A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 38. szám - Az igazságügyi orvosi tanács szervezete, ügyrendje és eljárási szabályai

278 A JOG. vinni, hogy vájjon a közvád vagy a magánvád legyen az általános, az uralgó a bűnvádi eljárás terén és összehordani mindazon törvényeket, rendeleteket, decretumokat stb., melyek vagy az egyik vagy a másik vádintézménynek vagy monopolisatiójára vagy a kettő coordinatiójára vonatkoznak. így munkája is két részre oszlik. Első része e kérdés köriili polémia, a másik része pedig elég furcsán »Anhang« függelék cimén nyújtja azt, a mi a munkának tulajdonképeni becsét és értékét biztosítja : a történeti részt. Szerző a közvád intézményének lelkes barátja és a magánvádnak jogosultságát csak akkor és annyiban ismeri el, ha körül van véve mindazon biztosítékokkal, melyek egyrészt biztositják azt, hogy nem fajulhat könnyelmű denuntiatióvá, másrészt hogy subsidiarius jellegét elvesztve egyrangúvá a közváddal nem válhat. Azért lelkes pártfogója ugy az osztr. btpertnak, mely alapján a magánember teljesen önállóan nem vádolhat, csak kérheti a törvényszéket, hogy utasítsa az ügyészt vádemelésre. Barátja ugyanezen oknál fogva az angol intézménynek, mert itt meg u. n. »Anklagegeschworenen« vádesküdtek határoznak a magánvád jogosultsága felett. A találmányi szabadalmak é& a védjegy-hamisitás elméleti és gyakorlati kézikönyve. (Traité theoretique et pratique des brevets d'invention et de la contrefavou ) Pouillet E, Paris 1889, Marchal et Biliárd kiadása 973 lap. E nagyszabású mű most a harmadik kiadásban jelenik meg teljesen átdolgozva és bővítve. Mind mai napig a íranczia jogirodalom legkiválóbb terméke az illető joganyag tekintetében. Az első részben igen kimerítően tárgyalva vannak a találmány és s z a b a d a 1 o m jogi természete, annak megszerzése, elévülése stb. A második részben az utánzás és hamisítás és végre a franczia idevágó törvényhozás. A kiváló munkát külön ajánlani csakugyan felesleges. Beküldetett : Az egri érseki joglyceumj évkönyve az 1890 — 91. tanévről. XI. évi folyam. Eger, Érseki lyceumi könyvnyomda. 1891. Továbbá az egri érseki joglyceum tanrendje az 1891 — 92. tanév első felére. Az igazságügyi orvosi tanács szervezete, ügyrendje és eljárási szabályai. (Kiadatott a m. kir. igazságügyministernek 35.320/1890. szám alatt kelt rendeletével.) Az igazságügyi orvosi tanács szervezete és tagjainak kötelességei és javadalmazása. (1890. évi XI. t.-c. 3. és 4. §§.) Az igazságügyi orvosi tanács tagjainak hatásköre a következő : 1. §. A tanács elnöke az igazságügyi orvosi tanács működését vezeti. Ennélfogva a tanács elnöke a tanácshoz érkezett beadványokat a tanács tagjainak — különleges szakismereteikre való tekintettel — elintézés végett kiosztja ; a tanács ülésein elnököl, a tanácskozásokat vezeti, a szavazások eredményét s a hozott határozatokat kimondja ; az ülésekről felvett jegyzökönyveket felülvizsgálja és hitelesiti ; a tanács ülésein hozott határozatoknak kiadmányait, valamint a lanács tagjai által ülésen kívül készített elintézési tervezeteiket felülvizsgálja ; végül az összes tagoknak és a tanácson kivül álló és az igazságügyniinister által meghívott szakértőknek járó munkaés ülési díjakról minden hó végén az igazságügyministerium elnöki segédhivatali igazgatójának egy kimutatást küld, melynek alapján e díjaknak kifizetése történik. 2. §. A tanács alelnöke az elnöknek akadályoztatása esetében ezt helyettesíti ; azonfelül a saját szakmáját érintő ügyekben mint véleményező előadó működik. 3. §. A tanács tagjai a nekik kiosztott ügyekben, ha azok tanácsülésen kivül intézendők el, a meghatározott időre eltnlézési tervezetet készítenek s azt felülvizsgálat végeit az elnökhöz küldik ; ha pedig az ügy ülésben intézendő el, azt a meghatározott napon a tanács ülésén személyesen adják elő s ugyanekkor Írásba foglalt véleményt terjesztenek a tanács elé. Ezenfelül mindazon tagok, a kik az elnök által valamely ülésre külön meghivattak, ha valamely nekik kiosztott ügydarab előadásra nincs is kitűzve, az ülésen megjelennek, a tanácskozásokban részt vesznek s a föltett kérdésekre szavaznak Azon tag vagy tagok, a kiket az igazságügyniinister az 1890. évi XI. t.