A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 38. szám - Az igazságügyi orvosi tanács szervezete, ügyrendje és eljárási szabályai

A .1 OG. 279 Az előadó Írásbeli indítványától eltérő határozat szövegezésének — j ha ez nem vesz szerfelett sok időt igénybe — rendszerint a tanács ülésén ! kell történnie. t) Az orvosok által elkövetett és a bíróságok eljárását igénylő műhibák i felett a véleményeket e tanács legalább két, az elnök által megbízott előadó | előterjesztése alapján és mindig illésben adja meg. J) Az orvosi díjszámlák megállapítását illető ügyekben a tanács ülé- • sileg ad véleményt. Az előadót fél munkadíj : 5 irt illeti. Í) Törvényszéki orvosi és fogházorvosi állomások betöltése iránt j adandó véleményeknél a jegyző a pályázóktól minősítési táblázatot készit ; j ennek alapján egy, az elnök által esetröl-esetre megbízott tanácstag és a jegyző az illető állás betöltésére nézve véleményt adnak s ezt az elnöknek bemutatják. Az elnök a véleményt saját véleménye kíséretében az igazságügyminister elé terjeszti. ./) Az orvostörvényszéki vizsgálatnak közvetlen teljesítésére kiválóan fontos esetekben (1890. évi XI. t.-c. 2. §-ának <) pontja) kivételesen kiküldendö tanácstag vagy 'anácstagok személyére nézve a tanács elnöke az igazságügyministernek javaslatot lesz. A kiküldést, akár valamely bíróság vagy főügyészség kérte azt, akár a tanács elintézése alatt álló, felülvéleménynyel ellátandó ügyben merült fel annak szüksége, mindig az igazságüsryminister rendeli el. iT) Az igazságügyi szervezetben alkalmazott állami tisztviselők és szolgák egészségi állapotának felülvizsgálása körül az igazságügyniinister által evvel megbízott tanácstag akként jár el, hogy az általa megvizsgált egyén egészségi állapotát (kortörténetet) sznbályos leiratban és erre alapított véleményét tartalmazó bizonyítványt állit ki, melyet közvetlenül az igazságügyminister elé terjeszt. A megbízott tanácstagot félmunkadij : 5 fit illeti. C. Az igazságügyi orvosi tanács ülései. 11 S;. Az igazságügyi orvosi tanács hetenkint egy erre meghatározott napon rendes ülést tart. Ezen rendes ülésre külön meghívók nem küldetnek, hanem az ülésben el.ntézendö ügydarabok kiosztása alkalmával hja rá az elnök a beadványra azon ülési napot, a melyen az ügy előadandó. A tanácsnak oly tagjai, kiknek ügydarabjuk előadásra kitűzve nincs, az elnök által az ülésekre külön meghívhatok. A heti rendes ülésen felül az elnök a teendők számához és sürgősségéhez képest rendkívüli ülést hivhat egybe. Ezen esetben, valamint akkor, ha a rendes ülés nem tartatik meg, erről az elnök a tanács tagjait külön értesiti. Ha az előadók valamtlyike igen fontos ok alapján kénytelen az ülésről elmaradni, ezt köteles oly időben bejelenteni hogy az elnök az előkészített vélemény előadásával a tanácsnak egy hason vagy rokon szakmabeli tagját bizlias-a meg. 12. §• A tanács ülése 5 szavazattal határozatképes. A tanács azonban lehetőleg 7, különösen fontos ügye'; elintézésénél pedig 9 taggal alakítandó tt tárgyak mind elintézendök. izásnál, mint a szavazásnál a tagok kor szerint és pedig utoljára a legidősebb tag nyilatkoznak kérdések lehetőleg egyszerűen »igen« vagy »nem«-mel elenlevö tag, valamint a tanácson kivül álló, de az r'ők is szavaznak. A szavazás mindig élőszóval történik. : dönt Az elnök utoljára szavaz. Ha a szavazatok két mán oszlottak meg, azon vélemény emelkedik hatáelnök csatlakozott. A tanácsnak azon tagjai kik valamely ügyben mint orvosszakértők már véleményt adtak, a mennyiben ezen ügy felülvéleményezés végett a tanács elé kerül, abban előadók nem lehetnek, annak elintézésénél pedig az ülésen jelen nem lehelnek s a tanácskozásban és szavazásban részt nem vehetnek. A tanács üléseire közönség nem bocsáttatik be. 13. § Az ülések jegyzőkönyvébe a jegyző a jelenvoltak neveit, az előadott tárgyakat, az előadók neveit, a