A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 3. szám - A büntető jog tankönyve [könyvismertetés]

1*2 ÍL JOG. földmives megcsalására alkalmazott ravasz fondorlat és M. jogtalan hasznot szerzett W. kárára; minthogy M. azon védekezése, hogy ö kölcsönt kapott apróbb összegekben W.-tól s ezért kellett neki vele összeszámolnia, a vizsgálat során felmerült bizonyítékokkal szemben merőben alaptalan; minthogy továbbá W. Ignác M.-ra mint ügyvédre bizta — miután általa tévedésbe ejtetett -fiának a katonaságtól való kiszabaditását s M. József ügyvéd azt szintén ily minőségében, tehát mint ügyvédi teendőt vállalta magára, vagyis a kérdésbeu forgó cselekményeket ügyvédi működésében és W. Ignác általi megbízatása körében követte el : ezeknél fogva M. József ellen a 15. T. K. 379. §-ába ütköző s ennek 181. §-a 2. pontja szerint minősülő s igy hivatalból üldö zendő csalás büntette beigazolhatónak mutatkozik, miért is a miatt vád alá volt helyezendő. II. Z. István ó-becsei községi jegyző ellen a vizsgálat során bebizonyult, hogy N. Ferenc csongrádi, D. . . . Imre, P . . István, K Mihály és M. . . . Gruja ó-becsei lakosoktól tetemesebb összegeket vett át a végből, hogy a nevezetteknek fiait a katonaságtól kiszabadítsa. Z. tagadja, hogy törvénytelen uton való kiszabadításra vette volna át a pénzt, s ugy ö, mint a fentebb nevezettek egytöl-egyig azt állítják, hogy ők a pénzeket Z.-nak a raclamátio törvényes utján leendő kiszabadítása végett, illetve azért jutalom fejében adták át, hogy Z. őket a kiszabadítás módjára és annak sikerülésére tévedésbe nem ejtette s ilyenben nem tartotta, hogy továbbá Z. a pénzeknek a reclamatiók nem sikerülése esetében való visszaadására kötelezte magát mindnyájok irányában, a legtöbbnek kötelezvényt adott az átvett összegek visszafizetésére nézve, őket meg nem csalta s közülök megcsalottnak magát egyetlen egy sem érzi és hogy végül a nevezettek pénzeiket hol békés Mindezek alapján tehát tekintettel arra, hogy az elöadotiak szerint a sértett által előterjesztett tényállás támogatására beszerzett adatok hitelessége meggyengitve van, tekintettel arra, hogy a sértett VV. Ignác beismerése szerint, fiának a katonaságtól kiszabadítása az ő eszméje volt és ennek keresztülvitelére M.-t ö szólította fel; tekintettel továbbá arra, hogy W. Ignác nem állítja: hogy az egyes összegek felvételénél M. József őt ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette volna ; tekintettel arra, hogy a sértett által terheltnek adott összegek átvétele még nem állapítja meg terhelt tagadása ellenében azt, hogy ő ezen pénzzel a sértett fiának a katonaságtól felmentését megvesztegetés vagy inás tiltott módon' akarta volna eszközölni és ez utóbbira nézve a vizsgálat semmi terhelő adatot sem derített fel, tekintettel végül arra, hogy az eljárás folyamán a fentebb előadottakon kivül, más terhelő adat fel nem merült : a kir. itélő tábla a csalás tényének egyik alkatelemét, a ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést, megállapíthatónak nem találta és ezért az elsőbirósági végzést felebbezett részének megváltoztatásával M. József irányában a további eljárást megszüntette. (1890. február hó 19-én 3,313. szám.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla végzése helybenhagyatik, azonban e bűnügyi iratok az illetékes ügyvédi kamarához áttétetni rendeltetnek. Indokok: A kir. ítélő táblának végzése az abban felhozott és az alábbiakkal kiegészített indokoknál fogva helybenhagyandó volt, mert W. Ignácnak 5. szám alatt tett azon nyilatkozatából, miszerint >a dolog természetében fekszik, hogy az ilyen pénzt nem tanuk előtt szokás adni«, továbbá dr. F Illés előtt (17. naplószám szerint) tett oly értelmű kijelentésből, mely szerint a M. József elleni feladásból öt is érhető következméuton, hol perlés és végrehajtás következtében Z.