A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 43. szám - Kilencedik osztrák ügyvédgyülés

318 OGh. ajánlja, annál is inkább, mivel nézete szerint az ügyvédgyülés csak nagy elvi nyilatkozatok tételére van hivatva s erkölcsi hatalmát nem használhatja fel puszta utasításokra, melyek speciális, töredékes törvények alkotását célozzák. A szakosztály a többi indítványok elvetése mellett dr. Jaquu-s-ét fogadta el 12 szavazat ellenében. Az ülés második tárgyát dr. Barth indítványa képezte, melyet dr. Rechansky Ágost (Bécs) terjesztett elö pártolólag: »Az igazság és szükség követelménye, hogy a tényleges szolgálatban nem álló közös hadseregbeli, honvédségi és tengerészeti katonatisztek és hadapródok fölött párviadal vétsége miatt a vizsgálat és Ítélethozatal ne a polgári bíróságok előtt történjék, hanem hogy ezen ügyek a katonai büntető bíróságok hatáskörébe utaltassanak.« Dr. Z u c k e r sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy ezen indítvány egyáltalában megtörtént, mert ellenkezik azon alaptörvénynyel, mely az összes állampolgárok egyenlőségét mondja ki. Nézete szerint tartalékos tiszteknél a katonai különleges helyzet nem lép előtérbe s inkább azon kell segíteni, hogy a katonai fegyelmi hatóság a tényleges szolgálatban nem álló tiszteket a páros viaskodásra és az állam törvényeinek megsértésére ne kényszerithesse. Kiemeli, mennyire fölötte állanak a polgári büntető bíróságok a katonai fenyítő hatóságok fölött s az előbbiek a páros viaskodásra különben is államfogházbüntetést, azt is ritkán szabván, ugy sem járnak megbecstelenítő hatással. De kivihetetlennek is tartja az indítványt, mert e kérdésben Ausztriának és Magyarországnak közös egyetértéssel alkotott egyenlő szabályai vannak s előbb oda kellene hatni, hogy az eddigi gyakorlatot Magyarország is módosítsa. Kéri tehát az indítványt a napirendről levenni, a mihez a szakosztály az indítványozó és előadó szavazatával szemben hozzá is járult. Ezen szakosztály október G-iki ülésében dr. N e u d a a dr. Brunstein kővetkező indítványát terjesztette elő a főtárgyalási jegyzőkönyv fogalmazását és helyesbítését illetőleg : a) szükségesnek mutatkozik a megbízható büntető eljárás érdekében, hogy a biróság a főtárgyalási jegyzőkönyv kiigazithatására módot nyújtson; b) hathatós eszközül szolgálna e célra bizonyos záros határidő megállapítása, mely alatt a főtárgyalási jegyzőkönyv elkészítendő volna és a -felek erről értesitendők volnának s ha a hibás jegyzőkönyv kiigazítását a biróság elnöke megtagadná, panaszukkal a törvényszék elé járulhatnának; c) esküdtszéki tárgyalásoknál a bírósági hites gyorsírók nagyobb számban alkalmazandók ; d) e három rendbeli cél elérése végett fölterjesztést kiván az indítványozó az igazságügyminiszterhez, hogy az a szükséges rendeleteket mielőbb kibocsássa ; é) fölhívás intézendő az összes osztrák kamarákhoz és jogásztestületekhez, hogy a d) pontban érintett fölirathoz pártolólag hozzájáruljanak. Az indítvány előadója megokolásábau kiemelte, mily számos esetben lőn már a helytelenül fogalmazott főtárgyalási jkv. igazságtalan felsőbirósági Ítéletek kutforrásává, A felsőbíróságok ugyanis az ez irányban emelt semmiségi panaszokat rendszerint elvetik, mert a főtárgyalási jegyzőkönyvet megtámadhatatlan okiratnak tekintik ugy a benne foglaltak valósága, mint a belőle hiányzó előadások és bizonyítékok nem létezése tekintében. Ámde ha igaz is, hogy a közvetlenség nyújtja a legjobb védelmet a büntető eljárás