tárgyalás és tanácskozás menetét röviden ; továbbá a szavazók neveit, a szavazatok számát és minden tagnak szavazatát felveszi; a mennyiben az előadó véleménye változatlanul elfogadtatott, ezt a jegyzőkönyvben egyszerűen megjegyzi; a mennyiben pedig az előadó indítványán módosítások vagy változta;ások történtek, ezeket egész terjedelmükben a jegyzőkönyvbe iktatja. Az ekképen szerkesztett jegyzökönyvet az ülésen jelen volt tagokkal 8 nap alatt, körözés utján, aláírás végett közli s azután felülvizsgálat céljából az elnöknek bemutatja Az elnök által hitelesített jegyzőkönyvet a tanács irattárában helyezi el. A tanács iratait és jegyzökönyveit a tanács tagjai bármikor betekinthetik. Azon tag, kinek az előadótól eltérő és az ülés alatt bejelentett különvéleményét a többség nem fogadta el, e különvéleményt az ülés után 48 óra alatt írásban beadhatja, mely esetben a jegyzőkönyvhez csatoltatik. D. Felügyelet és az igazságügyi orvosi tanács érintkezése más hatóságokkal. 14. §. A tanács az igazságügyminister felügyelete és ellenőrzése alatt áll és működéséről minden év végén jelentést terjeszt az igazságügyminister elé. Tekintettel az 1890. évi XI. t.-c. 5. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésre : a tanács tagjai a fővárosból 8 napnál hosszabb időre való eltávozásukat a tanács elnökének előzetesen bejelenteni ; 14 napnál hosszabb időre való eltávozásukhoz pedig a tanács elnökének beleegyezését kieszközölni tartoznak. A tanács elnöke 8 napnál hosszabb időre távozását az igazságügyministernek bejelenti ; 14 napnál hosszabb időre való távozásra pedig az igazságügyministertől engedélyt kér 15. §. A mennyiben valamely a tanács elintézése alatt álló ügyben orvostörvényszéki vizsgálatnak közvetlen teljesítése lenne szükséges, a kiküldetés elrendelése végett a tanács jelentést tesz az igazságügyministernek. A bíróságokkal és a főügyészségekkel a tanács átirat mján érintkezik. A mennyiben — az igazságügyministeriumon kivül — más ministeriumokkal vagy ezeknek alárendelt hntóságokkal kellene érintkeznie, ennek közvetítése céljából az igazságügyministerhez tesz jelentést. 16. §. A tanácsnak minden kiadmányát az elnök és a jegyző írják alá. Kelt Budapesten, 1691. évi július hó 2 I-án. Szilágyi Dezső, s. k. meg. Az ülésre kit Ugy a tan legelőször a legií A szavazá: teendők fel. Minc ülésre meghívott : A szavazatok töb vélemény felett e rozaltá. a melvhe Vegyesek. Szilágyi Dezső igazságügyminisztert ő felsége f. hó 2-áról kelt legkegyelmesebb elhatározásával valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. I)r. Imliiig Konrádnak curiai bíróvá történt kineveztetését őrömmel üdvözli mindenki, ki ezen kiváló jogász működését figyelemmel követte. Erős, kitartó munkával kiérdemelt előléptetés ez, melyet már rég várt a jogászság. Lapunk oly szerencsés őt díszes munkatársai sorában üdvözölhetni. Fogadja őszinte szerencséid vána tahikat. Dr. Bamngarten Izidor, a budapesti tudós alügyész, kitől lapunk is több figyelmet keltett dolgozatot hozott, törvényszéki biróvá lett kinevezve. Üdvözöljük új pályáján és kiváló tehetségeit tekintve, bizonyára ép oly elismerésre fog csakhamar ezen új állásban is szert tenni, mint minőt régi pályáján kinyerni sikerült. Tizenöt éves alapnélküli bünvizsgálat. Az egri törvényszék végzését, melylyel a hamis s vétkes bukás miatt perbe fogott L. Dávidné vád alá helyeztetett, a budapesti k i r. tábla f. é. június 22. 19,358. sz. a. megváltoztatván, részint büntetendő cselekmény hiánya, részint elévülés alapján a bűnvádi eljárást megszüntette, egyszersmind kimondotta, hogy : »Erről a kir törvényszék azzal értesíttetik, hogy a kir. itélő tábla figyelmét nem kerülte ki, hogy a csekély terjedelmű vizsgálat teljes 15 évig tartót t.