A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 36. szám - Igazságügyminiszteri rendelet

262 A JOG. osztatott, a hivatalos eskü letétele és működésének megkezdése végett jelentkezni. A ki ezt igazolatlanul elmulasztja, ugy tekintetik, hogy a kinevezést el nem fogadja. Annak javára, ki az 1. §-hoz képest neveztetik ki, a jelen rendeletben meghatározott kiképzési idö az eskü letételének napjától, a 2. §-hoz képest kinevezett joggyakornok javára csak attól a naptól számíttatik, a melyen a jogtudományi államvizsgát vagy az első jogszigorlatot letette. Ezek által az 1874 . XXXIV. t.-c. 11 — 14. §-ainak a joggyakornokokra mint ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezései nem érintetnek 15. §. Előbbi alkalmaztatása helyén levő más bírósághoz vagy kir. ügyészséghez történt áthelyezés esetén köteles a joggyakornok — a menynyiben hosszabb idö nem tüzetett ki — 3 nap alatt, máshová történt áthelyezés esetén 8 nap alatt az illető bíróság vagy kir. ügyészség vezetőjénél szolgálattétel végett jelentkezni. Ennek a határidőnek igazolatlan elmulasztása az állásról való lemondásnak tekintetik. 16. §. Az a joggyakornok, ki más kir. ítélőtábla kerületébe kíván áthelyeztetni, az ennek elnökéhez intézett kérvényét azon kir. Ítélőtábla elnökénél nyújtja be, a melynek kerületében alkalmazva van. Ha az áthelyezés iránti kérvénynek hely adatik, a kir. ítélőtáblai elnök, kinél a kérvény benyujtatott, a joggyakornokot eddigi alkalmazása alúl felmenti és az újabban kijelölt bíróságnál vagy kir. ügyészségnél 15 nap alatt a 15. §. jogkövetkezményeivel leendő jelentkezésre utasítja. 17. §. A 16. §-hoz képest áthelyezett joggyakornok, habár eddig díjazásban részesült, díjtalan joggyakornokká lesz, ha annak a kir. Ítélőtáblának kerületében, a melyhez áthelyeztetett, a dijas joggyakornokok helyei mind be vannak töltve (4. §.); a legközelebb megüresedő hely azonban öt illeti. 18. §. A kir. itélö táblák elnökei kötelesek a joggyakornokok kinevezéséről, alkalmazásba vételéről és az alkalmazásban közbejött minden változásról az I. számú mintának megfelelő jegyzék kitöltésével félévenkint, január hó és július hó első felében az igazságügyminiszterhez jelentést tenni. II. Aljegyzők. Képesítési kellékek, kinevezés és alkalmazás helye. 19. §. Aljegyzővé az igazságügyminister által az nevezhető ki, a ki az 1883. évi I. t.cikk 1. §. a) és b) pontjaiban meghatározott minősítés mellett vagy a jogtudományi államvizsgát letette, vagy jogtudori oklevéllel bír. 20. §. Aljegyzők a kir. törvényszékeknél és a kir. járásbíróságoknál a/, igazságügyminister által biróságonkint megállapított számban, bírói képesítéssel bíró aljegyzők pedig tanácsjegyzőkként a kir. itélő tábláknál alkalmaztatnak. (1891 : XVII. t.-c. 56. §.) III. A joggyakornokok és aljegyzők gyakorlati kiképzése. 1. Előkészítő szolgálat. Általános szabályok. A szolgálat vezetése és az a fölötti felügyelet. 21. §. Az aljegyzők és joggyakornokok a bírói képesítési kelléket képező vizsga letételéig előkészítő szolgálatot teljesítenek. 22. §. Az előkészítő szolgálat általános vezetése s az e fölötti álta lános felügyelet a kir. itélő tábla elnökét illeti. Ugyanezt illeti különösen az előkészítő szolgálatnak az ügyszakok és a teljesítés helye szerinti berendezésére vonatkozó általános utasítás megadása (28—36. §§•), valamint az utasítás foganatosítása közben felmerülő előterjesztések és panaszok végleges elintézése. 23. §. A kir. törvényszékeknél és a kir. járásbíróságoknál alkalmazott aljegyzőkre és joggyakornokokra nézve az előkészítő szolgálat közvetlen vezetését és az a fölötti közvetlen felügyelet az illető bíróságnak, a kir. ügyészségeknél alkalmazott joggyakornokokra nézve az illető' kir. ügyészségeknek vezetője gyakorolja. Ezeket illeti különösen az előkészítő szolgálat szakszerű berendezésére vonatkozó utasítás foganatosítása. (22. §.) Ugyanezek kötelesek, a mikor a joggyakornoknak vagy aljegyzőnek az ö vezetésük alatt teljesített előkészítő szolgálata végét érte, ha pedig a szolgálat egy évnél tovább tart, az annak megkezdésétől számított minden év végén a kir. itélő tábla elnökéhez intézendő jelentésben az illetőnek a szolgálatban és a szolgálaton kívül tanúsított magaviseletére, annak képességeire s tevékenységére és az ezekben netalán nyilvánult hiányokra nézve nyilatkozni. A törvényszéki elnöknek feladatában áll ellenőrzést gyakorolni arra nézve, hogy a kir. járásbíróságoknál alkalmazott joggyakornokok és aljegyzők gyakorlati kiképzése tekintetében a jelen rendelet szabályai szigorúan foganatosíttassanak. 