A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 44. szám - A szabadságbüntetés tartamának számítási módjai. (A btk. 3. §-a.)

A J O Gr. ség megállapítása kéretik. Ennélfogva és minthogy a másodbiróság az eljárt biróság illetékessége ellen alperes által egyéb alapon felhozott kifogásokat az általa felhozott vonatkozó indokok alapján helyesen mellőzte: a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának illetékességét a jelen keresetre nézve meg kellett állapítani. (1891. augusztus 17-én, 1,040. váltószára.) Bün^ügyekben. Zsarolás és sikkaszt is esetében az elsikkasztott összeg csekélységre (05 kr.), a vád tárgyát képező cselekménynek hosszabb idő előtti elkövetése és a vídlott keresményéből fentartott számos tagból álló család mint enyhítő körülmények. A budapesti kir. törvényszék (1890. június hó 13-án, 21,174.): B. Vilmos vádlottat a btk. 402. §-ába ütköző és a 403. §. szerint minősülő magánokirathamisitás vádja alól felmenti, de a 351. §-a alá eső zsarolás vétségében és a btk. 355. §-ába btk. ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében bűnösnek mondja ki s ezért a btk. 351., 354., 358. és 96 § ai alapján összbüntetésül hat havi fogházra itéli, stb. In d o k o k : Panaszos K. István a vizsgálat, valamint az 1888. évi április hó 10-én megtartott végtárgyalás alkalmával panaszát akkép adta elő, hogy vádlott B. Vilmosnak azért, hogy az 8,000 frt biztosítási összegnek panaszos részére való mielőbbi kiutalványozása körül a biztosító-társaságnál fáradozott, 500 frttal adósává vált, mely összegre egy lejárat nélküli váltót állított ki ennek részére oly kikötés mellett, hogy az csak akkor fog kitöltetni, ha a biztosított összeg panaszosnak ki fog fizettetni. Dacára a most jelzett kikötésnek, mielőtt kézhez kapta volna a pénzt, vádlott követelte tőle az 500 frtot. Panaszos, hogy megszabaduljon vádlott zaklatásaitól, elhatározta, hogy a váltót vádlottól visszaváltandja, mi célból 1886. év nyarán vádlott kívánságához képest a Szikszay-féle vendéglőben egy este találkoztak is. Itt miután panaszos 5 frtos bankjegyekben az egész 500 frtot kifizette, a mint erre M. Gábor tanút vádlott távozta után figyelmeztette, nem az eredeti, panaszos által kiállított, hanem egy hamis váltót kézbesített, az eredetit pedig panaszost megkárosító szándékból tovább adta. Vádlott B. Vilmos beismeri, hogy a Szikszay-féle vendéglőben panaszos az ő részére 5 forintosokkal fizetést eszközölt, de minthogy az 500 írtból csak 300 frtot fizetett le, az eredeti váltót magánál tartva, egy másolatot adott arról panaszosnak és ennek baloldalára ráírta, hogy »copie«, a forgatmányok oldalára pedig rávezette, hogy 300 frt rétzletfizetést felvett. Panaszos ugyanekkor megígérte, hogy a hátralékos 200 frtot uéhány nap múlva meg fogja fizetni, de mert ezt nem tette és vádlottnak pénzre volt szüksége, az eredeti váltót 150 frtig oly formán zálogosította el S. Józsefnél, hogy a váltót tartalmazott borítékra, mely szintén az iratoknál lett szemlélhető, ráírta, hogy csak 150 frtig szolgál fedezetül. Arra nézve, hogy vádlott a panaszosnak átadott váltót hamisította, a végtárgyalás elegendő bizonyítékot nem szolgáltatott, mert a tekintetben, hogy panaszos az 500 frtot kifizette, csupán M. Gábor tesz némi vallomást, minthogy azonban a kifizetésnél jelen nem volt, hanem ezt csak panaszostól hallotta és nem állítja, hogy panaszos 500 frt kifizetését mondotta volna, ezen vallomása tanúnak azt, hogy vádlott az 500 forintot kézhez vette, még meg nem erősiti; mert R. Adolf szemtanú eskü alatt tett azon vallomása, hogy a jelentésben történt fizetésnél vádlottnak azon kérdésére, hogy a többit mikor