A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 41. szám - Álrészvényesek (Strohmänner) a közgyűléseken. Büntetési intézkedések ellenük Svájcban, Németországban és Franciaországban - Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. 2. r. - A perújítás kérdéséhez. (Felelet)

A JOG. 303 fel van tüntetve, akkor nem hiszem, hogy a kérdéses esküt bármely biróság is letettnek jelentse ki; és pedig azért nem, mert hiányzanak a törvénykezési rendtartás 244. §-ában felsorolt elő feltételek : nincs megmondva, hogy a fél személyesen vagy e végre különösen meghatalmazott megbízottja által ajánlkozott volna az esküre. E nélkül pedig az eskü letettnek nem tartható. Ez azonban mellékes dolog, s fogadjuk el, hogy az eskü valóban letettnek vétetik, s azután az ellenfél oly bizonyítékokat fedez fel, a melyek kétségtelenné teszik, hogy annak a ténykörülménynek, a mely az eskü által lett volna megerősítendő, ép az ellenkezője való s így az eskü, ha az letétetik, hamis lett volna. Bizonyos, hogy ez esetben az a fél, a ki az eskü letettnek nyilvánítása által pervesztessé lett, jogsérelmet szenvedett. Most már az" a kérdés, hogy lehet-e, s ha igen, miként, ezt a jogsérelmet orvosolni? Vagyis, miután az adott esetben más jogmenedékről amúgy sem lehet szó : van-e helye a perújításnak ? A törvénykezési rendtartás 1521. §-a helyet ad a perújításnak oly esetekben, a mikor a perújitó az ellenfelének, vagy másoknak büntetendő cselekménye által lett pervesztessé s e tekintetben az illető halála akadályt nem képez, mert a novella 73. §-a szerint »ha a bűnvádi eljárás meg nem indítható azon ok miatt, mert a tettes meghalt . . a per a büntető eljárás előzetes megindítása nélkül is megújítható s az újított polgári pernek birája a perújítás kérdésével kapcsolatosan dönti el a polgári perre befolyással bíró azon kérdéseket, melyek különben büntető utón lettek volna me°rállapitaudók«. Azonban ezek a törvényhelyek nézetem szerint az adott esetben azért nem alkalmazhatók, mert az elhalt semmiféle büntetendő cselekményt el nem követett Ugyanis a B. T. K. 219. §-a csakis a hamis eskü letételét nyilvánítja delictumnak, nem pedig az eskütételre való jelentkezést. A kérdés másként állhat az osztrák büntető törvény értelmében, melynek 199. §. a) pontja már magát a hamis esküre való ajánlkozást is bűntetté minősiti, de ez az intézkedés a magyar büntető törvénykönyvben hiányozván, a bűnvádi eljárás ez oknál fogva meg nem indítható. Nem nyerünk segítséget a kísérlet tanában sem, mert a törvény a kísérlet fogalmához véghezviteli cselekményt kiván s hogy a hamis eskü bűntettére nézve a jelentkezés ilyen volna, alig állítható. Ezek szerint tehát, büntetendő cselekmény nem lévén elkövetve, a törvénykezési rendtartás 321. §-a és a novella 73. §-a alapján a pert meg nem lehet újítani. Mit lehet tehát tenni ? Meggyőződésem szerint a per mégis a sikerre való biztos kilátással megindítható és pedig vonatkozással a novella 71. § ára az alapperben nem használt új bizonyíték alapján. Az elhalt félnek megítélt eskü ugyanis a törvénybeli előfeltételek mellett letettnek tartatik ugyan, de az ilyen letettnek tartott eskü a tényleg letett esküvel nem bír ugyanazon joghatálylyal s csak fictio utján válik általa a vonatkozó Ítélet végrehajthatóvá. De ez a hatály, mely különben is csak opportunitási tekintetekből igazolható, az alapperkörént úl nem terjed és a mint fennebb már érintettük, sem az eskü hamisságának elbírálására, sem a per megújítására be nem foly. Kétségtelen ez a novella 71. §-ából, mely a perújítást kifejezetten