24. §. Az aljegyző és joggyakornok az előkészítő szolgálat tartama alatt szolgálattétel végett rendszerint egy, a mennyiben pedig a körülmények szükségessé teszik, ugyanannál a bíróságnál működő több bíróhoz, illetve a kir. ügyészségnél alkalmazott több kir. ügyészhez utasítandó. Ezeknek feladatában áll arról gondoskodni, hogy az aljegyzőnek vagy joggyakornoknak elegendő alkalom nyújtassák az illető ügyszakban (28. §.) a kellő gyakorlati ismereteket megszerezni. 25. §. Az előkészítő szolgálat vezetésével megbízottaknak (22—24. §§.) általában szem előtt kell tartaniok, hogy az előkészítő szolgálat főcélja az aljegyzőknek és a joggyakornokoknak az igazságügy minden ágára kiterjedő kiképzésben áll és hogy ebből íolyólag helyén nincs az aljegyzők és joggyakornokok olynemű foglalkoztatása, mely ennek a célnak figyelmen kívül hagyásával csupán a bírák, kir. ügyészek vagy bírósági hivatalnokok segélyére és teendőik megkönnyítésére szolgálna. E mellett, a mennyiben az általános kiképzésre való tekintetek és a közszolgálat érdekei engedik, az illető aljegyző vagy joggyakornok különös képességei, kívánságai és bizonyos ügyszak iránti kiváló hajlama figyelembe veendők. 26. §. Az előkészítő szolgálat közvetlen vezetésével megbízottak (23., 24. §§.) különösen arra ügyeljenek, hogy az ily szolgálatban álló aljegyző vagy joggyakornok a bíróság előtti tárgyalásoknál, annak üléseiben és tanácskozásainál, főleg az általa előkészített ügyek elintézésénél (27. §. 5.) jelen legyen, hogy u kezelési szolgálatot ennek minden ágában gyakorlatilag megismerje és hogy az általa feldolgozott ügyeket annak a bírónak, illetve kir. ügyésznek, kihez szolgálattétel végett utasíttatott, szóbelileg előadja és nézeteit szóbeli előadás utján kifejtse; valamint igyekezzenek az aljegyzőt és joggyakornokot általa fel nem dolgozott ügyekben is nézeteinek nyilvánítására és kifejtésére indítani. 2. Hivatalos működési kör az előkészítő szolgálat tartama alatt. 27. §. A 25 §-ban jelzett fó'cél szem előtt tartásával az előkészítő szolgálat tartama alatt az aljegyzők és joggyakornokok a következő hivatalos teendőkre alkalmazhatók : 1. tanúkihallgatási, eskületételi, birói szemléről felvett és vizsgálati jegyzökönyvek vezetésére ; 2. szóbeli tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvek vezetésére ; 3. tanácsjegyzőkönyvek vezétésére a kir. törvényszékeknél elintézett ügyekben ; 4. pertárnoki teendőkre (32. §.) ; 5. határozatok, megkeresések, felterjesztések, jelentések és indítványok tervezetének fogalmazására a biró, illetve a kir. ügyész előzetes utasításaihoz képest (24. §.); 6. ugyanazok tervezetének elkészítésére a biró, illetve a kir. ügyész előzetes utasítása nélkül ; 7. birói kiküldetések és megbízások önálló teljesítésére, a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek e részben megállapított korlátai között; és ezeken felül az aljegyzők : 8. vizsgálóbírói teendőkre az 1891 : XVII. t.-c. 33 § ának korlátai között. Szóbeli tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek vezetésére bonyolodoltabb, fontosabb vagy a kir. törvényszéknél másodbiróságilag elintézett ügyekben (2. pont), tanácsjegyzőkönyv vezetésére a kir. törvényszék által másodfokúlag elintézett ügyekre nézve (3. pont), valamint a 4., 6., 7. és 8. pontokban megjelölt teendőkre csak az előkészítő szolgálatban előrehaladottabb joggyakornokok, illetve aljegyzők alkalmazandók. 3. Az előkészítő szolgálat ügyszakok szerinti beosztása. 