A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 42. szám - Az elévülési és záros határidők a magyar kereskedelmi jogban

308 A JOG. 1874. évben ezen táblára beérkezett 101 ezer ügydarab; 1875- ben 106,996; 1876-ban 112,857; 1877-ben 122,890. — Ezen emelkedés 1882-ben 135 ezerig növekedett. Ekkor csökkenés állt be. 1883. évben 110 volt a bejövetel; 1884-ben csak 104 ezer; 1886-ban 99 ezer. De ezen év után újra kezdődött a bejövetel szaporodása. 1887- ben már 115 ezer ügydarab jött fel ezen táblára: 1888- ban 124,609; 1889- ben 124,914; 1890. évben 124,474. Tehát 5 év alatt közel 25 ezer lett a szaporulat. Figyelemreméltó nemzetgazdászati szempontból a váltókereskedelmi ügyek szaporodása a budapesti kir. táblán. Ez 5 év alatt több mint két ezer különbözetet mutat fel. 1883. évben bejött: 6,249 és 1887-ben 8,646. De utolsó 3 év alatt még jobban s nagyobb arányban volt az emelkedés. 1888. évben ugyanis a bejövetel már 9,424 volt, 1889-ben 9,521 és 1890-ben 9,570. • Nagy a bűnügyi felebbezéseknek növekedése is. Mig 1872. évben csak 19 ezer bűnügy jött fel; 1873-ban 27 ezer; 1876- ban 30 ezer és tiz év múlva 1886-ban már 42,860. Ez azonban még tovább növekedett: 1887-ben 461/-' ezerre; 1888. évben 50 ezerre; 1889-ben 52 ezerre. Az utolsó évben valamivel kevesbült — képviselvén 50,927 ügyszámot. Az ügyek számának ezen nagysága, azoknak felebbezés utján a kir. táblára tömeges feltódulása, az évenkint elintézendő ügyek összegét oly magas fokra emelte, mikép annak legyőzésére a folyvást szaporított birói munkaerő is teljességgel képtelen lett. így állt elő az egységes tábla rendszere alatt: a hátr a 1 é k o k szomorú állapota. De nemcsak az igazság s történelmi hűség, hanem hazai justitiánk hitelének némi védelmére is meg kell jegyeznünk, hogy ily állapotok, habár kisebb mérvben, máshol is és a legelőhaladottabb államokban is nyilvánulnak. A peres ügyek száma újabb korban mindenfelé növekedett s ezzel az évi hátralékok is felszaporodnak. A perorvoslatokkal külállamokban a felsőbb fórum nincsen ugyan ugy elhalmozva, mint hazánkban; de ez onnan ered, mivel azokban a jogorvoslatok használata észszerűen van szabályozva ; azok bármily csekély értékű ügyekben végtelenig ki nem terjeszkedhetnek, hanem kellő korlátok közzé szoríttatnak, a melyek az igazságügyi politika tökéletesb elvei és igazolt érdekei által követeltetnek. A kifejlődöttebb jogrendszernek ezen korlátjai mellett is azonban a felebbezések és semmiségi panaszok külföldön is nagy számot képviselnek és rendszerint, mint minálunk folytonosan szaporodnak is. így van ez Franciaországban is. Mig itt e század első negyedében a semmitőszék ügybejövetele 2 ezer körül volt, legföljebb 300 hátralékkal évenkint, a század közepén pedig a bejövetel 2,900-on állott, mintegy 700 ügyhátralékkal, addig 1886. évben összes elintézendőinek összege már a 4 ezret megközelítette 3,797 ügyszámban. Ezek közt magok a bűnvádi jogorvoslatok 2,143 számot képviseltek. A bűnvádi ügyek szaporodása 1880. évtől 1888-ig nem kevesebb mint 76 százalékot állított elő. 18S6. évben 1,813 pourvois és 1,765 semmitőszéki határozat fordult elő; 1888-ban pedig 2,913 jogorvoslat és 1,858 határozat. A hátralék 1885. évben 979 volt és 1886-ban 1,040. A francia elsőfokú törvényszékeknél az elintézések összege 1882—1886. évek folyamán 111 ezerről 121 ezerig növekedett. A bejövetel pedig 1884. évben 136 ezer volt és 1886-ban 146 ezer. A hátralék öt év előtt 40 ezer körül forgott és 1886-ban 45 ezerig emelkedett. A váltóperek 5 ezerről 7-re növekedtek. A csődök 7,600-ról 8,700-ra szaporodtak. A francia feltörvényszékeken a 60 as évektől 1886-ig a polgári ügyek bejövetele 8 ezerről 12 ezerre növekedett. Az ítéletek összege 1882. évben 8 ezret és 1886-ban 9,920 számot képviseltek a polgári perekben. Az ügyek nagymérvű szaporulatát s a hátralékoknak is növekedését Franciaországban maga az igazságügyi minister is constatálta egyik hivatalos beszédjében következő szavakkal: »Mais l'accroisement du nombre des procés nouveaux posés devant les jurisdictions civiles acré tellement considerable, que malgré le zéle des magistrats le chiffre des affaíres laissées en souffrance á la fin de chaque année a toujours été en augmentant. Aprés avoir constaté les excellents résultats des derniéres années il ne peut entrer dans ma pensée de rendre les cours et tribunaux responsables de celle progression de l'arriéré.