A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 4. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 6. [r.].

26 A JOG. Erdélyi Sándor, a győri kir. tábla elnöke, született Biharmegyében Kisjenőn 1839. aug. 1-én, róm. kath., nos, két gyermek atyja. A jogi tanulmányokat a pesti egyetemen 1862. évben végezte be. A közügyvédi vizsgát 1863. aug. 30-án, a váltóügyvédit 1863. okt. 6-án tette le. 1863. augusztus 30-tól 1865. már. 9-ig mint ügyvéd működött Budapesten. 186"). március 9-én Pest szab. kir. városához tollnokká neveztetett ki, 1867. május 19 én ugyanott törvényszéki jegyzővé, 1869. szeptemberben pedig főjegyzővé választatott s mint ilyen peres ügyekben birói szavazattal felruházva működött 1870 július 19-ig. Ekkor a m. kir. igazságügyminister által a Curia semmitőszéki osztályához segédelőadóvá neveztetett ki s mint ilyen 1871. április 21-ig működött, a mikor kir. táblai pótbiróvá lett kinevezve. 1875. aug. 12 én ugyanott rendes biró lett. 1877. április lo-án ideiglenes kisegítő előadóul, az évi május 1 -tol kezdve a kir. semmitőszékhez osztatott be, mely működésétől 1881. dec. 29-én felmentetett. 18s;6. évi szeptember hó 19-én a m. kir. Curiához biróvá neveztetett ki. 188H. aug. 22-én kelt legfelsőbb határozványnyal a budapesti kir. itélö táblához tanácselnökké neveztetett ki, hol az I. polgári tanács vezetésével volt megbízva. Oberschall Adolf, a kassai kir. tábla elnöke, született Rózsahegyen Liptómegyében 1839. évben, római katholikus, nős. Köz- és váltóügyvéd, Rózsahegyen mint gyakorló ügyvéd kilenc évig működött. Majd 1870. évben a pesti kir. táblához pótbiróvá, az 1872. évben pedig rendes biróvá neveztetett ki. 1877 évben kisegítő előadó biró lett a semmitöszéknél, 1885. évben pedig rendes biróvá lett a kir. Curiánál; 1886. évben pedig a m.-vásárhelyi kir. Ítélőtábla elnöke lett. Berceli Berezelly Jenő, a kolozsvári kir. tábla elnöke, született nódrádmegyci Bérceién 1842. évi április hó 10-én, róm. kath., nős, 3 gyermek atyja. A jog- és államtudomáayokat a budapesti m. kir. egyetemen végezte. Közügyvédi vizsgát tett a bpesti kir. itélő táblánál 18)5. évi szept. lH-án, a váltó-ügyvédi vizsgát pedig a bpesti váltó-feltörvényszéknél 1870. február 1-én tette le. A bpesti kir. itélö táblához 1863. évi aug -1-én díjtalan joggyakornoknak és 1863. október 8-án a m. kir. udv. kancelláriához tiszteletbeli udvari fogalmazó-segédnek neveztetett ki. 1864. június 16-áu valóságos udvari fogalmazó-segéd lett és ezen minőségben 1865. évi okt. 3-án Nógrádmegye főispánja mellé szolgálattételre kirendeltetett. Udvari fogalmazó-segédi állásának megtartása mellett 1866. évi június 19-én az észak-nyugoti magyarországi kir. biztos mellé kineveztetett titkárnak. Ezen állása megszűntével folytatólagos szolgálatra rendeltetett Nógrádmegye főispánja mellé, a ki által 1867. február 23-án felmentetett és udvari fogalmazósegédi állásának elfoglalására utasíttatott. 1867. március 7-én a m. kir. igazságügyminiszter szolgálattételre rendelte be. 1867. ápr. 6-án az igazságügyminiszteriumhoz fogalmazóvá és ezen minőségben 1868. ápr. 1-én Nógrádmegye tiszteletbeli főjegyzőjévé neveztetett ki. 1868. okt. l4-én miniszteri titkárrá, 1872. évi máj. 21-én kelt legfelsőbb elhatározással pedig miniszteri osztálytanácsossá lett kinevezve az igazságügyminiszteriumhoz. 1ÍS70. évi jul. 3-án miniszteri tanácsosi címet és rangot nyert. Mint ilyen, a földmi velés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek 1876. évi dec. 8-án kelt értesítése szerint az orsz. statisztikai tanács tagjává neveztetett ki. 1877. évi jan. 16 án az igazságügyminiszterium kebelében alakult fegyelmi bizottság tagjává lett. Ugyanazon minőségben 1884. dec. 29-én a kir. javadalmat élvező főpapok után maradt törzsvagyon elkülönítése és a hagyaték rendezése céljából szervezett bizottság tagjává neveztetett ki. 1885. szept. 