A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 40. szám - A nemzetközi criminalistikai egyesület ez idei szeptember havában Christianiában tartott nagygyűlése. 2. [r.]

158 ennélfogva alperest, a mennyiben az esküt le nem teszi, a kereseti követelés megfizetésére kötelezni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. szept. 16. 13,720. sz.): Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest feltétlenül kötelezi, hogy felperesnek a kereseti 80 frt tőkét s járulékait megfizesse. Indokok: Alperest a kereset értelmében feltétlenül kellett kötelezni, mert alperes azt beismerte, hogy a váltót átvette felperestől, a váltó által bizonyittatott, hogy alperesre forgattatott, mely körülmények már magukban véve is kötelezték alperest arra, hogy a váltókötelezettség fentartása és a követelés behajtása érdekében meg tegyen minden törvényes intézkedést, minthogy pedig alperes a törvényes intézkedések eszközlését elmulasztotta, a rendszeresen kiállított váltón alapuló jogokat nem érvényesítette, de a váltó visszatartása által felperest is megakadályozta jogának fentartásában és érvényesítésében ; kétségtelen, hogy al peres eme mulasztásai folytán megkárosította felperest, a minek folytán felperes követelését jogosnak kellett kimondani, stb. A m. kir. Curia (1891. jun. I8 án, 9,387. sz.): A másodbirói ítélet megváltoztatik és az elsőbirói ítélet hagyatik helyben indokolásánál fogva és azért, mert felperes a kérdésben forgó váltót nem fizetésképen, hanem 40 frtnyi tartozásának fedezetére zálogul adván át alperesnek, ez a váltó lejártakor külön egyezkedés nélkül az óvás felvételén kívül más jogi lépések megtételére, különösen a váltóösszeg behajtása végett a kibocsátó ellen perindításra kötelezve nem volt, stb. Kereskedelmi, csőd~ és váltóügyekben. A kereseti váltón rendelvényesként olvasható »Azienda« felperes társaságnak kereskedői nevét (cégét) nem foglalván magában, e miatt ezen okirat a vt, 3. §. S-ik pontjában előirt kellék hiányában szenved. A székesfehérvári kir. törvényszék (1890. ápril 17-én, 3,J52. sz.): Dr. Rott Jakab ügyvéd által képviselt »Azienda osztrák-francia elemi és baleset-biztosító társaság magyarországi képviselősége« felperesnek, dr. Hermán József ügyvéd által képviselt G. Ignác alperes ellen 17 frt 64 kr. s jár. iránti perében következőleg itélt: A f. évi 1,768/p. 1890. számú sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A váltótörvény 3. §. 3. pontja szerint a váltó egyik lényeges kellékét a rendelvényes, vagyis azon személy vagy cég megnevezése is képezi, melynek részére, vagy rendeletére a fizetés teljesítendő, a kereskedelmi törvény (1875 : XXVII. t.-cikk) 10. §-a szerint a cég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja s melyet aláírásul használ, tehát a cég különféle néven elnevezhető ugyan, de ugyanazon nyelven mindig csak egyféle lehet, telj<>s és nem teljes vagy rövidített céget a kereskedelmi törvény nem ismer. Felperes a per során alperes kifogása folytán beismeri, hogy oly cég, mint a mely az A. alatti váltóban rendelvényesként megnevezve van, nem létezik és hogy az ő cége »Azienda osztrákfrancia elemi és baleset biztosító társaság magyarországi képviselősége^ mely az egyszerű »Azienda« elnevezéssel nem azonos. E szerint a kereset alapját képező A. alatti váltóban a rendelvényes cég kellőképen megnevezve nincsen, oly okiratból pedig, melyen a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, a váltótörvény 6. §-a szerint váltókötelezettség nem származik, miért is