« 1 Ugyanily törvénykezési mozzanatokat észlelünk a N é m e t birodalomban is, a komolyság s pontosság ezen kitűnő hazájában. A felebbezések száma itt következőleg alakult és növekedett. 1882. évben volt a polgári ügyekben 45,286; 1883ban 47,312; 1884-ben 48,262 és 1885. évben 48,010. Ezekhez járultak a revisio esetei, t. i. 1882-ben 1,885; 1883 ban 2,117; 1884-ben 2,287 és 1885-ben 2,325. Bűnvádi ügyekben felebbezés volt 1882-ben 40,328; 1883-ban 42,074; 1885-ben 46,275 és 1885-ben 45,818. Revisio pedig 1881-ben 3,375; 1883. évben 3;278; 1884-ben 3,304 és 1885. évben 3,675. Másodfokú revisio használtatott ugyanazon évek sorában: 1,939, 2,203, 2,561 és 2,645. A bűnesetek szaporodása következőleg alakult: 456,647, 470,216; 503,565 és 523,301. Tehát az első fokú jogorvoslatok használata 4 év alatt 47 ezerről 5072 ezerre emelkedett a polgári ügyekben; a bűnvádiakban még nagyobb volt, t. i 43 ezerről 48 ezerre. Az első fórum ügyforgalma következő volt: 1882. évben 3 millió és 1885-ben 3,171,719 polgári perekben; a büntetőjogiakban az Amtsgerichtek és Schöffenek körében 1882. évben 1 millió; 1885-ben 1,037,799; esküdtszéki esetek 74-70 ezret képviseltek. A csődök a Német birodalomban következő számban jelentek meg: 1882-ben volt: 5,905; 1883-ban 5,649 és 1885ben 5,728.2 Az egyes német államok közül különösen felemiitjük I Szászországot, melynek ügyforgalma ugy az alsó fórumon, mint a feltőrvényszékeknél különösb emelkedést tüntet fel. Az elsőfokú bíróságoknál 3 1860. évben még csak 78 V2 ezer polgári per volt folyamatban; 1877-ben már 1383/* ezer; IS81-ben 164 ezer és 1887. évben nem kevesebb, mint 178 ezer; mi 10 év alatt 40 ezer szaporulatot képez. A törvényszékek felebbviteli forumot is képezvén, ezeknél a polgárjogi felebbezések 1881—1886. évek alatt 1,336-ról 1,846-ra szaporodtak; a panaszok pedig 691-ről 754-re. A feltörvényszékeken ugyanezen időszak alatt 771-ről 822-re szaporodtak, és a panaszok 208 ügyszámról 242-re.4 A német birodalmi justitia legújabb adatai is e mellett tanúskodnak. Csekély kivétellel az egész vonalon az ügyforgalom emelkedése nyilvánul. 5 1889. évben alsó bíróságoknál a polgári perek összege volt: 3.°34,932, mig 1885-ben: 3.171,719; 1886-ban: 3.238,738 és 1888. évben már: 3.309,995. A csődök száma 1889-ben 6,490, mig 1885-ben: 5,728. A váltóügyek az összes polgári ügyeknek 65°/o-kát képezték 1888- ban és 1889-évben már 68°/o-ra emelkedtek. Előbbi évben 143,703 váltóper volt folyamatban s 1889-ben: 151,653. A növekedés 3 év alatt 15.6o/o tett s 1889-évben 22.9 százaI lékot. A kereskedelmi ügyek 18-8-ban az összes ügyek 28o/o s 1889-ben 29 százalékát állították elő. 1881. évtől fogva folytonos szaporodásban vannak. Büntető ügy törvényszéki tanácsok s esküdtszéknél : 1889- évben 73,857 és 1885-ben: 70,816. A felebbezések pedig következőleg szaporodtak — polgári ügyekben 1889. évben beadatott: 51,707 s 1886-ban: 47,981. A revisio 1886-ban 2,272. 1887-ben 2,135 és 1889-ben 2,161. A bűnvádi felebbezések még jobban szaporodtak, mig 1885-ben befolyt 45 ezer, 1886-ban 487a ezer és 1889-évben 52,073. Revisio első fórum ellenében 1884-ben 3,304 s 1889-ben •J,448, a második fórum irányában 1885-évben 2,645 és 1889-ben 2,860. Az elévülési és záros határidők a magyar kereskedelmi jogban. Irta: dr. DOBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. A kereskedelmi életnek egyik főéleteleme a gyors üzletfoigalom. A mi különösen az árukészletet illeti, nemcsak az illető árú természetes minősége azon tényező, a mely a heverő árút 1 G a z e 11 e des Tribunaux 1890. 2 Hildebrand-Conrad: Jahrbuch für Nationnl-Oekonomie und Statistik. 1878. 3 Ezen elsőfokú bíróságokra vonatkozó néhány adat mult számunkban nem a megfelelő helyen lévén közölve, a tévedést e helyütt helyreigazítjuk, azzal, hogy e statisztikai adatok tényleg Szászországra vonatkoznak. A szerkesztőség. * Zeitschrift d. sachsischen statist. Bureaus. 6Statistisches Jahrbuch für dasdeutsche Reich, Herausgegeben vom kais. statistischen Amt. 1891. XII. Justizvvesen.