csak akkor korlátolja, ha a per az ellenfél által letett esküvel döntetett el. A 1 e t e 11 n e k tartott esküvel eldöntött perekben e szerint egyéb feltételek meglétében a perújítást eredménynyel lehet kezdeni- Harmath Lajos, brassói ügyvéd. Az úti napló tételeinek kifogásolása. (Kérdés.) Több izben megtörténik, hogy az igazságügyministerium számvevőségi osztálya az államhivatalnokok úgynevezett úti naplóját kifogásolja, illetőleg a felszámított tételeket leszállítja. Van-e ez ellen a leszállítás ellen felebbezésnek helye ? Hová intézendő a felebbezés ? És végül bélyegmentes-e a felebbezés, avagy mily értékű bélyeg ragasztandó rá? Tm államhivatalnok. Irodalom. Községi pénzügytan. Elméleti és gyakorlati kézikönyv, tekintettel a nemzetgazdaság, pénzügytan s számvitel általános elveire. Irta: Hegedűs János, megyei tb. aljegyző. Szerző sajátja. Nyom. Pleitz Fer. Pál könyvnyomdája N.-Becskereken, 1891. Bolti ára 4 frt — A munka, melynek beosztásáról már megemlékeztünk az előfizetési felhívás közlése alkalmával, most 312 oldal terjedelemmel megjelent. Jó hasznát vehetik különösen a községi tisztviselők és a községjegyzői vizsgára készülők. Tomics Jása elleni bűnügyben felebbezése dr. C i r i c A. Milán, újvidéki ügyvéd és Dimitrijevics Demeter képviselőjének ; Újvidéken, Pajevits A könyvnyomdája, 1891. Az ismeretes gyilkossági ügyben a meggyilkoltnak atyja részéről a kir. Curiához benyújtott felebbezés. 36 oldal. A titok tiltott felfedezéséről. (Le secret professionnel) Büntetőjogi tanulmány birói döntvények kíséretében. Irta H a 11 a y s András jogtudor és ügyvéd. Páris, 1890. Kiadta Rousseau Arthur. Hallays eme müvében bő jogi commentárt fűz a Code pénal 378. törvénycikkének rendelkezéseihez; előre bocsátja, hogy nincs szándékában az öntudat minden jelenségét^ megoldani; ez a morál feladata, meg a casuistika kérdése stb. 0 annyiban foglalkozik vele, a mennyiben a jog körébe tartozik és gondos tanulmánynyal oldja meg a nehézségeket, a melyekkel a 378. t.-cikk magyarázata jár. A törvény kifejezéseire támaszkodva az absolut titok thcoriáját hirdeti. Visszautasítja mindazon enyhítéseket, melyeket az ingatag jogtudomány vagy az istenfélő theoria a kérdéses t.-c. szigorán hajlítani akar. Oly megoldáshoz jut, mely első tekintetre túlzottnak tűnik fel, de szükségképen folyik a törvény szavaiból. Csak érett megfontolás után látni be, hogy igy követeli ezt a törvény szövege és a társadalom érdeke. Ha tényleg rneg volna engedve a 378. t.-c. hatályát korlátozni, nem esnénk-e vissza a casuisták zavart theoriájába s fokról-fokra a büntetőjog egy lényeges tételének kitörlését eredményezné. Hallays végül célszerűen fűzi értekezéséhez a francia és belga döntvények egész sorát, melyek a hivatalos titok kényes kérdésével foglalkoznak. Vegyesek. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok országos köre. melyről annyiszor volt alkalmunk elismerőleg nyilatkozni, eddigi működése által nemcsak életrevalóságának adta fényes jelét, hanem mindinkább nélkülözhetlen közegévé növi ki magát az ügyvédjelöltek és joggyakornokok fontos önnevelési érdekeinek és szószólójává jogos igényeinek. Az egyik iránynak szolgál a kebelében időnként tartatni szokott felolvasások és vitaestélyek által, a másik irányban az anyagi helyzetüket érintő intézmények megteremtése által, milyen többek közt a segélyalapul megteremtése a közvetítőiroda, mely utóbbit addig 208 esetben vettek ügyvédtársaink sikerrel igénybe. Dacára ezen a kiváló fontosságú tevékenységnek és az elért eredményeknek és dacára annak, hogy