A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 36. szám - Igazságügyminiszteri rendelet

A JOG. 268 Az a biró vagy kir. ügyész, kihez az aljegyző vagy joggyakornok aolg&tattétel végett utasíttatott (24. §.), az ügyjegyzéket havonkint, az előkészítő szolgálat közvetlen vezetésével megbízott (23. §.) pedig 5—5 hó leteltével, de mikor az előkészítő szolgálat az ö vezetése alatt végét érte, mindenesetre a tartalom hiteléül aláírásával ellátja. 3S. §. Az előkészítő szolgálat közvetlen vezetésével megbízott az ügyjegyzéket az al áirás idején kívül is minél gyakrabban megvizsgálja a végett, hogy meggyőződjék az aljegyző vagy joggyakornok tevékenységéről és a szolgálat berendezését tárgyazó általános utasítás (22. §.) foganatosításáról ; a szakszerű berendezés igényeihez képest az aljegyzőt vagy joggyakornokot szükség esetén más bíróhoz utasítja (24. §.) ; ha pedig a gyakorlat szakszerű kiegészítése a vezetése alatti bíróságnál vagy kir. ügyészségnél nem eszközölhető, úgyszintén ha az előkészítő szolgálat ugyanott a 33-36. «5§. szempontjából nem folytatható : megfelelő intézkedés végett a kir. Ítélőtábla elnökének haladéktalanul jelentést tesz. 39. §. A kir. Ítélőtábla elnökének feladatában áll az e célra hozzá felterjesztendő ügyjegyzékeket évenkint legalább egyszer megvizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest az előkészítő szolgálat tekintetében esetleg szükségeseknek mutatkozó intézkedéseket megtenni. 40. Az előkészitő szolgálat bevégezte után az ügyjegyzék a kir. ítélőtábla elnöke utján felterjesztendő az igazságügyminiszteriumhoz, a hol az aljegyző vagy joggyakornok személyi táblázatához csatoltatik. 6. Hivatalos működési kör és gyakorlati kiképzés az előkészítő szolgálat bevégezte után. 41. §. Az aljegyzők és joggyakornokok az előkészítő szolgálat bevégezte után is (21. §.) a 27. §-ban részletezett teendőkre és főleg azokra alkalmazandók, melyek az idézett §. 2., 3., 4., 6., 7., 8. pontjaiban soroltatnak fel. Az aljegyzők az 1891 : XVII. t.-c. 56. §-ához képest a kir. Ítélőtábláknál tanácsjegyzöi teendőkre alkalmazhatók. 42. §. A 22. és 23. §§. szerint az előkészítő szolgálat vezetésével megbízottaknak feladatában áll arra ügyelni, hogy az aljegyzők és joggyakornokok gyakorlati kiképeztetése az előkészitő szolgálat bevégezte után is (21. §.) folytattassék és főleg, hogy a kiképzésben mutatkozó hézagok ez után kipótoltassanak. IV. Jegyzők. 43. §. Jegyzőnek az igazságügyminiszter által csak az neveztetik ki, a ki az 1883 : I. t -c. 1. §. aj és b) pontjaiban meghatározott minősítéssel bir és az itélöbirákra nézve előirt jogi képzettséget igazolja (1883 : I. t.-c. 7. §.) Jegyzők a kir. törvényszékeknél és tanácsjegyzökként a kir. ítélőtábláknál alkalmaztatnak (1891 : XVII. t.-c. 56. §.). A jegyzők hivatalos működési köre a 27. §. 1—7. és a 41. §. 1 — 3. pontjaiban felemiitett teendőkön felül kiterjed mindazokra, melyeket a törvény és a vonatkozó rendeletek reájuk ruháznak. A 42. §. rendelkezései a jegyzőkre is megfelelően alkalmazandók. V. Átmeneti és vegyes intézkedések. 44. §. A jelen rendelet hatályba léptéig a kir. ítélőtáblákhoz kinevezett segédfogalmazókra (1890: XXV. t.-c. 23. §.), valamint a m. kir. bíróságokhoz kinevezett aljegyzőkre és joggyakornokokra a 2 —42. §§., a jegyzőkre pedig a 43. §. rendelkezései megfelelően szintén alkalmazandók a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel : 1. A kinevezett joggyakornokoknak eddig adott utasítás, hogy egy éven belül jogtudományi államvizsgát tegyenek, vagy a jogtudori oklevelet szerezzék meg, hatályát veszti és annak helyébe az a kötelezettség lép, hogy a joggyakornokok a kitűzött határidőn belül a jogtudományi államvizsga vagy az első jogszigorlat letételét igazolják. (2., 14. §§.) 