a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperes keresetével elutasítandó volt és pedig még azon okból is, mert a keresethez A) alatt mellékelt váltón elfogadóként »Gersteumár« Ignác fordul elő, a lc-reset pedig »Gerstmár« Ignác ellen indíttatott, a ki az alperesi ügyvéd részére kiállított meghatalmazás és a sommás végzés kézbesített vevénye szerint írni nem tud, miért is a váltón elfogadóként előforduló »Gerstenmár« Ignácnak a perbe fogott »Gerstmár« Ignáccal való azonossága sem lett felperes által alperes tagadása ellen igazolva. Alperesnek a személyazonosság tekintetében csak a viszonválaszban tett kifogása elkésettnek nem tekinthető, mert a kereset Il-od példánya mellett alperessel közölt, általa a per során 2. sz. alatt becsatolt váltómásolat a kereseti váltónak nem hü másolata, mivel abban az elfogadó aláírása Gerstmár Ignácnak és nem »Gerstenmár«-nak Íratott, tehát alperes kifogásaiban, mint elleniratban ez irányban nem nyilatkozhatott. A főeskü alkalmazásának szükségessége az aláírás valódisága tekintetében a fentebbiek szerint fenn nem forogván, az mellőzendő volt stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. november 24-én, 10,858. sz.): Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, a sommás végzést csak abban az esetben helyezi hatályon kivül és utasítja el keresetével, ha alperes esküt tesz arra, hogy az A) alatti váltón látható »elfogadom Gerstenmár Ignác« elfogadói névaláírást sem ö maga nem irta, sem annak Írására mást meg nem bízott. Az eskü le nem tétele esetében a kir. tábla a sommás végzést hatályában fentartja és kötelezi alperest, mint a váltó elfogadóját, hogy felperesnek 17 frt 64 krt s jár. megfizessen, stb. Indokok: Habár a váltótörvény 3. §-ának 3. pontja a rendelvényes személy vagy cég megnevezését a váltó iényeges kellékei közé sorolja és habár a keresed váltón rendelvényesként csak »Azienda« szerepel, holott a keresettel az »Azienda osztrák! francia elemi és baleket biztosító társaság magyarországi képviselösége« lép fel, ez a körülmény azonban a jelen esetben kellékhiánynak azért nem tekinthető, mert a váltón a rendelvényesként előforduló név felperes cégnek a közéletben használni szokott elnevezésével azonos és mert alperes felperes cégnek váltóbirtokosi | minőségét nem kifogásolta, hanem csak azt az ellenvetést tette, hogy felperes cége a rendelvényben nincsen egész terjedelmében kitéve, mert végül alperes azt sem vitatta, hogy a kereseti váltó a Budapesten székelő »Azienda osztrák-francia élet és járadékbiztosító intézet* másik cég részére állíttatott volna ki, minélfogva a rendelvényesnek azonossága a kereseten megjelölt céggel igazoltnak veendő. Alperesnek az intézvényezett és elfogadó személy azonossága ellen a viszonválaszban tett kifogása, mint elkésett, birói figyelembe vehető nem volt, mert alperes az eredeti váltó inegtekin| téséből merített eme kifogását a váltóeljárás 21. §. első bekezdése : értelmében csak a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján volt volna jogosítva érvényesiteni. Alperes a váltón lévő elfogadói névaláírás valódiságát tagadván, felperes első sorban szakértői összehasonlítást kért a kifogásokhoz csatolt ügyvédi meghatalmazáson Iátliató névaláírással, másod sorban pedig az esküvel kívánt bizonyítani. A szakértői szemlét a kir. ítélő tábla elrendelhetönek nem találta, mert a váltón előforduló (íerstenmár Ignác és az ügyvédi meghatalmazáson levő Gerstmár Ignác névaláírások oly szembetűnő eltéréseket tüntetnek fel, hogy azokat ugyanegy kéztől származottaknak a kir. itélö tábla megnyugvással még a szakértők véleménye alapján sem fogadhatna el, minélfogva a szemle elrendelése céltalan volna. Ily körülmények közt a per kimenetelét a váltóeljárás 26. §. 