-cikk 2. §-ának e) pontja értelmében valamely orvostörvényszéki vizsgálatnak közvetlen teljesítésére kiküldött, az elrendelt vizsgálatot az illető bűnügyben eljárt, esetleg egy más vizsgálóbíró közbenjöttével foganatosítják s eljárásuk alapján — a mennyiben a kiküldetést valamely bíróság vagy főügyészség kérte — az általuk készített látleletet, felvett jegyzökönyvet és a tüzetesen indokolt véleményt közvetlenül e hatósághoz nyújtják be ; a mennyiben pedig a kiküldetés szüksége a tanácsnál elintézésre váló ügyben merült volna fel, eljárásukról a tanácsnak jelentést tesznek. Ezenfelül kiküldetési díjaiknak és felmerült utazási költségeiknek utalványozását, szabályszerű útinapló bemutatása mellett, az igazságügyministeriumnál hivatalos jelentéssel kérik. Az útinapló a bíróságnak azon tagja által láttamozandó, a ki a kiküldött állal foganatosított orvostörvényszéki vizsgálat teljesítésénél jelen volt és. a működés befejeztétöl számítva legkésőbb 14 nap alatt a tanács elnökénél, ennek utján és láttamozásával pedig az igazságüggministerium iktató hivatalánál benyújtandó. Ezen határidőn túl beadott utinaplók nem érvényesíttetnek. 4. §. A tanács jegyzője a tanácshoz érkezett ügyekről jegyzéket vezet (9. §.) ; az elnök által kiosztott ügydarabokat az illető előadókhoz küldi, az ülések jegyzőkönyveit vezeti, ezeket, valamint az ülésben elintézett ügydarabokat felülvizsgálat végett az elnöknek bemutatja és felülvizsgálat után — legkésőbb az elintézéstől számitott 8 nap alatt - a kiadóhivatalba küldi. . , Ezenfelül a jegyző az elnök által reá bízott ügyekben mint előadó működik ; a mennyiben valamely ülésen az előadó indítványa elvettetett, az ülésen jelen volt tagok megbízásából, esetleg (10. §. pont) a kiadmányt szerkeszti; minden év végén pedig a tanács működéséről az igazságügy, ministerbez teendő jelentés tervezetét a tanácsnak bemutatja. 5. §. A tanácson kivül álló és az igazságügyminister által m e g h i'v'o tt szakértők a reájok bizott ügyekben mint előadók működnek ; azon ügy elintézésénél, melyre nézve szakértükül meghívattak, a tanács ülésén , jelen vannak s ugyanez ügyre nézve szavazati joggal birnak; más ügyek tárgyalásánál jelen nem lehetnek. E szakértőket a tanács elnöke a részükre kiosztott ügydarabnak elküldése alkalmával, illetőleg — ha a tanács ülésén c-ak szavazó gyanánt vesznek részt — az ülés elején figyelmezteti a hivatalos titok megőrzésére. 6. §. A tanácsnak újonnan kinevezett tagjai az igazságügyminister vagy helyettese előtt a következő fogadalmat teszik: >Én N. N. fogadom, hogy mint az igazságügyi orvosi tanács tagja, a reám bizott teendőket legjobb tudomásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem és a hivatalos titkokat senkinek fel nem fedezem.« A tanács elnöke és a jegyző a tanács elintézése alatt álló ügyeknek állásáról és az előadó kilétéről magánleleknek értesítést nem adhatnak. A tanács tagjai az érdekeltektől vagy meghatalmazottjaiktól informatiót egyálta án el nem fogadhatnak. A tanács tagjai akkor, ha a tanács valamely ügy érdemében már végleges véleményt adott, ez ügyre vonatkozó szakvéleményüket — az elnök előzetes beleegyezésének megnyerése után — szakirodalmi uton kifejthetik. 7. íj. A tanács tagjainak javadalmazása. A tanács elnöke évi 1,200 frt tiszteletdíjat és ülésenkint 15 fit ülési díjat ; az alelnök, ha az elnököt helyettesíti, az utóbbit megillető ülési dijat, egyébkent pedig a tagokat megillető munka- és ülési díjat; a tagok az általuk elintézett minden ügydarab után 10 frt munkadíjat és minden ülés után, a melyben részt vettek, 10 frt ülési díjat; a meghívott szakértők a rendes tagokat megillető munkadíjakat és azon ülés után, a melyen részt vettek, 5 frt ülési díjat kapnak. Ha valamely ügy több izben kerül elintézés végett a tanács elé, az előadót, ha több kiadmányi tervezetet készített is, ez ügyben csak egy munkadíj : 10 frt illeti. Ha a tanács valamely tagja egy ügyben indokolt kiadmányi