20-án a bpesti kir. itélő táblához tanácselnökké lett kinevezve. Az igazságügyminiszter 18ö5. évi nov. 4-én kelt intézvénye szerint a határőrvidéki házközösségi ügyekben harmadfokúlag eljáró tauács egyik tagjává lett. A bpesti kir. táblán egyideig az V-ik polgári, később a Il ik büntető tanács vezetője lett. Elekes Pál, a marosvásárhelyi kir. tábla elnöke, szül. Küküllőmegye Sárd községben 1835. évben, nős, 3 gyermek atyja, Gymnáziumi és jogi tanulmányait a n.-szebeni ref. kollégium, illetve jogakadémián végezte, birói elméleti államvizsgát 1857. évben N.-Szebenben tette le általános kitűnővel, gyakorlati birói vizsgát lü59. évben a nagyszebeni cs. kir. törvényszéknél, 1857. évben joggyakornok a n.-szebeni, 1858. évben pedig figyelő az erzsébetvárosi, 1859. évben törvényszéki segéd a m.-vásárhelyi volt cs. kir. törvényszéknél, 1861. évben hivatalától saját kérelmére felmentetett. 1865. évben felsőfehérmegyei törvényszéki ülnök s kiküldött egyes biró, 1867. évben ugyanott választott főbiró s törvényszéki elnök, 1869. évben a m.-vásárhelyi kir. tábla rendes birája, 1874. évben a kir. Curia semmitőszéki osztályának rendes birája s a rendezésnél pedig a kir. Curia rendes birájává lett. Zádor Gyula, a nagyváradi kir. tábla elnöke, fia a nagyhírű szeptemvir Zádor Györgynek. Született Pápán 1835. március 30-án. A jogot a bécsi egyetemen hallgatta. 1857-ben lépett az államszolgálaiba. 1860-ban a magyar udvari kancelláriánál vállalt szolgálatot, melynek feloszlatásakor 1865-ben udvari fogalmazói hivatalt viselt. Az igazságügyminiszteriumhoz ugyanazon évben beosztatván, elnöki titkárrá, majd osztálytanácsossá neveztetett ki. 1871-ben az elnöki osztály vezetésével bízatott meg. 1872-ben miniszteri tanácsossá neveztetett ki. Jelenleg főnöke a minisztérium II. ügyosztályának. Számos törvényjavaslat előkészítésében tevékeny részt vett és számos kiküldetésben részesült. A minisztériumban a fegyelmi bizottság elnökségével és az irodaigazgatással is meg van bizva. A Lipótrend és a németalföldi oroszlánrend középkeresztese. Klaskovits István, a pécsi kir. tábla elnöke, szül. 1843. március 23-án Debrecenben. Iskoláit szülővárosában és Budapesten végezte. 1864-ben került a táblához joggyakornoknak és ezen minőségben 1867. nov. 30-ig volt alkalmazva, ekkor aztán Waisz-féle alapitványnval Bécsbe ment és másfél évig mint joggyakornok dolgozott a' bécsi csász. és kir. orsz. törvényszék büntető osztályánál. Onnan visszatérve 1870-ig a kir. táblánál fogalmazó, 1870. jul. 19-től 1872. jan. 17-ig elnöki titkár volt. 1872-ben j pótbirónak, 1877-ben rendes táblai bírónak nevezték ki s mint ilyen időközben 1880. március 1-től 1881. dec. 3l-ig kisegítő bírónak osztatott be a fennállott semmitőszékhez. 1882. jan. 1. ismét elfoglalta a kir. táblán rendes birói állását, tagja volt különböző polgári tanácsoknak, a kereskedelmi és váltótanácsnak is, később a III. polg. tanács vezetésével volt megbízva, mig aztán 1887. márc. 7-én a bpesti keresk. és váltótörvényszék elnöke lett. Lehoczky Kálmán, a pozsonyi kir. tábla elnöke, szül. S.-A. Ujhelyen 1838. évben, nőtlen, a jogi t-jnfolyamot a pesti m. kir. egyetemen végezte el kitűnő sikerrel, a birói és közigazgatási államvizsgát az eperjesi volt cs. kir. fötÖrvényszék előtt tette le ; közés váltóügyvéd, 1856. a rimaszombati cs. kir. megyei törvényszéknél I joggyakornok s ugyanott törvényszéki figyelő. 1857 —1860. a kassai cs. kir. országos törvényszéknél törvényszéki segéd, 1861. évben rendelkezési állapotba helyeztetett. 