A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 38. szám - Vak személy tehet-e érvényes szóbeli magánvégrendeletet? (Feleletek.)

A JOG. 277 Ezzel tehát a vakok által kötött minden szóbeli jogügyletnek érvényessége törvényileg ismét meg van állapítva. # Enoéllogva azt tartom, hogy a vak által alkotott szóbeli magánvégrendelet érvényes és perben sikerrel meg nem támadható, ha a végrendelet az 1876. évi XVI. törvénycikk szabályainak megfelel. Imrédy János. S é r e 1 e m * Nyilvánkönyvi állapotaink.* (A rózsahegyi kir. tszék területén.)** A látszat, az korunk lényege, látszat a politikánk, látszat az erkölcsiségünk, látszat a vallásunk, látszat a tudományunk, — igy mondja Feuerbach Lajos, a hires büntető jogász fia és én hozzátehetném, látszat a mi nyilvánkönyvi intézményünk, csalóka az abba vetett hit. Csodálatunkat költi, hogy mily gyorsan fejlődött a jog, a >fiduciá«-tól a »pignus«-ig, a »pignus«-tól a »hypotheká«-ig és most mily soká kell fejlődnie nálunk ezen eszmének, hogy a jognak csak némi hasznára váljék! De nem is állitható, hogy akár fejlődik, akár fejlesztetik, legalább a rózsahegyi kir. tszék területén nem, hanem — a mint hivatalos acták nyomán kimutatandom — határozottan visszaesett ; pedig mélyebbre, a mint azt bárki, ki a nyilvánkönyvi intézmény fontosságáról csak fogalommal bir, csak képzelhetné. Hogy e jogállapotok mily melegágyak a perlekedésnek és mily akadályai az egészséges gazdasági fejlődésnek, ennek kiu.utatása jelen soraim feladata. A rózsahegyi kir. tszék területéhez tartozó számos községben az ingatlanok s az ezekre vonatkozó jogok és kötelezettségek felett vezetett könyvek tartalma és ezen ingatlanok, az azokra vonatkozó jogok és kötelezettségek, reális léte és foganata közötti viszony olyan, mit K a n t szerint legfeljebb transcedentalisnak lehetne nevezni, de minden inkább, mint harmonicus, összehangzó. I. Vannak ugyanis községek, melyekben még az 1855. évi dec. hó 15-én kelt igazságügyminiszteri rendelettel teremtett állapot az uralkodó és — ne csodálkozzék a szives olvasó — az ez alkalommal oly hamar készült telekjegyzőkönyvek, még legjobban felelnek meg céljuk és rendeltetésüknek, csak az a kár, hogy azokból az egyes birtokrészletek terjedelme megbizhaiólag és pontosan nem kitudható. Ámde például Liptómegye Tárnom községében, a liptó-szent-miklósi kir. jbiróság irattárában IV. 1,113 9. szám alatt létező ügyfelem: Hanzély Pálnak, Lizony János és tsai elleni végrehajtási ügyében, ingatlanok haszonélvezetének zár alá vétele tárgyában 1891. évi jul. hó 2-án 3,118/91. sz. a. felvett jegyzőkönyvben olvasható: »a tarnóci 148. számú telekjegvzökönyvben ll. sor, 1,767. hrszáraú szántó »Konopiszka.« »Ézen részlet a helyszinén kipuhatolható nem volt, mert e községben ezen dűlőre nézve bíróságon kivüli tagosítás keresztülvitetett, ezen tagosításra vonatkozó mérnöki térkép és földkönyv nem vétetett föl, az bíróilag hitelesítve nem lett és mindamellett a tarnóciak ezen dűlőben a részleteket nevezett tagosítás szerint tényleg kihasítva, a telekkönyvi állapottal ellenkezőI e g haszonélvezik. Ugyanez ügyben 3,624/891. tk. szám alatt folyó évi aug. hó ll-én felvett jegyzőkönyvben olvasható: »Végre a megjelent Lizony János (a végrehajtást szenvedett telekkvi tulaj d o n o sj oda nyilatkozik, hogy ő azon ingatlan részleteket, a melvek ezen jegyzőkönyv folyamán elősorolva vannak és melyekre a tulajdoni igény (a haszonvétel lefoglalása alkalmával) bejelentetett, sohasem birtokolta, azaz, hogy ezen birtok részletek tényleges tulajdonát sohasem képezték.* Nem áü szándékomban »hosszú« cikket írni, ini okból jogászok előtt ezen hivatalos actákban föltüntetett nyilvánkönyvi jogállapotok, valamint a magyar igazságügyet vezetők és »általa vezetettekhez« semmiféle reflexiókat sem kötők és nem is fejtegetem, mily lábon kell hogy álljon amaz érdemes Tarnóc községében a birtokviszonyok consolidátiója, a vagyonbiztonság, a magán- és közhitel! II. Vannak továbbá Liptóvármegyében oly községek, melyekben az 1855. évi rendelet értelmében elkészült telekjkönyvek használatba vétele után, az azokban foglalt tényleges birtokállapot, tagosítás, arányosítás, úrbéri birtokrendezés, legelő- és erdő* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ** Melegen üdvözöljük t. munkatársunk ezen dolgozatát, mert az jog' életünk oly terét világítja meg, mely gazdasági szempontból a legfontosabbKérjük nagyszámú t. munkatársainkat, hogy az ország többi törvényszéki területeiről is hasontárgyú megfigyelésük eredményét e rovat alatt közzétenni szíveskedjenek. Az igazságügyi kormány csak köszönettel fog tartozni nekik velünk együtt, hogy megismertet k nem hivatalosan színezett jelentésükben az ország különféle vidékeinek telekkönyvi állapotait. A mi részünkről szívesen nyitunk tért ezen érdemes munkának. A szerkesztőség. elkülönítés folytán változást szenvedett, ugy hogy a nyilvánkönyvek szerint a tagosítás előtti részletek, künn a természetben a kiosztott új területek képezik a bevezetett telekkönyvi tulajdonos tulajdonát. Mily áldásos a birtokszabályozás nemzetgazdászati szempontból, annyira végzetes, legalább a rózsahegyi tszék területén, a teremtette jogállapotok szempontjából. Eltekintve az 1871. évi LIII. t.