ezen kör sikerdús tevékenysége, habár első sorban ügyvédjelöltjeinknek és joggyakornokainknak válik hasznára, de nekünk ügyvédeknek is kiváló érdekünkben fekszik, mégis azt tapasztaljuk, hogy vajmi csekély az országban és a fővárosban ügyvédtársainknál az érdeklődés ezen valóban szép és szükséges egylet iránt. Pártoló tagságunk díja egészben évenkint 2 forint. — Siessünk minden oldalról legalább ezen csekély áldozat árán leróni kötelességünket, melylyel ügyvédjelöltjeink önművelődése és gyámolitása tekintetében tartozunk. A midőn ezen egylet törekvéseit előmozdítjuk, a magunk ügyét is mozdítjuk elő. Segédmunkásaink java a mienk is. Azért kartársainknak csak melegen ajánlhatjuk ezen egyletet. Mit kell még megtanulni a szatmár-németi járásbíróságnak? A Kohn —Horvát ügyben hozott ítélet alperes által felebbeztetvén, a budapesti kir. tábla hivatalból megsemmisítette; mert az ítélet rendelkező része az 1889. ápr. 6-án megtartott tárgyalás adatainak meg nem felel saz eltérés nincsen indokolva; mert a rendelkező részben számszerűleg nincsen kitüntetve — jóllehet alperesek a tárgyalás rendén azt határozottan megjelölték — hogy az esetre, ha elsőrendű alperes a részére megítélt főesküt leteszi — felperes cég követelésének mely összegével utasittatik el; mert továbbá az Ítélet nem foglal magában intézkedést az esetre, ha ugy felperes, mint az alperes a részükre megítélt főesküt leteszik, vagy azoknak letételét mindketten elmulasztják; mert végül a jelzett hiányok miatt a peres ügy másodbirói elbírálása lehetetlen. (37,842/1890. sz.) A budapesti tőzsdebiróság 1890. évi ügyforgalmát következő adatok tüntetik fel: Benyujtatott összesen: 1,476 kereset, 217 végrehajtási kérvény, 72 felfolyamodás, 4 igazolási kérvény, 8 különféle beadvány, összesen tehát 1,777 ügydarab. A keresetek között elintéztetett: a) ítéletek által 925; 1. marasztaló ítélet által 594; 2. részben marasztaló ítélet által 145; 3. elutasító ítélet által 186 ; b) birói egyezség által 66 ; c) bíróságon kívüli egyezség által 394; <i) az illetékesség leszállittatott 37 ügyben; e) hivatalból visszautasittatott 1 ; f) függőben maradt 53. A keresetek közül vonatkozott: 1. fővárosi felek közötti peres ügyekre 884 ; 2. fővárosi és vidéki felek közötti peres ügyekre 375; 3. vidéki felek közötti peres ügyekre 60; 4. bel- és külföldi (Ausztriát beleértve) 151 ; 5. külföldi felek közötti peres ügyekre 6 ; az árúüzleti szakra 1,221; az értéküzleti szakra 76 ; és egyéb ügyletekre 179. Gabonanemüek és egyéb termények szakértő metbirálása 491 esetben eszközöltetett. A végrehajtási kérvények közül esik: Budapestre 71, a vidékre 125, Ausztriára és a külföldre 21. Felfolyamodás a tőzsdebiróság határozatai ellen a lefolyt évben benyujtatott 72, visszavonatott 1, hivatalból visszautasítva 1. A budapesti kir. tábla a tőzsdebiróság határozatát helybenhagyta 58 esetben, megváltoztatta 1 esetben, elintézetlenül maradt 11 felfolyamodás. A vízjogi törvény életbelépte előtt fennállott vízhasználatoknál, melyekre nézve engedélyokirat nem állíttatott ki, a vizduzzasztás magasságának megállapítására nézve a hatóság, a régi gyakorlat, vagy az érdekeltek megegyezése által szabályozott állapot tekintendő irányadónak s az ettől való eltérések a vízjogi törvény 52. és 184. §-ai alapján büntetendők. Ügy áll ás. X malmánál a malomcsatorna feneke, illetve a malom küszöbe felett 52 centiméterre engedélyezett vízmagasságon felül duzzasztotta a vizet' Bepanaszoltatván, alsó fokon az 1885. évi XXIII, t.-c. 189. §. 5. pontjába ütköző kihágásban elmarasztaltatott.