A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 36. szám - Igazságügyminiszteri rendelet

14á irta alá, inert azon szerződésnek kiállítása önmagában még nem tekinthető olyan ténynek, mely feltétlenül vagyonszerzést eredményezett, hanem adott esetben az volt főképen alperes által bizonyítandó, hogy a felperes szülőktől eredő ezen iügatlan utáni váltságot házasságuk tartama alatt ők fizették ; alperes pusztán csak állítja, de mivel sem bizonyítja azt, hogy a váltságból kifolyó fizetéseket ő és örökhagyó sajátjukból teljesítették, s minthogy ennek ellenében felperes szülők az E) alattira kihallgatott B. István és G. József tanúknak vallomásai által kimutatták azt, miként a a kereseti ingatlan örökmegváltása következtében fizetendő volt ellenszolgáltatást örökhagyó haláláig az ennek kezelése alatt állott egyéb vagyonuk jövedelmeiből ők teljesítették, következőleg a kereseti ingatlan feltétlen tulajdonjogának megszerzését s igy az örökmegváltás folytán előállott nagyobb hagyatéki értéket is nem alperesnek az örökhagyóval fennállott házasságuk tartama alatt folytatott közös gazdálkodás, hanem felperes szülőknek a 2 •/. alattira kihallgatott tanúk által igazolt vagyonszerző ténykedése eredményezte, miből kifolyólag teljesen indokoltnak találja ezen kir. törvényszék is felperesek abbeli következtetését, mely szerint a kereseti ingatlan örökmegváltása után sem szűnt meg örökhagyóra nézve ajándékozott, tehát öröklött természetű vagyon lenni; az öröklött vagyon pedig az ideiglenes törvénykezési szabályok 10. §-ának rendelkezése szerint visszaszáll oda, a honnét eredt, adott esetben felperes szülőkre, miut a kiktől az a fentebb előadottak szerint örökhagyóra átszármazott. Az elvont haszonvételeket azért lehetett csak a kereset beadásától megítélni, mert alperes, örökhagyónak özvegye lévén, mint ilyen az 1840. évi VIII. t.-c. 16. §-ának rendelkezéséből kifolyólag az örökhagyó hagyatékához tartozó kereseti ingatlan haszonvételnek beszedésére özvegységének ideje alatt föltétlenül jogosult volt; a kereset beadását követő időre nézve azonban alperest a haszonvételek becsű utján megállapított egyenértékének a megtérítésére azért kellett kötelezni, mert a kereset átvételekor alperes özvegy már újabb házasságra lépett volt, minek folytán azon általános jogelvet, mely szerint a jóhiszemű birtokos a keresetlevélnek kézbesítésével rosszhiszeművé válik, ellenében is alkalmazni kellett. A perköltség végre azért volt kölcsönösen megszüntetendő, mivel a nyilvánkönyv állására való tekintettel feltehető, hogy alperesnek védekezése jóhiszemű volt stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. szept. 18-án 25,395. szám) : Az elsöbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel elutasítja. A perköltséget megszüntető rendelkezést a kir. itélő tábla helybenhagyja stb. Indokok: A telekkönyvi állás, de felperesek válaszirati beismerése szerint is kétségtelen, hogy a kérdéses ingatlant alperesnő férje, néh. R. Antal szerezte meg tulajdonul, az a tanuk által is igazolt körülmény, hogy a vételár-részleteket az elhunyt atyja, elsőrendű felperes fizette le az uradalomnál, felpereseknek tulajdoni igényt semmi esetben, legfeljebb a lefizetett összegek visszakövetelésére való jogot állapit meg, miért is az elsőbirósági Ítélet a per főtárgyára vonatkozó részének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. Az elsőbirósági ítéletnek a perköltség megszüntetésére vonatkozó részét a kir. itélő tábla indokainál fogva hagyta helyben stb. A m. kir. Curia (1891. jun. 