-c. következményeiben a közjólétet mélyen sebző azon fogyatkozásától, hogy a b i r t o krendezési eljárás a telekkönyvi állapottal, valamint az eljárás közben beállott subjectiv és objectiv birtok állapotokkal mit sem törődik, ugy hogy számos telekkönyvi tulajdonos van, kinek új birtok ki nem osztatott és számosaknak kiosztatott, kik nem telekkönyvi tulajdonosok, mondom, eltekintve a törvén}' fogyatkozásától, rákfenéje az ügynek, hogy a telekkönyveknek a birtok szabályozása folytán szükségessé vált átalakítása, évtizedeken, generatiókon át húzódik; például: 1. 1,350/880. számhoz a kelecsényi 83. számú telekjegyzőkönyvben foglalt, e község határbeli majorsági erdőségek felosztása 18S0. jul. hó 14-éu végleg befejeztetett; 2. 2,300/878. számhoz a szentiváai magyarfalvi és német porubai községek határainak új birtok állapotát kimutató földkönyv 1880. évi máj. hó 25-én hitelesíttetett; * 3. Pribilnia községében közel 15 év, egyéb számos községben, melyeket itt felsorolni unalmas és időrabló lenne, még hosszabb idő óta mívelik a birtokszabályozás következtében kihasított földeket, a nélkül, hogy a telekkönyvi átalakítás e községekre nézve még csak megkezdetett volna. Hogy mily mederben folytattatik ily községekben a végrehajtási eljárás, lehetetlen lévén elképzelni, az alkalmilag külön dolgozatom tárgyát képezendi. Tehát 10-20 évi időköz beálland nálunk, mig az 1S55. évi rendelet alapján elkészült telekjkönyvek, a tagosítás és birtokrendezés folytán szükségessé vált átalakításban részesülnek. Már most ily ütembe haladva, hogy majd mikor élvezik e községek a földérték és hitel emelésének lőtényezőjét képező 1886. évi XXIX. t.-c. áldásait, ki annak a megmondhatója? Pedig az igazság követelménye, hogy épen a természettől nem annyira áldott vidékek azokban előbb részesittessenek! Ha elképzeljük ez időköz alatti forgalmat és az annak alapján keletkezett jogi viszonyok bonyolodottságát, bámulatba ejt, hogy a jogviszonyok még olyanok, a milyenek és minden eruptio nélkül érvényesülnek. III. De mindezen községek még jogi eldorádók, F e 1 s ő-M attyasóc községéhez képest, a hol a tagosítás ugyancsak lő évvel ezelőtt befejeztetett, de a telekkönyv a szerint át nem alakíttatott, sőt mi több, a tagositási föld könyv és térkép holléte nem tudati k. Eredeti jelenség észlelhető Revuca községében, a hol — mint értesülök — a volt úrbéresek a tagosítás teremtette új állapotot felforgatva, a tagosítás előtti szerint mívelik a földeket, ugy hogy minden szántónak más a nyilvánkönyvi és más a tényleges tulajdonosa, mi okbóL e község a birtokperek legnagyobb contingensét szolgáltatja. Ha még i 1 y viszonyok se ejtik gondolkozásba az igazságügyi kormányt és nem birják elhatározásra és ha még ezekre sem reagál, akkor engedje meg az igazságügyminiszter ur, hogy az általa miniszterelőtti korában annyira kedvelt volt, B u c k 1 e szavaival élve, oda kiáltjuk neki : »The only progress which is really effective depends, not upon the b o u n t y o f n a l u r e, but upon the energy of man.« Azon haladás, minek igazi hatálya van, nem a természet gazdaságától, de egyesegyedül az ember energiájától függ. Különben élő bizonyítéka az igazságügyminiszter ur palotájábaui szomszédja, a kereskedelmi miniszter ur. Pedig, mint tudjuk, B a r o s s Gáborénál mennyivel nagyobb energiával bir S z i 1 á g y i Dezső, csak sajnos, hogy mig az övé eddig alszik, amazé sohse nyugszik. Dr. Hexner Gyula, liptó-szt.-miklósi ügyved. Irodalom. A postajog Magyarországon. Irta dr. R ó t h Pál bpesti ügyvéd. Szerző ezen kis füzetben röviden összefoglalja mindazt a mit a magyar postaügyre vonatkozólag az ezen ügygyei irodalmilag foglalkozók irtak, kiegészítve ezeket a postaügy jogi oldalát érintő fejtegetésekkel. A postajog, mely más országokban tetemes irodalmi müvelésben részesül, nálunk parlagon hever, és szerző kis dolgozata az első e nemben. Ezért elismerést érdemel. A füzet ára 50 kr. (Staatsanwalt und Privatauklü«;er.) Irta dr. Richárd Smidt freiburgi egyet. ny. r. tanár. Ezen cím alatt egy 148 lapnyi értekezés jelent meg, mely két feladatot tűzött ki; megoldani vagy inkább mondva egy lépéssel azon kérdés tisztázását előbbre