-tól legnagyobb | nyéktől tartott, kitűnik, hogy tisztában lehetett a védkötelezettség részben vissza is kapták, vagy egy csekélyebb részét az adós ságokba elmerült Z.-nak önként elengedték. Z. István jegyző ellen a vizsgálat terhelő adatot arra nézve nem eredményezett, hogy ö hivatali kötelességét az illető katonák törvénytelen kiszabadításával vagy ennek megkisérlésével megszegte volna, valamint azt sem, hogy hivatali kötelességének ilynemű megszegése végett kapta volna szóban forgó pénzeket. A D. Györgytől kapott pénzre nézve a vizsgálat során a tekintetben, hogy azt Z. István katonaszabaditás céljára kapta volna, terhelő adat fel nem merült; R. György ügyvéd vallomása szerint a Z. által D. György anyjától felvett 1,000 frtot kötelezvényen alapuló kölcsönképen hajtotta be Z. Istvánon ügyfele D. javára. A T. Györgytől kapott pénzre nézve pedig maga T. állítja, hogy azt Z. kölcsön kérte és kapta tőle. Z. István ellen tehát sem a B. T. K. 381. §-ának 2. pontja szerint minősülő csalás, sem pedig a B. T. K. 467. §-ába ütköző megvesztegetés büntette beigazolhatónak nem mutatkozván, ellene a fenyítő eljárás meg volt szüntetendő. (1889. november 29-én, 3,379. szám.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság végzésének felebbezett részét megváltoztatja és M. József irányában a további eljárást megszünteti; ugyanezen végzésnek nem felebbezett részét pedig érintetlenül hagyja. Indokok: Az eljárás adatai szerint W. Ignác sértett,úgy a közigazgatási mint a birói vizsgálat folyamán egybehangzólag vallotta, hogy a besorozott fiát felmentetni kívánván, ezen óhaját ügyvéde, M. Józseffel közölte s tanácsát kérte s midőn ez a dolgot kivihetőnek jelezte, megbízta, hogy ezen ügyben járjon el. A sértett állítása szerint ezen megbeszélés saját lakásán történt, a munkadíj és kiszabadítás költségére M. által kért 6ü0 frtot pedig ennek lakásán adta át, s tanú egy alkalommal sem volt jelen; vallotta továbbá sértett, hogy később M. József kívánságára a kiszabadítás keresztülvitelére négy hó lefolyása alatt még 1,500 frtot adott át és ebből, miután a fia a katonaságtól el nem bocsáttatott, 1885. április havában 665 frtot, 1889. augusztus hó 17-én pedig 800 frtot kapott M. Józseftől vissza. M. József tagadja, hogy W. Ignác fiának kiszabaditását elválllta és e célra 2,100 frtot kapott volna ; azt ugyan beismeri, hogy 1889. évi augusztus hóban W.-nak 800 frtot fizetett, de állítja, hogy ezen összeget részint készpénzben kölcsön, részint pedig terményekben kapta. A megejtett vizsgálat folyamán kihallgatott A Gyula tanú azt valotta, hogy ő 1884. évben késő őszszel az utcán haladva, utolérte sértett és vádlottat, a kik öt észre nem vévén, folytatták addigi beszélgetésük tárgyát, és ebből hallotta: hogy M. József W. Ignáctól fiának kiszabadítására pénzt kért, mire sértett 500 frtot ajánlott, midőn pedig M. ezt keveselte és 600 frtot akart, ezt is megígérte. U. István és B. István tanuk pedig azt vallották: hogy ők 1884. év végén jelen voltak W. Ignác házánál, midőn M. ott megjelent és W.-tól fia kiszabadítására pénzt kért, és ezt W. a tanuk jelenlé'ében M.