A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 44. szám - A szabadságbüntetés tartamának számítási módjai. (A btk. 3. §-a.)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 44. számához. Budapest, 1891. november l-jén. Köztörvényi ügyekben. Felperes szerzet, mint hérháztulajdonos, alperesnek, mint n bérház építőjének és egyszersmind haszonélvezőjének, szemben az ntóbbi által átvállalt évi 10,000 frtnyi bérrel. — szerződésileg az adómentesség, illetve 25 évi adómentesség kieszközlését helyezvén kilátásba: ez által felperes a szerződéseknél alkalmazandó szósaerinti szoros értelmezés mellett az általános adómentesség, tehát ngy az állami, mint a községi adómentesség engedélyezésének kieszközlése iránti kötelezettséget Tállalta magára. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság (1890. május hó 24-én, 13,249. sz. a.): Obál Ferenc ügyvéd által kúpviselt B. Sándor, mint a budapesti »Szent-Ferenc-reudi« zárda főnöke felperesnek, Horváth Mihály ügyvéd álta! képviselt K. Napóleon alperes ellen 750 frt s járulékai iránti perében felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes a keresethez A. alatt csatolt szerződés 6-ik pontja alapján tartozott volna a budapesti Szent-Ferenc-rendi szerzet és temploma fentartására általa évenkint fizetni kötelezett 10,000 forintnyi járandóságból 18S7. évi augusztus hó 1-én 2,500 frtot megfizetni, mely összegre azonban csak 1,750 fizetvén, alperes az 1887. évi augusztusi negyedre meg járó 750 frtot is megfizetni tartozik. Alperes az A. alatti szerződés tartalmát és valódiságát beismerte, de tagadta, hogy felperesnek 1887. évi augusztus 1-től fogva a 30 éven át fizetni kötelezett 10,000 frt évi járadékhoz joga lenne, mert a szerződés G-ik pontja értelmében a 30 éven át fizetni kötelezett 10.0(0 frt csak azon esetre járna továbbra is, ha a felépített bérház és bazárra nézve a 25 évi adómentesség engedélyeztetett volna, mert különbeu a 11 évtől fogva évi 7,000 frt jár felperesnek. Miután pedig az alperes által épített bérház és bazár tekintetében a kilátásba helyezett '25 évi adómentesség meg nem adatott, most már felperesnek csak évi 7,000 frt jár, mely összegnek 1887. évi augusztus hó 1-én esedékes részét felperes beismerése szerint alperes megfizetvén, felperesnek a többlethez joga nincs. Mindenek előtt megállapítandó az, hogy az A. alatti szerződés 6. pontjában kikötött 25 évi adómentesség mily adóra vonatkozik. E tekintetben pedig megállapítandó volt az, hogy a 25 évi adómentességi feltétel ugy az állami, mint a községi adóra vonatkozik, mert: Az A. alatti szerződés 6. pontjának első részében kilátásba helyeztetett, az, hogy a szerzet az egész új bérház és bazárra a községi adómentességet ki fogja eszközölni. S habár ennek nem sikerülése esetére alperes javára a 30 éven fe'ül még 1 évi haszonvétel köttetett ki, ez azon körülméDynyel szembeD, hogy az el nem nyert adókedvezmény miatt alperes — tekintve, hogy a községi adó viselésére jogerős ítélettel köteleztetett, több mint 114,000 frt hátrányt szenved, alperes javára kárpótlás gyanánt kikötöttnek, határozott megjelölés hiányában, nem tekinthető, szemben azzal, hogy a fennálló viszonyok szerint 1 évi jövedelem 45,O0ü frtot sem tesz ki, de különösen az A. alatti szerződés 6. pontjának második részében foglalt »25 évi adómentesség« különös megjelölés hiányában csakis az összes adónemekre vonatkozhatik, annvival inkább, mert hisz ép a községi adómentesség kieszközlését felperes szerzet magára vállalta, ez tehát csak alperes félrevezetését célozta volna ?! De azon körülmény, hogy a szerződés megkötésének idejében érvényben volt 1875. évi LV. t.-c. szerint csak az állami házbéradó-mentesség volt elnyerhető, a fentebbi értelmezést szintén nem zárja ki, mert hiszen a szerződő feleknek a törvényt ismernie kellett s minden, a törvénynyel össze nem egyeztethető feltétel érvénytelen és semmis, ugy felesleges volt az A. alatti szerzőtlés 6. pontjának második részében 7,000 írtról egyáltalában beszélni, mert ily részletfizetés bekövetkezése, ha felperes érvelése elfogadtatik, szemben a törvénynyel, teljesen lehetetlen volt, már pedig a szerződés kétséget fenhagyó kifejezése akkép magyarázandó, hogy annak bizonyos jelentősége legyen, nem pedig, hogy az hasznavehetetlen szóhalmaz. Végül pedig minthogy a 25 évi adókedvezmény az állami házbéradó tekintetében sem adatott meg az egész új épületre, sőt jelentékeny részére nem adatott meg, akkép a 10,000 frtos járadék további fizetését szintén méltán tagadná meg alperes még akkor is, ha a 25 évi adókedvezmény csakis az állami házbéradóra vonatkozónak tekintethetnék. Figyelembe veendő körülmény az, hogy mivel a községi adómentesség nem adatott meg, ezért alperes több mint 114,000 frtot s mivel az állami adómentesség részben csak 20évre adatott meg, ezért alperes több mint 30,000 frtot, összesen mintegy 144,000 frt kárt szenved, ezzel szemben pedig javára esik az A. alatti szerződés