1*62. évben Zemplénmegye első aljegyzője, 1862 - 1867. évig udvari fogalmazó a m. kir. udvari kancelláriánál, 1867 — 1870. évig miniszteri titkár az igazságügyminiszteriumnál, 1870. évben a pesti kir. Ítélőtábla rendes birája, 1877. évben kisegítő előadó a semmitöszéknél, 1882. évben pedig a kir. Curia rendes birájává lépett elő, hol folyton a legnehezebb csőd-, kereskedelmi- és váltóügyeknek volt elintézöje. Sélley Sándor, a szegedi kir. tábla elnöke szül. Abarán, Zemplén megyében 1829. október 2-án, ref., nős, birói gyakorlati és köz- és váltó ügyvédi vizsgát tett 1857. évbeu, a bírósági hátralékok feldolgozására Penkére küldetett, hol mint fogalmazó díjnok 1856 — 1858. évig működött, mint bírósági segéd NagyKanizsán és Nagyváradon 185S—1860. évig, államűgyészi helyettes lett Nagyváradon 186!. évben; ugyanezen minőségben szolgálattételre beosztatott a fennállott tiszántúli ker. itélö táblához. 1862. évben, Biharmegyében főszolgabiró, 1862 — 1865. és ugyanott főjegyző 1865—1866, majd ugyanott Ill-ad osztályú a'ispán 1866-tól 1867 ig, ugyanott a fenyítő törvényszék helyettes elnöke lett 1867—1871., 1872—1880. kir. ügyész volt a nagyváradi és budapesti kir. törvényszéknél, a hires Miletics-féle politikai pernek ő volt ügyésze, 1881. évben a kir. tábla rendes, 1887-ik évben a kir. Curia kisegítő s 1888. évben a kir. Curia számfeletti s még az év folyamán ugyaaannak rendes birájává neveztetett ki. Mint volt kir. ügyész a legnehezebb bűnügyekben rtferált s rendkívüli munkaképessége és ernyedetlen szorgalmával tünt ki. A m. kir. Curia az I. büntető tanácsban működött és a legérdekesebb bűnügyeken kivül a sajtóügyeket is referálta. ' Dr. Puiss Andor, a temesvári kir. tábla elnöke, született 18:>6. április 10-én Marcaliban, Somogymegyében, uös, egy gyermek atyja. Jogtudori oklevelet 1859. febr. 2-án, ügyvédi oklevelet 1861. nov. 12-én nyert. Somogymegyében Il-ik aljegyző volt 1860. dec. 20-tól 1861. évi decemberig. A m. kir. Curia semmitőszéki osztályánál segédelöadó volt 1869. évi június 1-töl ugyanazon évi október végéig. A pesti kir. itélő táblánál számfeletti biró volt 1869. nov. 8 tói 1870. január 14-ig. Ez időtől fogva ugyanott mint rendes biró működött. 1882. évi február 19-én kelt legfelsőbb elhatározással a m. kir. Curiához biróvá kineveztetvén, eddigi állásától 1882. március 1-én felmentetett. 1887. december 7-én a budapesti kir. itélő táblához tanácselnökké neveztetett ki, a hol a IV. büntető tanácsot vezette. Az országgyűlési választások feletti bíráskodás törvényjavas'atának elkészítésével — mint megbízható forrásból értesülünk — az igazságügyminister ur dr. Jelűnek Arthur országgyűlési képviselőt bizta meg. Manoilovich Emilről hozott azon hírünket, mely szerint bíróságunknak ezen kitűnősége nyugalomba vonulni készül, a »Pesti Hirlap« f. hó 18-án megjelent számában »teljeseu valótlannak « mondja. Miután ezen hirt attól nyertük, ki minden kétséget kizárólag legilleté kesébben adhat Manoilovich tanácselnök ur szándékairól felvilágosítást, mély sajnálattal kénytelenek vagyunk fenti hírünket fentartani. Ismételten csak azon óhajtást fejezzük ki, vajha — hazai igazságszolgáltatásunk érdekében — sikerülne a hivatottaknak Manoilovich urat elhatározásának megváltoztatására birni. Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. VIII. (A feltételes elitélés ellenzői.) Irta : dr. GRUBER LAJOS, ügyvéd Budapesten. A feltételes elitélés intézménye a crirainalisták nemzetközi ngyesületének 18S9. évi brüsszeli értekezletén, ugvszintén ezen egylet eémet birodalmi csoportjának m. é. S. m. hallei'értekezletén, vala* Előző közlemény a ,>J o g« múlt évi 39. számában.