16-án 10,607/90. sz.): A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság Ítéletét hagyja helyben, azonban oly értelemben, hogy felperesek öröklési joga a kereset tárgyát képező s az e. f. bíróság Ítéletében körülirt ingatlan tekintetében állapittatik meg. Indokok: A másodbiróság ítélete megváltoztatásával az e. f. bíróság Ítélete a fenti módosítással volt helybenhagyandó : mert alperes elleniratában beismerte, hogy a szóban forgó ingatlannak haszonvételi joga tulajdonjogilag eredetileg felpereseket illette ; és mert mint az e. f. biróság indokolásában is kiemelve lett, a felhívott és kihallgatott tanúk által bizonyítva van, hogy a kereseti ingatlannak váltságát felperesek fizették ki; mert ily körülmények fenforgása mellett egymagában az, hogy az átruházási szerződésbe az örökhagyó nevét iktatták be, ennek az ingatlannak öröklési minőségét el nem enyésztette; végre mert felperesek keresetüket sem az egész hagyatékra, sem annak eszményi hányadára, hanem bizonyos meghatározott dolgokra intézték, az e. f. biróság Ítéletében foglalt az a rendelkezés tehát, mely szerint felperesek öröklési joga néh. R. Antal után általánosságban megállapítva lett, sem a kereseti kérelemnek, sem a megállapított jogviszonynak meg nem felel, minélfogva az ítélet rendelkező része ennek megfelelően módosítandó volt stb. Ha felperes korábbi, a jog és kötelezettség egyesülése folytán megszűnt tartozására fizetett; azon körülémny, hogy a fizetést tévedésből s tartozatlanul teljesítette, vagy hogy a fizetés teljesítése s elfogadása által hallgatag a korábbi s alperes ellenében fennállott követelés lett egyezséglleg fentartva, alperes kötelezettségének megállapítása tekintetében közömbös és felperes ahhoz képest, a mint a fizetés tévedés vagy újitás célzatával történt; tartozatlan fizetés vagy újitás címén alperes ellen egjiránt bírhat, kereseti joggal. A nagybecskereki kir. járásbíróság (1889. január 4-én, 10,235/1888. sz.): Torontálmegye árvaszéke felperesnek Gy. Gyoka és M. Josza, mint kiskorú Gy. Zsiva gyámja alperesek ellen 199 frt tőke s jár. iránti perében alpereseket kötelezi a kereseti 199 frt tőke s annak járulékait felperes részére megfizetni stb. I n d o kok: Alperesek puszta tagadásaival szemben felperes perrendszerüen kiállított kötvényekkel s közokiratot képező árvaszék főkönyvi kivonatokkal s perreudszerű teljes erejű bizonyítékokkal beigazolta azt, miszerint néhai Gy. Mita és néhai Gy. Heléna a becsatolt kötvényeket aláírták és a csatolt könyvkivonatok tanúsága szerint azok alapján még a számfejtett kamatokat, a kereseti összeget megfizetni tartoznak. Tekintve, hogy a most nevezett örökhagyók után alperesek a jogutódok és a perhez csatolt okiratok tanúságaként! örökösök, ennélfogva alpereseket örökség erejéig a kereseti hátralék fizetésére kötelezni kellett. Marasztalni kellett őket azon kifogással szemben is, hogy ők P. I Axent ügyvédet pénzfelvételre nem jogosították, mert ezen kifogás itt, a per elbírálásánál nem vehető figyelembe. Ezen kifogás az alperesek és ügyvédjük közti viszonyt érinti s e per elbírálása keretébe nem vonható lévén, mellőzendő volt, ép ugy az ezen viszony igazolására vonatkozólag hivatkozott tanuk kihallgatása is, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. június 6-án, 42,902. sz. a.) : Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett keresetével elutasítja stb. Indokok: A •/. és 2-/. alatt becsatolt kötelezvény tartalma szerint alperes szülei a 60 és 90 frtot N. Áron és Pável kiskorúakat illető hagyatékból kölcsönözték