A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 43. szám - Kilencedik osztrák ügyvédgyülés

A J módon teendő közzé. Ha azonban az örökhagyó utolsó rendes lakhelye nem a hagyatéki bíróság területén volt, a hirdetmény a hivatalos lapban teendő közzé. ^ A hirdetmény a hagyatéki bíróságnál akkor is kifüggesztendő, a mikor hírlapi közzététel esete forog fenn. 22. §. Örökösödési bizonyítvány az örökösök kérelmére az 1868 :L1V. t.-e. 580. és 581. §-a többi feltételeinek fennforgása esetében az ott előirt, valamint az előző 21. §-ban megszabott eljárás folytán akkor is kiadandó, ha az örökség tárgyát ingatlan vagyon nem képezi. Ilyen esetben az örökség tárgyát képező vagyontárgyak általánosságban, valamint azok megközelítő értéke s ha több örököstárs van, azok mindenikét illető örökösödési hányad az örökös, vagy az összes örököstársak aláírásával ellátandó kérvényben, avagy a kérvényhez csatolandó ugyanily módon aláírandó okiratban tüntetendő ki s ennek alapján az örökösödési bizonyítványban is az örökség tárgyát képező vagyontárgyak általában, azoknak előadott értéke, az örökös vagy örököstársak neve és utóbbiaknak öröklési hányatta teendő ki. Az örökösök között létrejött megállapodáshoz képest és azok kérelmére az örökösödési bizonyítványban külön is kiteendö, hogy oly egyes vagyontárgyak, melyeknek kézhez vételéhez vagy érvényesítéséhez az örökösödési átszállás igazolása szükséges (letétben levő pénzek vagy értéktárgyak, bekeblezett vagy törvény utján érvényesítendő követelések) melyik örököstársat illetik. Ugyan e szabályok alkalmazandók az örökösök kérelmére az örökösödési bizonyítvány kiállítására nézve akkor is, ha ingatlan vagyonon felül más vagyontárgyak is tartozuak a hagyatékhoz. 23. Örökösödési ügyekben a hagyaték leltározásáért, a leltározás kiegészítéséért, a hagyatéki bíróság által elrendelt újabb leltározásáért, a hagyaték tárgyalásáért s az azzal szorosan összefüggő cselekménvekért, ide értve jelesen az eljárás során szükséges idézéseket, jelentéseket, telekkönyvi és anyakönyvi kivonatok beszerzését és az 1881 : XXXIV. t.-c. 9. §-a által előirt hagyatéki kimutatások elkészítését is, a kir. közjegyzőt a következő díjátalány illeti. 1. A közjegyző vagy a járásbíróság székhelyén tartott tárgyalás esetében a) 200 frtig terjedő hagyatéki leltári értéknél . 3 frt; b) 200 frttól 500 frtig terjedő értéknél .... 5 frt; c) 500 frttól 1,000 frtig terjedő értéknél ... 8 frt; d) 1,000 frttól 2,000 frtig terjedő értéknél . . 12 frt; e) 2 00Ü frttól 5,000 frtig terjedő értéknél . . 16 frt; /) 5.000 frttól 10,000 frtig terjedő értéknél . . 20 frt; g) 10,000 frttól 15,000 frtig terjedő értéknél . 30 frt; //) 15,000 frttól 20,000 frtig terjedő értéknél . 40 frt. II. Nem a közjegyző vagy a járásbíróság székhelyén tartott tárgyalás esetében a) 200 frtig terjedő hagyatéki leltári értéknél . 4 frt; b) 200 frttól 50O frtig terjedő értéknél .... 7 frt; cl 500 frttól 1,000 frtig terjedő értéknél ... 12 frt; d) Í.OOO frttól 2,000 frtig terjedő értéknél . • 16 frt; e) 2,000 frttól 5,000 frtig terjedő értéknél . . 20 frt; f) 5,000 frttól 10,000 frtig terjedő értéknél . . 30 frt; g) 10,000 frttól 15,000 frtig terjedő értéknél . 40 frt; h) 15,000 frttól 20,000 frtig terjedő értéknél . 