fogja fizetni, panaszos azt válaszolta, hogy néhány nap múlva és K. Katalin — panaszosnál a kérdéses időben szakácsnőként szolgált — tanú eskü alatti az az előadása, hogy panaszos egy este vacsorára hazatérve, nejének tanú előtt emiitette, hogy B. Vilmosnak 300 frtot fizetett, minthogy most nevezett tanuk vallomása, mely az által, hogy csak a végtárgyalás során és nem korábban lettek kihallgatva, értékét — egyéb gyanús körülmények hiányában — ez ok miatt meg nem szünteti, azt igazolja, hogy panaszos csakugyan nem fizette ki vádlottnak az egész 500 frtnyi összeget, mert vádlott azon előadása, hogy a panaszosnak átadott váltó másolatot képezett, miután panaszos csupán az egyik felét csatolta be, ellenben azon része, melyre vádlott a »copie« felírást és a 300 frt felvételének elismerését állítja, hiányzik: megcáfolva mi által sem lett és a hiányzó félváltó nélkül az, hogy az csakugyan nem volt másolat, meg nem állapitható, mert azon, bár gyanús körülményből, hogy a váltón panaszos aláírását némileg utánozta vádlott, még azt, hogy a váltó nem volt másolat s hogy vádlott a váltó alá hamisítási szándékkal irta ilykép panaszos nevét, egyéb terhelő körülmény hiányában megállapítani nem lehet. Mindezek alapján igazolva az lévén, hogy vádlott az eredeti váltót hátralékos követelése fejében jogosan tartotta vissza és midőn ezt 150 frtig elzálogosította, oly dolgot nem követett el, melylyel valamely nem létező jog létezését akarta volna bizonyítani, őt a B. T. K. 402. §-ába ütköző és a 403. §. szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettének vádja alól felmenteni kellett. Ellenben mert vádlott tagadásával szemben D. Manóné panaszos és V. Teréz tanú eskü alatt tett és egybevetett vallomása által igazolva van az a tény, hogy vádlott 1887. évi február hóban a panaszos által V. Teréz cselédjének átadott levelet postára adás végett és a levélbélyegre szánt 05 krt ettől átvette és ezt rendeltetésétől elvonva, az 05 krt megtartotta, a levelet pedig arra használta fel, hogy Sz. András névaláírással panaszosnak levelet irt melyben' a panaszosnő által bizonyos F.-nek irt levél tartalmának közzétételével fenyegetőzik; mert a n. 25 sz. alatti iratok mellett fekvő Írásszakértői vélemény megállapítja, hogy a vádlott által irt és n. 19 szám alatti jegyzéknek írása a r.. 25. szám alatti 1. alnapló alatt fekvő panaszos által ^ bemutatott 2 darab levél egyugyanazon egyéntől, tehát vádlottól származik, mert a panaszosnak küldönc útján kézbesített, most jelzett és borítékban volt levélben vádlott 30 frtot vagy egyéb értéket azon fenyegetéssel követel, hogy ellenkező esetben, közte és egy ur között lévő botrányos viszonyát a hírlapokban fogja közzétenni; mert a panaszos azon előadása, hogy az általa postára adni szándékolt levél semmi erkölcsbe vágót nem tartalmazott, ennek eskü alatti vallomásával igazoltatván, a vádlott által közzétenni szándékolt botrányos viszony tehát őt becsületében támadta volna meg és nagyon alkalmas lett volna arra, hogy a férje és közte a békés együttlétet megzavarja; mert vádlott a kezéhez jutott, más tulajdonát képezett 05 krt elhasználta, őt, mert most beigazolt cselekményei a btk 354. §-a alá eső zsarolás vétségének és a B. T. K. 355. § ába ütköző és a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségének ismérveit helyreállítják, ezekben bűnösnek kimondani és ezekért, tekintettel azon súlyosbitó körülményekre, hogy már vagyon elleni bűntett miatt büntetve volt, hogy bűncselekményeit nagy furfanggal rendszeresen követte el, a Btk. 351., 354., 458. és 96. §-ai alapján a fenn kitett büntetéssel fenyíteni kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. november hó 18-án, 42,966. sz.) : Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A in. kir. Curia: (1891. szept. 