ti. pontja szerint a 31 évi haszonvétel, vagyis 44_ 45,000 frt, továbbá a jelen ítélet szerint 20 éven át 3,000 frt, mindössze tehát 104—105,000 frt, s így alperes még jelentékeny hátrányt szenved. Mindezek alapján megállapítandó volt, hogy 1887. évi augusztus 1-től fogva, mint az A. alatti szerződésben kikötött szerződési idő 11. évének kezdetétől fogva felperes részére alperes csupán évi 7,000 frtot tartozik fizetni s így az 1887. évi augusztus l én esedékes s alperes által már kifizetett 1,750 frtot meghaladó összeg iránti keresetével felperes elutasítandó volt, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. évi november hó 7-én, 30,358. sz. a): Az elsőbirósági Ítéletnek felperest keresetével elutasító részét 263 frt 85 kr. s jár. vonatkozólag helybenhagyja, az érintett összeget meghaladó kereseti követelésre, valamint a perköltségre vonatkozólag pedig megváltoztatja, alperest 486 frt 15 kr. tőkének s jár. felperes részére teljesítendő megfizetésére kötelezi, a perköltséget pedig perben álló felek közt kölcsönösen megszünteti, stb. Indokok: Az A. alatti szerződésnek 6. pontja szerint az abban megállapított s alperes által fizetendő 10,000 frt vagy 7,000 frt évi járandóságnak mennyisége attól a feltételtől tétetett függővé, vájjon az alperes által felépített új bérház és bazárra vonatkozólag 25 évi adómentesség megadatik-e vagy sem. Minthogy pedig a községi adóból való 25 évi s illetőleg 29 évi mentesség pedig nem az egész bérház és bazárra vonatkozólag adatott meg : az érintett feltételnek csak részben történt beálltához képest alperes a 7,000 frt járandóságot meghaladó 3,000 frtból csak oly hányadrészben tartozik fizetést teljesíteni, a milyenben az állami adótól való mentesség megadatott, s a fizetendő összeg kiszámításánál kell, hogy a községi és az állami adó közt fenforgó arány is vétessék figyelembe. Az e végből a póttárgyaláson felhozott adatok szerint a bérház és bazárnak s illetőleg a jövedelemnek 0491 részére 25 évi adómentesség 0.509 részére 20 évi adómentesség adatván meg, a községi adó pedig az állami adóknak egy negypd részét képezvén, ezekhez képest, minthogy a o-49l hányadrészre 1,473 frt, a 0'509 hányadrészre pedig 1,527 frt esik, s ugyanez utóbbi összegből a 20 és 25 év közti különbözet fejében 3052/5 frt, valamint a fenmaradó l,2212/s frtból és az 1,4/3 frtból a községi adónak az állami adóhoz viszonyított hányrésze fejében 750 frt vonandó le ; 1,944 frt 60 krra rug az az összeg, melylyel alperes a 7,000 frt évi járandóságot meghaladó 3,000 frt helyett felperesnek tartoznék. A kereset az 1887. évi augusztus 1-én esedékes évnegyedre lévén irányozva, ennek meg felelöleg az elsőbirósági ítéletnek részbeli megváltoztatásával alperest 1,944 frt 60 kr. negyedrészének, vagyis 486 frt 15 kr. tőke s jár. fizetésére kötelezni, 263 frt 85 kr. s ennek járulékaira vonatkozólag pétiig az elsőbirósági ítéletet helybenhagyni kellett, stb., stb. A m. kir. Curia (1891. szeptember 30-án, 7,511. sz. a.j : A másodbiróság ítélete megváltoztatik és a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett egyebekben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: Felperes a kereseti 750 frt összeget, mint a részére alperes által az A. alatti szerződés szerint 1816. május 1-ső napjától kezdve 30 éven át évnegyedi részletekben fizetni kötelezett évi 10,000 frtnak 1887. augusztus 1-én lejárt 2,500 frt negyedévi részlet hátralékát követeli. Az A. alatti szerződés 6. pontja szerint alperes abban az esetben, ha a felállítandó új bérház és bazárra nézve 25 évi adómentesség nem engedélyeztetnék, a ll-ik szerződési évtől kezdve csak 7,000 frt fizetésre van kötelezve. Tekintve, hogy szerződő felek az adómentesség iránt rendelkező törvények ismerete mellett a 25 évi adómentességet egész általánosságban fogadták el feltétlenül; tekintve, hogy a használt általános kifejezés alatt a szerződéseknél alkalmazandó szó szerinti szoros értelmezés mellett csakis általános adómentesség érthető, a per adataiból pedig és jelesen felperesnek saját D. alatti okiratából is nyilván kitűnik, hogy ily általános 25 évi adómentesség el nem éretett és így bekövetkezett azon eset, a melyben alperes felperesnek csak évi 7,000 frtot köteles fizetni; tekintve, hogy ezekből folyóan alperes felperesnek 1887. augusztus l én esedékes negyedévi részletül már nem 2,500 irtot, hanem csak 1,750 frtot tartozott fizetni s azt a kereset szerint meg is fizette : felperest ezeknél fogva keresetével elutasítani kellett. A perköltség kölcsönös megszüntetését az a perbeli körülmény indokolja, hogy a szerződés értelmezésre adott okot, stb. Közbirtokossági erdöilletöség mint a nemesi birtok tartozéka. A zilahi kir. törvényszék: A keresetnek hely adatik, a hídvégi 119. számú telekjegyzőkönyvben 503. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanból gróf St. Györgyöt 1873. évi szeptember hó 26-ig illetett birtokjutalék hányadrész tulajdonjoga felperes ré-