50 frt. A 20,000 frtot meghaladó értékű hagyatékoknál mindkét esetben minden további 1,000 frt vagy annál kevesebb, de legalább 200 trt érték után 1 frt 50 kr. díj állapítandó meg, ugy azonban, hogy a díj összege 500 frtnál több nem lehet. A díjszámítás alapja a hagyatéki vagyonnak a terhek levonása nélküli leltári érték. A fentebbi díjátalányon felül a közjegyzőnek csak a bélyegre és postabérre tett -kiadásai s anyakönyvi kivonatok s előljárósági bizonyítványok beszerzése esetében az azokért általa kifizetett díjak összege állapítandó meg. Az 1881 : XXXIV t.-c. 9. §-a által előirt hagyatéki kimutatásokat a közjegyző az általa tárgyalt hagyatékokról elkészíteni tartozik. 24. §. Ha az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tárgyalását vagy csak tárgyalását tenné szükségessé : a díj a közjegyző részére a 23. §. szabályai szerint mindenik általa tárgyalt hagyatékért külön állapítandó meg. Ha a hagyatékhoz egy vagy több oly ingatlan is tartozik, a melyek telekkönyvileg az örökhagyó tulajdonául bejegyezve nincsenek s a 14. § értelmében a tárgyalást vezető közjegyző megszerzi azon okiratokat, vagy felveszi azon jegyzőkönyveket, a melyek alapján az ilyen ingatlanok tulajdonjoga az örökhagyó tulajdonául bejegyezhető: ezen eljárásáért a 23. §. I. és II. a), b) pontjai esetében 1 frt díjtöbblet, a c) pont esetében 2 frt díjtöbblet, a d) pont esetében 3 frt díjtöbblet, az e) pont esetében 4 frt díjtöbblet, minden más esetben 5 frt díjtöbblet jár. 25.'§. A 23. és 24. §-okban meghatározott díjátalánynál a kir. közjegyzőt magasabb díjazás akkor sem illeti, ha több ízben való tárgyalásnak, vagy póttárgyalásnak szüksége merült fel. Ha a közjegyző által a saját, vagy a járásbíróság székhelyén OG. 317 kívül eső helyre tűzött tárgyalás egy vagy több érdekelt félnek elmaradása vagy nem képviseltetése következtében nem volt megtartható : a közjegyző költségeit a kellőleg megidézett mulasztó fél vagy felek tartoznak viselni. E költség összegét a bíróság a körülmények figyelembevételével állapítja meg; a megállapított díj azonban a 23. §. II. a—h) pontjaiban szabályozott megfelelő tételeket túl nem haladhatja. A közjegyző díjjait mindenesetre felszámítani köteles s annak megállapításáig a felektől díjazást elfogadnia nem szabad. A díjakat a hagyatéki bíróság — a mennyiben póteljárás szüksége nem merül fel — a közjegyző eljárásáról szóló jelentésnek beadásától számított 15 nap alatt megállapítani, e megállapításról a kir. közjegyzőt és az érdekelt feleket értesíteni köteles, még pedig utóbbiakat azzal, hogg a megállapított díjösszeget 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett lefizetni kötelesek. A megállapítás tárgyában hozott végzés végrehajtható közokiratot képez. A végzés ellen beadott felfolyamodásnak a kielégítési végrehajtás elrendelésére és foganatosítására halasztó hatálya nincsen. 26. §. A jelen törvény hatályba léptének napját az igazságügyminiszter határozza meg; a ki egyszersmind felhatalmaztatik, hogy az életbeléptetési és átmeneti intézkedéseket a belügyminiszter úrral egyetértőleg rendelettel szabályozza. Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter arra is, hogy az 1868 : LIV. és 1877 : XXII. t.-cikkek, valamint a jelen törvény rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett a hagyatéki eljárás további részleteit a felmerülő szükséghez képest rendelettel szabályozhassa és az e tárgyban kibocsátandó rendeletet a szükséghez képest kiegészíthesse vagy módosíthassa. 27. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter és a belügyminiszter megbizatnak. Ausztria és külföld. Kilencedik osztrák ügyvédgyülés. {J. Sz.) Az ált. osztrák ügyvédgyülés f. hó 5., 6. és 7-én folyt le Bécsben, tagjainak élénk részvétele mellett. Az október 5-én tartott teljes ülést dr. Schoffer Alajos, a gráci ügyvédi kamara elnöke nyitotta meg, meleg szavakkal adózván elődje dr. H á r d t 1 báró volt ügyvédgyülési elnök emlékezetének. Azután indítványára a gyülekezet dr. Mündelt, az alsó-ausztriai ügyvédi kamara elnökét választotta meg elnökévé, a ki ismét helyetteséül dr. Hermann Albert lovagot és dr. Reiszig Károlyt (Brünn) jelölte ki, értekezleti jegyzőkül pedig dr. Dostal Károlyt és dr. Ofner Gyulát (Bécsből), továbbá dr. Ehrlich brünni és dr. Nejedly prágai ügyvédet. Miután az elnök még gr. Schönborn osztrák igazságügyminiszter üdvözlő levelét és az ügyvédgyülés tagjai tiszteletére adott estélyre szóló meghívóját felolvasta, megalakult az ügyvédgyülés két szakosztálya. A jogtudományok ápolására hivatott szakosztály dr. Schlossert (Graz), dr. C 1 e m e n s t (Bécs) es dr. Kratter Ferdinándot (Lemberg) választotta elnökükül, jegyzőkül pedig dr. F r e y Frigyes (Bécs) és dr. P o d v i n e c József lettek kijelölve. A kari ügyekkel foglalkozó második szakosztályban dr. Wehrenalpaz elnöki, dr. P o r 1 i t z (Trieszt) és dr. Russe (Brümii az alelnöki, dr. M e i s 1 és dr. H e r z bécsi ügyvédjelöltek pedig a tollvivői tisztséget nyerték el. A két szakosztály külön a következő lefolyással tartotta meg ülését : I. A jogtudomány ápolását célzó szakosztályban az első tárgy dr. Neumayer (Gráez) előadása volt, a ki dr. Pann Arnold bécsi kormánytanácsos indítványát ismertette a sommás szóbeli eljárás tárgyában. Ezen indítvány így hangzik : »Az ügyvédgyülés azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a) az új országgyűlésnek nem lehet fontosabb feladata a törvényhozás terén, mint ama reform keresztülvitele, melynek tárgyát a sommás eljárásuak valódi szóbeli eljárássá leendő átalakítása képezi; b) hogy a felek azon joga, mely szerint érveléseik, ténybeli állításaik és bizonyítékaiknak jegyzőkönyvbe való fölvételét kérelmezhetik! a minimalis mértékre leszállítandó s ezen megszorítás lehetőleg törvényben jusson kifejezésre ; c) végül a jog ápolásának érdekében áll, hogy a felek hivatásszerű képviselőinek munkadíja a per tárgyának értékéhez képest nyerjen megállapodást s hogy a pernyertes fél részére munkadíj csak akkor állapítandó meg, ha helyette hivatásból működő jogi képviselő járt közben.« Az előadó ezen indítványt oda kívánta módosítani: mondja ki az ügyvédgyülés, hogy ezen reform keresztülvitelével az egész polgári törvénykezési rendtartás kívánatos reformját látná megkezdettnek, mihez az indítványozó helyeslőleg hozzájárult. Ellenkező nézetet vall dr. Kornfeld, a ki^a teljes szóbeliséget pénzügyi szempontból kivihetetlennek tartja és a szóbeli sommás eljárásnál a felek előadásainak jegyzőköuyvbe foglalását korlátlan jognak akarja tekintetni. Dr. J a q u e s nem fogadja el az előadó indítványát, mert a szóbeliség részleges behozatalával annak tökéletes érvényesülését mindenkorra elodázottnak hiszi s csak oly határozati javaslattal ért egyet, mely az igazságügyminiszten.ek az általánosan kötelező nyilvános szóbeliség életbeléptetését