28. §. Az előkészítő szolgálat : 1. a polgári ügyek, 2. a telekkönyvi ügyek, 3. a kereskedelmi, váltó- és csödügyek, 4 a büntetőügyek szakai szerint osztandó fel. A bányaügyek és az úrbéri ügyek az 1. szakba, a pénzügyi kihágási ügyek a 4. szakba esnek. 29. §. Az előkészítő szolgálat akként osztandó meg, hogy abból legalább 10 hó a 28. §. 1. pontja, 5 hó a 2. pont, 5 hó a 3. pont és 10 hó a 4. pont szerinti ügyekre essék. Ezekbe az időkbe a betegség, katonai szolgálat és szabadság ideje be nem számíttatik, abban az esetben sem, mikor az 1891 : XVII, t.-c. 20. §-a szerint a joggyakorlatba való beszámításának helye van. Az előkészítő szolgálat idejének netalán még fenmaradó része arra fordítandó, hogy az aljegyző vagy joggyakornok oly egyes ügyszakokba képezze magát, melyek hajlamainak és különleges tanulmányainak leginkább megfelelnek (25. §. 2. bekezdés). 30. §. Ha az aljegyző vagy a joggyakornok előzetesen avagy időközben a gyakorlati idő egy részét ügyvédjelöltként ügyvédnél (kincstári, közalapítványi ügyészségnél) vagy közjegyzőnél töltötte, kinevezése után megállapítandó, hogy ezen idő alatt kizárólag vagy főleg mily szakban foglalkozott és az előkészítő szolgálat a 29. §. szerinti aránynak alapul vétele mellett az egyes ügyszakokban egészen vagy részben hiányzó gyakorlati idő szerint rendezendő be. Ugyanez a szabály követendő abban az esetben, a mikor oly joggyakornok előkészítő szolgálatának berendezése forog kérdésben, a ki a jogtudományi államvizsga, vagy az első jogszigorlat letétele előtt is joggyakornokként alkalmazva volt. (2, § ) Ilyenkor mindamellett az egyes ügyszakokban előzetesen töltött időnek csak fele és ez is csak annyiban jön számításba, a mennyiben a 29. §. szerint az egyes ügyszakokra eső időnek felét meg nem haladja, úgy, hogy a 29. §-ban megszabott idő másik fele az egyes ügyszakokban feltétlenül az államvizsga vagy az első jogszigorlat letétele után töltendő, 31. §. Az aljegyző vagy joggyakornok az előkészítő szolgálat tartama alatt ugyanannál a bíróságnál egyidejűleg két ügyszakban foglalkoztatható. Ez esetben az illető ügyszakok mindenikére az ekként töltött gyakor lati idö fele számíttatik. 32. §. Az aljegyző vagy joggyakoinok az előkészítő szolgálat idejének tartama alatt 3 hónál tovább pertárnokként nem alkalmazható. 4. Az előkészítő szolgálat teljesítésének helye. 33. §. Az ügyszakok szerinti beosztás szabályain belül (28—32. §!;.) az előkészítő szolgálat idejéből legalább egy év társasbiróságnál és legalább nyolez hónap egyes bíróságnál töltendő 34. §. A 30. § első bekezdésének esetében az ügyvédnél vagy közjegyzőnél ügyvédjelöltként töltött gyakorlati idő a 33. §. szempontjából, a további előkészítő szolgálat berendezésénél akár egyes, akár társasbiróságnál teljesített előkészítő szolgálat idejének számitható. A 30. §. második bekezdésének esetében az ugyanott az előkészítő szolgálatnak ügyszakok szerinti beosztására vonatkozó szabály a bíróságok minősége (33. §.) szerinti beosztásra is megfelelően alkalmazandó. 35. §. A kir. ügyészségnél teljesített előkészítő szolgálat a 29. §. első bekezdésében összesen 30 hóban megszabott időn belül 5 hónál hoszszabb időre nem terjedhet. Az előkészítő szolgálatnak a 29. §. harmadik bekezdésében említett ideje akár egészben, akár részben kir. ügyészségnél tölthető. 38. §. A kir. ügyészségnél és a budapesti büntető járásbíróságnál teljesített előkészítő szolgálat egyedül a 28. §. 4. pontjának, a budapesti kii. törvényszéknél az 1., 2., 4. pontoknak, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél a 3. pontnak, a budapesti I—III. ker. járásbíróságnál az 1., 2. pontoknak, a budapesti IV., V., VI , VII. és VIII—X. ker. járásbirósá goknál az 1. pontnak, a telekkönyvi hatósággal felruházott többi járásbíróságoknál az 1., 2. és 4., végre á telekkönyvi halósággal fel nem ruházott többi járásbíróságoknál az 1. és 4. pontoknak megfelelő szolgálatúi számítható. 5. Ugyjegyzék. 37. §. Az előkészítő szolgálat tartama alatt köteles az aljegyző és joggyakornok a II. számú mintának megfelelő ügyjegyzéket vezetni, melyben tevékenysége az egyes jelentékenyebb ügyek kiemelésével könnyen' áttekinthetően feltüntetendő.