságok kezeiben van, a mennyiben a 44 Olaszországban működő biztosító társaság közül csak 13 a belföldi, a minek folytán az olasz tőkék jelentékeny része a külföldre vitetik ki Az olasz kormány ezen intézkedése által 25.000,000 lira fog az országban maradni. Oroszországban egy a legmagasabb államhivatalnokokból összeállított bizottság az amerikai életbiztosító-társaságok által űzött tontina-bíztositás megtiltását hozta indítványba. A belügyminiszter ennek folytán legközelebb egy törvényjavaslatot fog az államtanács elé terjeszteni, melynek értelmében ezen tilalom legkésőbben ez év végével fog hatályba lépni. Ausztriában végül eléggé ismeretesek a biztosítás államosítására irányuló törvényhozási törekvések és a kormány által kilátásba helyezett kötelező tüzkárbiztositás behozatala. Az osztrák képviselőház folyó évi okt. 8-iki ülésén pedig dr. G r o s z és társai javaslatot terjesztettek elő, mely az 1880. aug. 18-ikáról kelt osztrák biztosítási regulativumot olyan értelemben volna hivatva módosítani, hogy az életbiztosító-társaságok évi jelentéseikben az idő előtt felbontott biztosításokat a megfelelő díjtartalékok kimutatása mellett külön-külön tartozzanak bejelenteni; a biztosító társaságok által bemutatott mérlegek, évi jelentések stb. szakértők által vizsgálandók meg ás végül a kormány utasítandó, hogy a biztosítási — különösen az életbiztosítási — jog codificatiójára a szükséges intézkedéseket megtegye. Csak nálunk nem akar a raegfoghatlan közönynek vége szakadni, pedig a viszonyok ismeretéből merített legjobb tudomásunk szerint határozottan állithatjuk, hogy a civilisált Európában nincsen olyan ország, melyben a biztosítási ügy oly veszélyes fejlődésnek i n d u 1 h a t n a, m i n t é p e n nálunk, a mi biztosítási törvényünk mellett. Adja az ág, hogy késő ne legyen, mire az illetékes tényezők közönyükből fölocsudnak ! Nyilt kérdések és feleletek. A szabadságbiintetés tartamának számítási módjai. (Felelet a »J o g« 41. számában megjelent kérdésre.) A büntető-eodex 3. §-a nyíltan kimondja, hogy egy nap huszonnégy órával, egy hét-hét nappal, a hó és az év pedig a közönséges naptár szerint számítandó. A hónapoknál már a törvényhozó nem fejezhette ki. hogy Í azok négy hétből vagy harminc napból álljanak e. Ugyanis április, június, szeptember, november 30 napos, míg a többi, február kivételével, 31 napos és február hó is rendesen 28, szökő évben I 29 napot számlál. így a felhozott esetben P. és V.-re vonatkozólag a minisztérium kiszámításának adunk igazat, mert a ki: indulási pontot mindkettőnél ab ovo vette, mig Cs. M. ur V.-nek kiszabadulási idejét P. szabadulási idejéhez viszonyította, hololt mindegyikét külön-külön, egymásra való vonatkoztatás nélkül, a fogság megkezdésétől minden kitérés nélkül kellett volna kiszámítania. Ezen az alapon a további kérdések következő megfejtést nyernek : 1. Szabadul 1892. febr. 28-án. 2. Szabadul 1891. dec. 30-án, a másik esetben pedig 1892. márc. 29-én. 3. Szabadul 1892. jul. 3ü-án. Egyébkánt az ilyen kiszámításokat a minisztérium ás a kir. ügyészségek intézik el. A fogházfelügyelőknek a kész utasítást csak naplózni kell és ha az ellen vétenek, alkalmazható reájuk a btk. 193. §-a. R. R. S. A hitközség képviselete vagyonjogi perekben. — Kérdés. — Az 1876. évi XXVIII. t. c. 9. és következő §§-ai értelmében választott hitközségi iskolaszéki elnök vagyonjogi perekben képviselheti-e a hitközséget? Nem a hitközségi és iskolaszéki gondnok vagy az összes iskolaszáki tagok vonandók-e perbe valamely hitközság kötelezettségei miatt? Horatius. Irodalom. A végrehajtási törvény magyarázata. Ir ta dr. I m 1 i n g Konrád, kir. curiai biró. Második javított és bővített kiadás. 1891. Franklin-társulat. Imling könyvét ajánlani felesleges. Elég dicséretére azt mondani, hogy ez az egyedüli kommentár, mely ezen bonyolult és rendszer nélküli törvényt a judikaturának és a törvény körül keletkezett irodalomnak felette fontos felhasználásával rae«-érthetővá teszi. Szerző, ki hosszú áveken át a budapesti királyi táblán a végrehajtási ügyek előadásával volt megbízva, leginkább volt abban a helyzetben, hogy maga is közreműködjék a judikatura * »Az örökösödési jog köréből* cim alatt múlt számban közölt kérdésekre két felelet érkezett be hozzánk, melyeket helyszűke miatt csak jövő számunkban közölhetünk. A szerÁ.esztöJ