2-ik bekezdésében emiitett eskütől kellett függővé tenni, mert ha való volna is az, hogy alperes írni nem tud, ez nem zárja ki azt, hogy nevének a váltóra írása végett valakit megbízhatott, az ily módon vállalt kötelezettség pedig a sajátkezű aláirással vállalt kötelezettséggel egyenlő érvényű. Ha tehát alperes az esküt le nem teszi, a minden törvényes kellékkel biró kereseti váltó alapján, mint elfogadó (váltótörvény 23. és 91. §-ai) a kereseti kérelemhez képest marasztalandó, ellenkező esetben pedig felperes keresetével elutasítandó volt, stb. A rn. kir. Curia (1891. szept. 15-én, 105. v. sz.): A ínásodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: Ítélete indokaiban helyesen fejtette ki az elsöbiróság, hogy a kereseti váltón rendelvényesként olvasható »Azienda« szó felperes társaságnak kereskedői nevét (cégét) nem foglalja magában s hogy e miatt ezen okirat a t. 3. §. 3. pontjában előirt kellék hiányában szenved. A másodbiróság Ítélete tehát megváltoztatandó saz elsöbiróság Ítélete a váltótörvény 6. §-ára alapított indokainál fogva helybenhagyandó, stb. Ha alperes az ajánlatot arra nézve tartalmazó okiratot aláirta, hogy felperesi szövetkezet tagjául felvétessék és ö ezen ajánlat elfogadásáról értesíttetett, azon kifogása, hogy tagnl ajánlkozása és belépése kölcsön elnyerése feltételéhez volt kötve és hogy a feltétel nem teljesítése következtében a tagsági szerződés létre nem jött, — csak akkor érvényesíthető, ha egyidejű Írásbeli kikötés vagy megállapodás bizonyittatik. A budapesti kir. keresk. s váltótörvényszék (1889. évi október 18-án, 47,948/889. sz.): Dr. Weisz Miksa ügyvéd által képviselt »Első budapesti fogyasztási hitelszövetkezet« cég felperesnek dr. Schiller Henrik ügyvéd által képviselt S. Sámuel alperes ellen 180 frt s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Alperesnek az a kifogása, mely szerint a B) alatt csatolt aláírási ív ama körülmény folytán, hogy azon az ö neve nem a szöveg alatt, hanem a szöveghez tartozó egyik rovatban fordul elő, aláirottnak tekinthető nem lenne s ellene bizonyítékot nem képezne, figyelemmel arra, hogy alperes az említett okirat valódiságát kétségbe nem vonta, minek következtében az a prtts. 166. § a értelmében ellene bizonyítékot képez s mert különben sem létezik semmiféle törvényes szabály, mely az aláírást bizonyos helyhez vagy alakhoz kötné, abból a körülményből pedig, hogy alperes nevét a B) alattira az »ajánlattevő neve« rovatban reávezette, az, hogy az okirat aláírójával azonosnak, vagyis a szövetkezetbe lépés tekintetében ajánlatot tevőnek kivánta magát tekintetni, egyébként is kétségtelenül kitűnik, valamint az általa tett ajánlat elfogadására vonatkozó felperesi értesítés elmulasztása miatt emelt kifogása is — ama körülmény folytán, hogy ez az értesítés a kereset kézbesítése által megtörtént — mellőzendő volt ugyan ; minthogy azonban felperes az alperes által 2/. alatt csatolt levél tartalmának valódiságát beismerte, e szerint pedig alperes már február hó 13-án — tehát a B. alatti aláírási ív kiállítása napján - irásbelileg kijelentette felperesnek, hogy ha neki felperes 3,000 frtnyi kölcsönt nem ad, üzletrészeket nem vesz, vagyis a szövetkezetnek tagja nem lesz; minthogy a B. alattival egyidejűleg irásbelileg tett s ennélfogva az általános jogelvek szerint érvényesnek tekintendő fentebbi kikötés értelmében alperes