« A feltételes elitélés kérdése a német jogászgj ülésen. A Kölnben ülésező német jogászgyülés harmadik szakosztálya a folyó szeptember 10-én tartott ülésében a feltételes elitélés mellett nyilatkozott. A szakosztály ezen határozatát a teljes ülés — a kérdés újabb megvitatását célzó indítvány elvetésével — tudomásul vette. A jogászgyülés nagy tekintélyén kivül különös jelentőséget kölcsönöz ezen határozatnak az a körülmény, hogy ezúttal az intézmény legerélyesebb szószólói a legmagasabb birói körökből kerültek ki. Ez a jelenség annál örvendetcsebb, mert eddig a feltételes elitélés ellenzői előszeretettel hivatkoztak a porosz törvényszéki elnökök ismeretes kedvezőtlen véleményére. Az új birói ügyviteli szabályokhoz. Az új birói ügyviteli szab. 310. §-a értelmében a sommás eljárásban »a jegyzőkönyvi miután a biró azt határozattal ellátta, az iktatókönyvbe bevezetendő. E szabály alól kivétetnek azok a jegyzőkönyvek, melyeknek elintézése szerint az eljárás a felek írásbeli értesítése nélkül folytatandó.« Miután a b. ü. sz. 311. §-a értelmében a halasztás, kérelmekről külön jegyzőkönyv vétetik fel, kérdésessé vált, hogy a 3l0. §. intézkedése kiterjed-e azon esetekre is, midőn a felek határidő kitételével halasztják el a tárgyalást, mert az eljárás itt is a felek Írásbeli értesítése nélkül folytatandó. Mint a 1. K. irja, a budapesti kir. törvényszék elnöke a budapesti kir. járásbíróságok vezetőivel az ügyviteli szabályok tárgyában tartott értekezleten az egyöntetűség megóvása céljából akkép állapodott meg, hogy ezen értesítés nélküli halasztásokról külön jegyzőkönyv-uiem vétetik fel, a tárgyalás elhalasztása az előbbi jegyzőkönyvbe bevezetendő és nem kerül újabb iktatás alá, a mi által az ügyszámok felesleges szaporítása és az azzal járó kezelési munka elesik. Vizsgálati fogság fentartásának helye nincsen, ha beismerés létezvén, a vizsgálat meghiúsításának veszélye tenn nem forog. A szolnoki törvényszék a csalás vétségével vádolt K. Samu bűnügyében a vizsgálóbírónak azon határozatát, mely a vizsgálati fogságot elrendelte, helybenhagyta. A bndapesti kir. tábla a törvényszéknek ezen végzését megváltoztatván, terhelt K. Sámuelnek azonnali szabad lábra helyeztetését elrendelte, »mert panaszlott a terhére rótt elölegfelvételekre s azoknak körülményeire nézve beismerésben van s azok egyébként is bebizonyítva lévén, a vizsgálat meghiúsításának veszélye egyenesen kizárva van s mert végre a vizsgálati fogságot igazolható egyéb indokot sem a vizsgálóbíró, sem a kir. törvényszék fel nem hozott s ily egyéb indok a vizsgálat adatai szerint fenn nem forog.« (1891. június 22. 19,518.) A csendőrség által letartóztatott foglyok átvétele. A csendőrségnél fölvett beismerő vallomást sokszor azzal vonják vissza a vádlottak, hogy a csendőrség a beismerő vallomást kínzással csikarta ki. E körülmény nemcsak az igazságszolgáltatást nehezítette meg, hanem a csendőrség ellen is gyakran szigorú, de a dolog természeténél fogva legtöbbször eredménytelen vizsgálatot kellett hogy eredményezzen. Miután a csendőrség részéről az átadásnak rövid időközön belül kell megtörténnie, ha ez alkalommal az orvosi vizsgálat foganatosittatik, a későbbi alaptalan panasz ellen védve lesznek a közbiztonsági közegek, egyenesebb leend az igazságszolgáltatás útja, főleg pedig a letartóztatott egyén védve leend minden tiltott vallatási eljárástól. A honvédelmi miniszter a belügyi miniszterrel egyetértöleg f. évi '24,909. sz. a. körrendeletet adott ki, mely körrendelet értelmében a letartóztatott egyént átvevő közigazgatási hatósági közeg a letartóztatottat kihallgatni tartozik arra nézve, hogy a csendőrség által bántalmaztatott-e vagy sem ? Ha a letartóztatott panaszt emelne, e panaszról jegyzőkönyv veendő föl. Egyidejűleg megvizsgálandó a fogoly, hogy látszanak-e rajta a külső bántalmazás nyomai ? A mennyiben orvos áll rendelkezésre, azonnal, esetleg a midőn | ez eszközölhető, a fogoly orvosilag megvizsgálandó s a jegyző-