fel, minthogy pedig a 7. sz. a. becsatolt ^és felperes által nem kifogásolt birtokbizonyitvány szerint N. Áron és Pável örökösének, alperes anyja N. Szeléna ismertetett el, s igy a jognak és kötelezettségnek egy személybeni egyesülése folytán a •/. és 2/. alatt csatolt kötelezvény N. Szelénának kiadandó volt volna, minthogy továbbá alperes tagadásával szemben nem igazolta felperes, hogy alperes néh. anyja Gy. Mita után valamit örökölt s ennek a 3-/. alatti kötvényen alapuló 64 frtnyi tartozásának megfizetésére kötelezhető volna, minthogy végre a 9—18. alatt csatolt anyakönyvi kivonati másolatok tanúságaként is alperes a kötvények értékét nem a kereset beadását megelőzőleg, hanem ennek beadása után kezelte fel s ugy a körvények értékének állítólagos felvétele a per elbírálásánál figyelembe nem vehető: ez okokból az első birói Ítélet megváltoztatásával, felperest keresetével elutasítani, a perköltséget azonban a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetni kellett, stb. A ni. kir. Curia (.1891. június 12-én, 8,705/890.) : A másodbiróság Ítélete helybenhágyatik, a jog és kötelezettség egyesülésére vonatkozó indokolásánál fogva és azért, mert ha felperes korábbi, a jog és kötelezettség egyesülése folytáu megszüut tartozására fizetett, azon körülmény, hogy a fizetést tévedésből és tartozatlan teljesítette, vagy hogy a fizetés teljesítése és elfogadása által hallgatag a korábbi s alperes ellenében fennállott követelés lett egyezségileg fentartva, alperes kötelezettségének megállapítása tekintetében közömbös ugyan és felperes ahhoz képest, a mint a fizetés tévedésből, vagy újitás célzatával történt, tartozatlan fizetés vagy újitás címén alperes ellen egyiránt bírhatna kereseti joggal: felperes azonban a fizetést a per folyama alatt teljesítvén, e fizetés mint későbbi tény a keresetnek jogalapot perrendszerüleg nem nyújthat, és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert alperes tagadta azt, hogy ügyvédét P. Axentet másra, mint a kötelezvények átvételére meghatalmazta volna, a minek ellenkezőjét, vagy azt, hogy a felperes részéről fizetett összeget nevezett ügyvéd alperesnek átadta, felperes tartozott bizonyítani, ezt azonban miután a P. Axent ügyvéd részére adott meghatalmazás csakis a jelen per vitelére foglal magában megbízást, azt pedig, hogy nevezett ügyvéd a pénzt alperesnek átadta volna, felperes nem is állítja, — jelenleg nem bizonyította, stb. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A tőzsde választott bírósága nem csupán egy fenforgó ügyletre, hanem az egymással üzleti összeköttetésben álló kereskedőknél a közöttük jövőre kötendő ügyletekre is előre megállapítható. A tözsdebirósági illetékesség megállapítására nem szükséges, hogy mindkét fél állítson ki kötlevelet, elég, ha alperes állította azt ki és vetette magát alá a tözsdebiróság illetékességének. A budapesti érték- és árútőzsde választott bírósága (1891. ápr. 23. 283/V. sz.): Dr. Fuchs Mór ügyvéd által képviselt Georges Gerson & Cie párisi kereskedő cég felperesnek dr. Rusznyák Samu ügyvéd által képviselt Wollmann Kázmér budapesti kereskedő alperes ellen 10,138 frc. 30 cent. és jár. iránti perében következőleg végzett: Az illetékesség elleni kifogás elvettetik és alperes a per érdemleges tárgyalására utasittatik. Indokok: Alperes beismerte, miszerint az A) alatti kötlevelen előforduló »Van Severen Wollmann« aláírás tőle származik, a nélkül, hogy bebizonyítani meg is kísérletté volna azt, hogy a »Van Severen Wollmann« cég léteznék és hogy ezen cég jegyzésére