tervezetet készített, de akadályozva van abban, hogy ez ügyet az ülésen előadja, ez ügy után 6 frt munkadíjat, azon tanácstag pedig, ki az ügyet az ülésen tényleg előadta, 4 frt munkadijat kap. A tanács jegyzője évi 600 frt tiszteletdíjat és 10 frt ülési dijat kap. Kiküldetések alkalmával a tanács tagjai az utazási költségek megtérítésén felül a VI rangosztályba tartozó államhivatalnokokat megillető napidíjakban részesülnek. Az elnök és jegyző tiszteletdijait előleges havi részletekben, a kiküldöttek napidíjait és útiköltségeit pedig esetről-esetre külön rendelettel az igazságügyminister utalványozza. A munka- és ülési díjakat az igazságügyministerium elnöki segédhivatali igazgatója a tanács elnökétől minden hó végén kapott kimutatás alapján postai uton küldi meg az elnöknek, tagoknak és jegyzőnek, kik kötelesek azokról 8 nap alatt az igazgatónak szabályszerűen bélyegzett nyugtát beküldeni. B. Az igazságügyi orvosi tanács eljárási szabályai. 8. §. Az igazságügyi orvosi tanácshoz érkezett beadványokat az igazságügyministerium iktatóhivatala iktatja és átvételi könyv mellett a tanács elnökéhez juttatja. A tanács által elintézett ügyekre vonatkozó iratokat a kiadmány tervezetével együtt a tanács jegyzője átadási könyv mellett az igazságügyministerium kiadóhivatalába küldi. 9. §. A tanácshoz érkezett beadványokról egy jegyzék vezettetik, melybe a jegyző az ügydaraboknak iktatószámait és tárgyát ; azt a napot, a melyen az ügydarabot az előadó átvette, végié az elintézés megtörténtének napját ; az elnök pedig az előadó vagy előadók neveit és azon határnapot, a meddig az elintézésnek, illetőleg előadásnak be kell következnie, bejegyzi. Egy ügydarab esetleg több előadónak is kiosztható. Ez esetben a tanács ülésén először az ifjabb s azután az idősb tag adja elő véleményét. Az ülésen kivül elintézendő beadványok az előadónak való kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt, az ülési tárgyak pedig a beérkezést követő második ülésen elintézendök ; csak kivételes esetekben engedhet az elnök az előadónak indokolt előterjesztésére egy heti halasztást. 10. §. a) Az igazságügyminister felhívására az igazságügyi kormányzat és törvénykezés terén fölmerülő kérdésekben adandó véleményeket illetőleg esetről-esetre a minister jelöli meg : vájjon a véleményt a tanács egy tagja és az elnök tanácsülésen kivül vagy az egész igazságügyi orvosi tanács teljes ülésében adják-e meg ? b) Az orvosi szakvélemények felülvizsgálatánál, a melynek mindig tanácsülésben kell történnie, az előadó ismerteti a tényállást, ennek kapcsán köteles nyilatkozni, hogy a megkereső hatóság által az iratokkal együtt felterjesztett tényleirás helyes-e, s a mennyiben nem helyes, azt kie-észiti, illetőleg kiigazítja; azután felolvassa az orvosi látleleteknek, boncje^yzökönyvnek, véleménynek és pótvéleménynek az előadói íven Írásba főfalt kimentő kivonatát és a tények csoportosítása alapján előadja Írásba foglalt indokolt felülvéleményét, mely. a tanács által elfogadandó határozatnak, illetőleg a megkereső hatóság számára adandó felülvéleménynek tervezete gyanánt terjesztendő elő. A felülvélemény indokolása olyan legyen, hogy az érvei által a határozat megértését és méltatását a megkereső hatóságnak is lehetővé tegye, a nélkül azonban, hogy a korábbi véleményekkel fölösleges vitatkozásba bocsátkoznék ; vagy távolesö, nem magából a tárgyból felmerülő ervekkel, nézetekkel, irodalmi adatokkal volna fölszerelve Ha a tanács az előadó véleményét változatlanul elfogadja, ugy ez a korú meny a jegyzőkönyvben csak egyszerűen megjegyeztetik; ha azonban az előadó határozat, tervezetén a tanács változtatást eszközöl, ugy ezt az ules által megállapított fogalmazás szerint az előadó sajátkezűlég írja le és ez vétetik fel a jegyzőkönyvbe és kiadmányba. A mennyiben azonban az előadó véleménye egyátalán nem fogadtatik ft la'lem * ,a"aCS t,°bbse.f ellenkezö véleményt emel határozattá? ugy a kiadmány készítésével a többség az ülésen jelen levő egy vagy több tagot. s nf fV^r 3 ^ CSetben a ha,a'0Zat * jegyzőkönyvbe szó szerint telveendo. a '