-nak át is adta. Eltekintve attól, hogy ezen tanuk meghizhatóságát kifogásolja, kétségessé teszik e tanuk vallomásának hitelességét azon ellentmondások, melyek a sértett és tanuk vallomásainak egybevetéséből felmerültek. Ugyanis sértett a megbeszélést saját lakásán, az első 600 frt átadását pedig M. lakásán megtörténtnek állítja, mig Albrecht Gyula a megbeszélést az utcán történtnek állítja, U. István és B. István tanúnak pedig a pénz átadását, és pedig U. István 500 frtnak W. udvarán, B. István pedig 550 frtnak W. szobájában látták. alóli felmentés célba vett módjának törvényellenes volta felől és igy e részben tévedésbe nem ejtetett; ily törvényellenes szándékának kivitelére sikertelenül fordított összegek pedig a B. T. K. 3"9. §. tekintete alá eső jogtalan kárt nem képeznek. Az iratok-_ nak az ügyvédi kamarához való áttétele a fegyelmi eljárásnak esetleges megindítása végett szükséges. (1890. október 1-én, 6,079. szám.) Lóvételnél és eladásnál hamis név bemondása és bevezettetése a lóleTélbe nem képez a B. T. K. 400. §-iiba ütköző közokirathamisítást, hanem a K. Ií. T. K. 43. §-ába ütköző kihásrást. (M. kir. Curia 1890. jan. 15. 10.758/-89. szám alatt.) A vallásfelekezet elleni gyűlöletre való izgatás tényének megállapításához gyülekezet s ehhez intézett egyenes felhívás kívántatik. (M. kir. Curia, 1890. dec. 16 5,939. sz.) Az ablakon horoggal való benyulás nem foglalja magában azokat az ismérveket, melyek a btkr 336. §. 3-ik pontjában felsorolvák. (A m. kir. Curia, 1890. dec. 9. 6,281. sz.) A csendörök a btk. 26:1. §-ában meghatározott testületeknek, hatóságoknak nem tagjai s Így irányokban az érintett §. rendelkezése nem is alkalmazható. A ra. kir. Curia: stb Indokok: A btkv 262. §-a szerint a nyilvános rágalmazás vagy becsületsértés csakis a törvény által alkotott testületek, hatóságok vagy azok küldöttségi tagjai ellen követtethetik el, a csendőrök azonban az ama §-ban meghatározott testületeknek, hatóságokuak nem tagjai, ennélfogva irányokban a felhívott §. rendelkezése alkalmazható nem lévén, az e szerinti minősítés, melynek alkalmazását az alsóbb bíróságok sem indokolták, mellőzendő s a vádbeli cselekmény egyedül a btkönyv 258. §-a értelmében volt minősítendő stb. (1890. dec. 9-én, 6,362 ) A hivatalból üldözendő bűncselekmény, a vádrendszerböl kifolyólag, csakis a kir. ügyész indítványa alapján képezheti bűnvádi eljárás 1 árnyát és ha a vádhatóság részéről vád nincs, ennek hiányában a hivatalból üldözendő bűncselekmény felett az indítványtól eltérőleg a bíróságok nem intézkednetnek. (A m. kir. Curia. 1890. dec. 2 án. 6,140. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Ennnert I. e., eperjesi tszék, bej. febr. 21, felsz. febr. 26.. csb. Molitorisz István, tmg. dr. Englander Emil. — B. Weszcly Borbála e., aradi tszék, bej. febr. 12, felsz. febr. 20, csb. Zubor Gyula, tmg. dr. Lux Ubald. — Katz Altér e., m.-szigeti tszék, bej febr. 16, felsz. febr. 20, csb. Korányi Frigyes tmg. Novak Károly. — Grünberger Jakab e., debreceni tszék, bej. márc. 16, felsz. márc. 26, csb. Bay Gábor, tmg. dr. Malarinszky József. — Utasi Mórné Farkas Fáni e., nagyváradi tszék .bej. márc. 4, felsz. márc. 17, csb. Jelentsik István, tmg. Sebő Pál. Pályázatok: A fiumei kir. ügyészségnél ügyészi áll. jan. 20-i<* — Az ungvári jrbságnál al birói áll. jan. 24-ig. - A moóri jrbságnál aljegyzői áll. jan. 2i-ig. — Az ar.-maróthi tszéknél jegyzői áll. jan. 24-ig. — A zilahi tszéknél birói áll. jan. 25-ig. — Az újvidéki tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 25-ig. A tasnádi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 2 j-ig. — A tasnádi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. jan. 25-ig. - A nyíregyházai tszéknél II. o. jegyzői áll. jan. 2:-ig. — A temesvári jrbságnál díjas joggyakornoki áll. jan. 27-ig. v^mnintolt a ,1'enti könyvnvomiia-r<iB3'.ven5'-tarBaaá(j--nnl (Hold-uH-xa n.