megbízhatósága és alaposságára nézve, az is kétségtelen, hogy a főtárgyalás jegyzőkönyvének leghívebb kifejezést kell adni arról, a mi a tárgyalás folyamán történt. Már pedig ott, hol csak a jegyző és bírósági elnök határoz a fölött, mi kerüljön bele a jegyzőkönyvbe, nem könnyű feladat a hiányok, mulasztások és tévedések ellenőrzése s épen nem kielégítő, hogy a felek a semmitőszék több határozata alapján a bűnvádi eljárás 15. §-a értelmében semmiségi panaszszal élhetnek a másodbirósághoz; hisz tudvalévő, hogy az ily panaszoknak csak ritkán van foganatjuk, másrészt meg a dr. Brunstein indítványának elfogadása esetén a fölösleges feloldások is mellőzhetők lesznek. Az igazság* ügyminiszter ezen kérdést annál is inkább jogosítva van rendeleti úton szabályozni, minthogy a jegyzőkönyv kiigazithatásának elve törvényben ugy is meg van állapiba. Dr. N e u d a csupán az indítvány 3-ik pontját kívánja módosítani, illetve oly értelemben kiterjeszteni, hogy a gyorsírói intézmény az összes bűnügyekben alkalmazást nyerhessen s a feleknek szabadságában álljon 6 nappal a végtárgyalást megelőzőleg a bíróságnál kérelmezni, hogy egyes vallomások és előadások vagy akár az egész végtárgyalás folyamata gyorsírói uton följegyezve, különösen pedig az elnök resuméje szó szerint irásba foglalva és esetleg lefordítva a főtárgyalási jegyzőkönyv mellékletét képezze. Dr. Brunstein, indítványtevő, hozzájárul az előadó által javasolt ezen módosításhoz, úgyszintén dr. Nejedly indítványához, a ki semmiségi panaszok esetében az ítélettel együtt a főtárgyalási jegyzőkönyv másolatát is kiadandónak tartja a panaszszal élő félnek, i A vitában az emiitetteken kivül még Benedikt, Schneeberger, Wechsler, Coumont, Pisko, Ofnerés Weish u t ügyvéde!: vettek részt s annak befejeztével dr. Brunstein indítványát a szakosztály csekély stiláris módosítással határozati javaslatként kimondta, ellenben dr. Benedikt és dr. Nejedly indítványát egyszerűen elvetette. Jóval kisebb vitát idézett elő dr. Benedikt üdon becsi ügyvéd indítványa, melyet Coumont, Ofner és Pattai hozzászólása után dr. Strisower Leo bécsi ügyved mint előadó ajánlott elfogadásra, mi meg is történt. A javaslat így hangzik : »Mondja ki az ügyvédgyülés, miszerint kívánatosnak tartja, hogy a nemzetközi magánjog az összes osztrák egyetemeken rendszerint előadassék és megfontolásra ajánlja a kormánynak, hogy ezen tárgy hallgatását és a vizsgálatokon való kérdezését kötelezővé tegye.« Az ülés utolsó programm-pontja már türelmét vesztett csekély hallgatóságra talált, miért is dr. Of ne r-nek a főtárgyaiások nyilvánosságára és a védő névsorra vonatkozó indítványát dr. Schlosser elnök a szakosztály beleegyezésével a napirendről levette és az ülést berekesztette. A hozott határozatokat a szakosztály az október hó 7-én tartott teljes üléssel közölte. II. Az ügyvédi kar kérdései száraára szervezett második szakosztály dr. Barth elnöklete alatt ülésezett. Első sorban dr. M i 11 a n i c h Alajos bécsi ügyvéd következő indítványa került tárgyalás alá. »Megengedendő, hogy az ügyvéd felével szemben az öt megillető tiszteletdíjat a behajtandó összeg bizonyos hányadában állapithassa meg és pedig a következő feltételekkel: a) elvként szolgáljon, hogy a fél a pernek kizárólagos ura (dominus litis) legyen; b) tilos az ily kikötés, ha a fönnálló díjszabály kijátszását célozza.