A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 4. szám - Az új kir. táblai elnökök

Tizedik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1891. január 25. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart !í. sz. Kéziratok viss?a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Df. RÉVAI LAJOS — Dr. STJLLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEB MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 írt 50 ki. fél » 3 » — » egész * 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Az új kir. táblai elnökök. - Az országgyűlési választások feletti bíráskodás. — Manoilovich. — Adalékok a feltételes elitélés kénléséhez. Irta : Dr. G r u b e r Lajos, budapesti ügyvéd — Elrendelhetö-e önkéntes árverés az egész közös ingatlanra, csupán egy tulajdonostárs kérésére. Irta: Gaál Gyula, kir. aljárásbiró Tekén. — A katonai büntetőtörvénykönyv revisiójához. Irta: Dr. Bonts Gyula, ügyvéd Aradon.— A bagatell eljárás tervezete. Irta : B u r i á n Pál, ügyvéd Esztergomban •— Ausztria és külföld. (Egy francia államügyész a törvényalkotás módszeréről és közegeiről.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Végrehajtási zálogjog e vagy tulajdonjog ? Irta: Gálffy Lajos, Ocsán.) — Irodalom. (A holtkézi törvény Magyarországon. Dr. Daempf Sándortól. — Szilágyi Dezső. Sik Sándortól. — A választási elv a külföldi közigazgaásban. Vázsonyi Vilmostól. — Bibliotheca juridica. — Magyarfrancia szótár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. UKLLÉKLEI: logesetek tára. Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) 1891. január hó 1-től tij előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük múlt hó résével lejárt s még nem hosszabbították meg az előfizetést, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Az újonnan helépui szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőhiráanyoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tndatjuk t. előfizetőinkkel. Tégül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy az 1891. évre is sikerült a >Jog Törvénytára* megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldTe. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, az 1891-ik évben mesjelenö tőrvényeket és igazságugvministeri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a hires >Ráth-féle< legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára s Negyedévre . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A »J~og törvénytára« mnlt évifolyatnának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1890. évi törvénycikkekből a 23. és 24. ivet (329—360. lapig.) A tavalyi törvényekből és miniszteri rendeletekből még hátralevő részt, valamint mindkettőnek címlapját és tartalommutatóját lapunk legközelebbi számaival fogjuk a t. előfizetők kezeihez juttatni. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Az új kir. táblai elnökök. A kir. táblák nagy törvényhozási munkája keresztülvitelének első legfontosabb lépése meg van téve. Az új kir. táblák elnökei ki vannak nevezve. O felségének f. hó 15-éről kelt legmagasabb leirata tartalmazza és a hivatalos lap f. hó 24-én közölte ama férfiak névsorát, kik hivatva lesznek a táblák szétosztásához fűzött nagy reményeket és várakozásokat megvalósítani. Ha ezen névsort áttekintjük, egyetlen egy névvel Lapunk mai száma sem találkozunk, melyet már az igazságügy teréről ne ismernénk és tegyük hozzá, ne ismernénk a legelőnyösebben. Ez a legnagyobb dicséret, mely Szilágyi Dezső igazságügymínistert érhet. Kipróbált erő mind, mely hosszabb vagy rövidebb közszolgálatban az igazságügy terén kiérdemelte a közelismerést. A birói kar szine-javára esett a választás és ez egyike azon ritka kinevezéseknek, melyet osztatlan örömmel fog üdvözölni és üdvözölhet az ország, mert annál semmi más melléktekintet, mint pusztán és kizárólag az igazságszolgáltatásé mérvadó nem volt. Azon felfogás, mely semmi politikai befolyást nem tűr és mely ezen kinevezésekből oly érthető nyelven szól, Szilágyi törhetlen akaratára vall. Ez egyúttal megnyugtató biztosítékul szolgálhat a jövő kinevezésekre is. Legyen tehát áldás e férfiak működésén; legyen mindig lelkükben éber azon gondolat, hogy a magyar igazságszolgáltatás új korszakát vannak hivatva inaugurálni, nemcsak a vezetésükre bizott felsőbb bíróságok pártatlan igazságszolgáltatása által, hanem az által is, hogy a felügyeletükre bizott alsóbiróságok igazságszolgáltatását sohase lankadó éberséggel követni és ez által azok lelkiismeretességüket, odaadásukat, pontosságukat, igazságérzetüket és fejlődésüket fokozni fognak törekedni. Következőkben közöljük a kinevezés sorrendjében az új elnökök életrajzi adatait. Dr. Yajkay Károly, a budapesti kir. tábla elnöke, 1825. évi február hó 23-án született. A negyvenes évek elején végezte el jngi tanulmányaid Pozsonyban, a hol Petőcz István, megyei főügyész oldalán volt joggyakorlaton. Késöb a királyi táblán működött jegyzői minőségben. 1845-ben tette le a köz-, a következő évben pedig a váltóügyvédi vizsgát. A szabadságharcban mint Ivánka Imre szárnysegéde vett részt. A szabadságharc befejezte után az osztrák seregbe sorozták, a hol hadnagy és ezredes-szárnysegéd lett. Mint huszárfőhadnagyot nevezték ki 1857-ben a budapesti országos törvényszékhez birói titkárrá. 1860-ban a székesfehérvári megyei törvényszékhez bíróvá és ezen törvényszék feloszlatása után a pesti kir. táblához tanácsjegyzővé lépett elő. Ezen időtől kezdve fokonkint lepett elő ; 62-ben táblai titkár, 66-ban a hétszemélyes tábla tanácsjegyzője, 67 ben számfeletti táblai biró, 69-ben ideiglenes curiai biró, 70-ben rendes curiai biró, két év multán curiai tanácselnök, 1880. június 27-én a kir. itélö tábla alelnöke, 1886. december 26-án pedig a kir. tábla elnöke és egyszersmind a főrendiház tagja lett. Vajkay nemcsak a jogászi kar dísze, kitűnt mint novellaíró is. Véka Lajos álnév alatt irt több nevezetes munkát. Puky Gyula, a debreceni kir. tábla elnöke, született Kükemezőn, Sárosmegyébeu 1840. évben, reform, nős, 4 gyermek atyja, jogi tanulmányait 1858. évben a pesti egyetemen kezdette s Debrecenben fejezte be kitűnő sikerrel, birói államvizsgát 1835. évben Pozsonyban tett, a köz- és váltóügyvédi vizsgát ugyanezen évben kitűnően tette le. 1863. évben a pesti kir. táblánál díjtalan, majd 1864. évben segéddíjas joggyakornok lett. E kitűnő képzettségű s kedves modorú jeles férfit Abaujmegye 1867. évben liszti főügyészévé, 1868. évben pedig törvényszéki helyettes birájává és rögtönit Uőszékének rendes birájává közfelkiáltással választotta meg. 18á8. évben már Abaujmegye törvényszékének rendes bírája s 1871. évben a kassai kir. törvényszék rendes birájává lett. 1877. évben a budapesti kir. tábla pótbirájává neveztetett ki. 1889. évben a kir. Curiánál mint kisegítő s ugyanez évben mint számfeletti, majd 1890. évben mint a Curia rendes bíráját látjuk működni, előbb a polgári, majd később a bűnügyi osztálynál, hol a nehezebb s a bonyolultabb ügyek elintézésével tisztelte meg a kir. Curia elnökének bizalma. 13 oldalra terjed.