2. A bevezetésben megjelöltek, a mennyiben a bírói képesítési kelléket képező vizsgát még le nem tették, eddigi gyakorlati működésüket a II. mintának megfelelő ügyjegyzék 1., 2., 3. és 5. rovatainak kitöltése által feltüntetik, a jegyzék egyes tételeit annak a bíróságnak vezetője által, a melynél a kérdéses időben alkalmazva voltak, illetőleg az ügyvéd vagy kir. közjegyző által, a kinél ügyvédjelöltekként működtek, a tartalom hiteléül aláíratják és az ügyjegyzéket átadják azon bíróság vezetőjének, a melynél alkalmazásban állanak. A bíróság vezetője az ügyjegyzéket megküldi az illető kir. Ítélőtábla elnökének, a ki ennek folytán általános utasítás megadása által (22. §.) intézkedik az iránt, hogy az előkészítő szolgálat hátralevő ideje a 28—32. §-okhoz képest azon ügyszakok müvelésére fordittassék, melyekkel a segédfogalmazó, aljegyző vagy joggyakornok még nem, vagy megfelelő időn át még nem foglalkozott. A joggyakornokoknál az előkészitő szolgálat további berendezése tekintetében a 33—36. §-ok rendelkezései is figyelembe veendők. A fentebbiek szerint készült és láttamozott ügyjegyzék további vezetése és kezelése a 37—Í0. §-ok értelmében történik. 45. §. Mindenik törvényszék elnöke köteles a jelen rendelet hatályba lépte utáni 15 napon belül a vezetése alatti törvényszéknél és az ennek területén levő járásbíróságoknál alkalmazott aljegyzők és joggyakornokok jegyzékét, az alkalmazás helyének és idejének, valamint az azok által lttett vizsgák feltüntetésével, az illető kir. ítélőtábla elnökéhez felterjeszteni. (18. §.) 46. §. A kir. Curiánál és a kir. ítélőtábláknál levő joggyakornokok, a mennyiben joggyakornoki minőségben tovább is alkalmaztatni kívánnak, a 3. §-ban jelzett bírósághoz vagy kir. ügyészséghez, még pedig ha csak ellenkező kívánalmat nem nyilvánítanak, eddigi alkalmaztatásuk székhelyén levő bírósághoz vagy kir. ügyészséghez helyeztetnek át. Ezt az áthelyezést kivételesen (5 §.) az igazságügyminiszter gyakorolja. 47. §. A miniszteri rendeleteknek a jelen rendelettel ellentétes intézkedései, küiönösen az 1875. évi 15,924. számú igazságügyminiszteri rendelet, nemkülönben a kir. ügyészségek számára 1872. évi 1,586. sz. a. kiadott utasítás 10 §-a hatályon kivül helyeztetnek. A mennyiben a jelen rendelet eltérőleg nem intézkedik, az aljegyzők és a joggyakornokok szolgálati viszonyaira a törvénynek és a vonatkozó rendeleteknek a bírósági hivatalnokok, illetőleg a birósági segédszemélyzet szolgálati viszonyait tárgyazó általános szabályai alkalmazandók. 48. §. A jelen rendelet 1891. évi október hó 1-én lép hatályba. Kelt Budapesten, 1891. évi augusztus hó 11-én. Szilágyi Dezső, s. k. Vegyesek. A m. kir. Curia a lejárt nyári szünidő után folyó hó 1-én | tartotta teljes ülését, melyen a curiai birák, azokat kivéve, kik a | szünidei tanácsokban vettek részt s most fogják kezdeni a jól megérdemelt pihenés idejét, mind megjelentek. Daruváry Alajos cur. másodelnök barátságosan üdvözölte a megjelent tagokat s reményét fejezte ki, hogy a pihenés által erőben gyarapodva, szokott feláldozó szorgalommal fogják az időközben felhalmozódott muukatömeget legyőzni igyekezni. A szünetidő természetes és a tapasztalás által igazolt következése, hogy a hátra lékpk felszaporodtak. A 395 polgári szüneti darabból elintéztetett 800, elintézetlen maradt 95. A büntető tanács elintézésére várt 