« Dr. V 1 c e k János prágai ügyvéd mint előadó hangsúlyozza, hogy ezen indítvány az ügyvédi rendtartás megfelelő rendelkezésének magyarázatára van hivatva, nehogy az ügyvéd, midőn a pertárgy bizonyos százalékát a maga részére kiköti, az ügyvédi rendtartás 1G. §-ával kerüljön összeütközésbe. Kifejti azon veszélyeket, mikkel a Millanich féle javaslat járhat, mert nem szabad szem elől téveszteni az ügyvédség ideális álláspontját, mely nem tűrheti, hogy az ügyvéd fáradsága a per sikerétől föltételezetten nyerje el jutalmát. Ellenzi tehát ily értelmű határozat elfogadását. Válaszában dr. M i 11 a n i c h kimutatni igyekszik, hogy a jutalomdíj hányadszerű megállapítása valódi szükséglete a kereskedelmi életnek, mert ilyképp lehetségessé válik, hogy a kereskedő a maga kockázatát elhárítsa. Számolni kell a gyakorlati élettel, mely követelőleg lép föl. Hozzájárul oly értelmű módosításhoz, hogy »a behajtandó összeg« kifejezés helyébe az Írassék, hogy »azon követelési összeg, mely valósággal behajtatott«. A keletkezett élénk vitában részt vettek dr. M e i s 1, dr. M a y r lovag, dr. B u n z 1, dr.^ K e r p a 1, dr. Klempererés dr. S t e i n, mire a szakosztály ezen kérdés fölött 25 szavazattal 22 szavazattal szemben napirendre tért, de egyúttal elrendelte, hogy az indítványt a szakosztály a teljes ülés elé terjeszsze tárgyalás és döntés céljából. Az ülés további folyamán dr. P o r 1 i t z elnökölt. Tárgyalás alá került dr. Pollák S. indítványa a fönnálló díjszabály megváltoztatása, illetve kiegészítése iránt. De a szakosztály beható vitatkozás után ezen javaslatot is levette a napirendről, oly megokolással, hogy bár az új árszabály több tekintetben módosítást igényel, annak részletes megbeszélésébe a szakosztály még sem bocsátkozik, mivel ezen díjszabály csak igen rövid ideje, nem is egész esztendeje ál! hatályban. Az október 7-én tartott folytatólagos ülés első sorban dr. M a y r Miksa lovag, bécsi ügyvéd következő indítványával foglalkozott: »Moudja ki az osztrák ügyvédgyülés, hogy kívánatosnak tartja, miszerint a közjegyzők ellen kiszabható fegyelmi büntetések analógiájára azon pénzbüntetések, a melyekkel az 1872. évi április 1-én kelt törvény értelmében az ügyvédek és ügyvédjelöltek sújthatok, az ügyvédek és ügyvédjelöltek nyugdíjintézete javára fordíttassanak.« Dr. S t e i n előadó (Prága) kifejti, hogy az indítvány azon félszegség ellen irányul, mely szerint a fegyelmi szabályzat 10. §-ának b) pontja alapján kirótt pénzbüntetéseket az ügyvédek és jelöltek a helyi szegényalapba kötelesek beszolgáltatui. Ezen eljárás helytelenségét egy 1886. évi igazságügyminiszteri leirat szintén elismeri s azért az ügyvédgyülés más természetű határozati javaslatot nem is hozhat. A szakosztály ezen indítványt egyhangúlag magáévá tetté. Utolsó tárgyul a jogtudori fok elnyerésének kényszere, illetve szükségességének kérdése maradt fönn. Dr. Pattai Róbert bécsi ügyvéd a doctoratus föntartása mellett terjeszt elő határozati javaslatot és a jogtudori vizsgálatok szigorítását követeli, mert az ügyvédtől, nézete szerint, joggal követelhetni magasabb qualificatiót, mint a birótól, a ki csupán szerve az igazságszolgáltatásnak. A doctoratus megszüntetése oda vezetne, hogy az ügyvédekből egyszerű bureaukraták válnának. Ezen indítványt is helyeslőleg emelte a szakosztály határozati javaslattá, mire az ülés föloszlott. Nyilt kérdések és feleletek. Helyszíni bírói szemle teljesítésére egy aljegyző kiküldhető e ? Egy sommás visszahelyezési perben elrendeltetett a helyszíni birói szemle, mely sem tanúkihallgatással, sem szakértői bizonylattal összekötve nincsen-