24-én 2,396. sz. a.) Tekintettel az elsikasztott 05 kr. összeg csekélységére, továbbá arra, hogy a vád tárgyát képező cselekmény négy évnél hosszabb idő előtt követtetett el, ugy vádlottnak a mindennapi keresményből fentartott számos tagból álló családjára : a vádlott ellen kiszabott fogházbüntetés tartama 3 bóra szállíttatik le. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete az abban az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik, stb. Az illetőség meghatározásánál első sorban a területi fenhatóság elvéből kifolyólag a tett elkövetésének a helye az irányadó. A lőcsei kir. törvényszék (1891. április 9-én, 489. sz. a.) : Csalás bűntettével terhelt J. Illés és Miklós, valamint csalás bűntette miatt feljelentett B. Phillis és társai elleni bűnügyben a lőcsei kir. törvényszék saját illetőségét leszállítja és az iratokat a budapesti kir. törvényszékhez áttétetni rendeli, stb. Indokok: A B. Phillis által panaszolt csalás elkövetési ténye a Londonban és Budapesten létrejött szerződés, a G. Gábor és társai által panaszolt csalás elkövetési ténye szintén Budapesten létrejött szerződés megkötésében rejlik. Az elkövetés helye tehát semmi esetre sem a lőcsei, hanem egyrészt a budapesti kir. törvényszéki terület, másrészt külföld is, igy az eljárásra az elkövetési hely a terheltek személyénél fogva az ideiglenes eljárási szabályok 8. §-a értelmében a budapesti kir. törvényszék illetékes, stb. A m. kir. Curia (1891. évi október hó 6-án, 8,370. sz. a.): Tekintve, hogy az illetőség meghatározásánál első sorban a területi fenhatóság elvéből kifolyólag a tett elkövetésének a helye az irányadó ; tekintve, hogy a panaszolt állítólagos csalások a megtévesztés utján létrejött szerződések formaszerü kiállításával s az ennek folytán előállott tényleges károsítással nyerhettek csak befejezés; tekintve, hogy habár a B. Phillis által csalárd uton kieszközöltnek állított első szerződés nem Magyarhonban köttetett, azonban kétségtelen, hogy a második szerződés, mely miatt nemcsak B. Phillis, hanem G. Gábor és társai is panaszt emeltek, Budapesten jött létre ós itt is állíttatott ki; s tekintve, hogy a feljelentett cselekmények B. Phillis részéről olyanokul panaszoltatnak, melyek folytatólagos módon eredményezték az ő kifosztatását, de ettől eltekintve, e két panasz között a kapcsolatot helyreállítja azon tény is, hogy J. Illés és I. Miklós mindkét ügyben terheltként szerepelnek ; s tekintettel, hogy ezekkel szemben a lőcsei kir. törvényszék területén elkövetett állítólagos csalárd cselekmények az ügy elbírálásánál esetleg csak alárendelt jelentőséggel bírhatnak ; a jelen ügyben a budapesti kir. törvényszék illetékessége állapittatik meg, stb. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Rosenstein Dávid e., beregszászi tszék, bej. nov. 18, félsz. nov. 27, csb. Tolvay Gyula, tmg. Kovács Bertalan. — Perlusz Sámnel e., egri tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 28, csb. dr. Kállay Árpád, tmg. dr. Klinstler Ignác. — Bárdos József e., budapesti tszék, bej. nov. 28, félsz. dec. 16, csb Chira Elek, tmg. dr. Preyer Hugó. — Bieneilstock Lipót e., aradi tszék, bej. jan. 14, félsz. febr. 12, csb. Tischer Miklós, tmg. dr. Nemess Zsigmond. Pályázatok : A kézdivásárhelyi tszéknél, a segesvári, szászrégeni és fogarasi jrbságoknál díjas joggyakornoki áll. nov. 7-ig. —• A marosvásárhelyi tszéknél jegyzői áll. nov. 11-ig. — A palánkai jrbságnál aljegyzői áll. nov. 11-ig. NyomafoH a „Pesfi köny vnyomd«-részvény-társasáq"-nál. Hold-utca 7. sz.)