112 szüneti darab, e számhoz járult 272 újonnan érkezett ügy, összesen tehát volt 384, melyből elintéztetett csak 139; ennek oka, köztudomásilag, a több mint két hetet igénybe vevő temesvári lottó-ügy. A polgári ügyek hátraléka volt, a szünidő kezdetén : 3,486 ; ma hátralékban van 5,015, a hátralékszaporodás tehát 1,519. A váltóügyek hátraléka volt: 842 ; jelenleg 1,058 ; szaporodás : 216; büntető ügyek hátraléka volt: 2,436; ma 3,824; szaporulat: 1,388. Összes hátralék szám volt: 7,118; ma 10,013; a hátralékok szaporodása tehát összesen 2,895. Ennek irányában mit volt mit tenni az elnökségnek, mint a birák önfeláldozó szorgalmát hivni fel a felszaporodott hátralékösszeg leapasztására. Az öreg urak tehát dolgozni fognak ismét éjjel-nappal, ünnepet s pihentető elszóródást alig ismerve, munkájuk értékének meg nem felelő sovány fizetésért, a hü kötelességteljesítés önérzete által jutalmazva. Az elnöki jelentésből kitetszik, hogy a curiai személyzetben sem történt változás, azonban két jeles bíró benyújtotta nyugdíjaztatás iránti folyamodását s így két hely legközelebb üresen fog maradni. E birák: Nagy Sámuel s Kaszay Zsigmond. Magasabb fizetési kategóriába jutott Szentiványi Gyula cur. biró. Szeptember hóra, minthogy a szünidő alatt Budapesten maradt birák e hó folytán többnyire távol lesznek, 5 büntetőtanács nem ítélhet. A 4-ik tanács szünetelni fog; tanácselnöke : Tóth Lőrinc az első tanács vezetését veszi át; a Curia másodelnöke pedig, Daruváry Alajos a kereskedelmi tanácsban fog elnökölni a szabadságát élvező tanácselnök, Manojlovich helyett. A többi tanácselnök, Csemegi Károly kivételével, megérkezett s helyét elfoglalta. Az ülések megkezdődtek. A budapesti kir. itelő tábla f. hó 1-én tartotta a törvénykezési szünet után első teljes ülését. Sárkány József a tábla alelnöke melegen üdvözölte a szabadságukról visszaérkezett tanácselnököket és bírákat s beszámolt a kir. táblának a törvénykezési szünidő alatt kifejtett működésével és az előfordult személyi változásokkal is. A szünet alatt 3,775 ügy érkezett a táblához s 1,72,"> ügyet intéztek el. A hátralék tehát a szünet alatt 2,050-nel növekedett. A táblák decentralizásása óta 10,190 ügy érkezett. Elintéztek azóta 8,044 ügyet s így a hátralék 8,193, azaz 2,146-tal több, mint a mennyi a régi táblától maradt. Az alelnök kifejtette ezután, hogy a helyzet épen nem olyan kedvezőtlen, mint az első pillanatban látszik. Figyelembe kell venni, hogy a tábla még eddig úgyszólván a kezdet nehézségeivel küzdött és működése a szünet alatt csak kisebb számú ügyre volt korlátozva. Végül biztos reményét fejezte ki az ezután kifejtendő működés eredményessége iráut. Régi igazságszolgáltatás. Dr. Szendrey Jánosnál; Miskolc városáról irt monográfiájában olvassuk a következő érdekes Ítéleteket, melyeket a városi tanács hozott. »1,740. In causa Sarae Szűcs, conthoralis Josephi Némít aurigae. Deliberatum est. Miképen ezen nemes törvényszék szine előtt álló Josef kocsisnak Sára nevü felesége, mind istenünk ő szent felsége, mind pedig hazánk élő törvényeit s azokban fel tett kemény büntetéseket félre tévén és semminek állítván, e szerint káromkodásra szoktatott gonosz nyelvét, az teremtő és jó gondviselő Istenünk ellen való irtóztató és hallatlan káromkodásokra kiereszteni merészlette, mely is az ellene perágáltatott magistratualis inquisitiókbul s abban devotált s authenticált tanuknak fassiojokból megvilágosodott, nevezetesen pedig, hogy elsőben is az maga hites urát, az kit az istenünk rendelése és parancsolatja szerint illendő becsületben kellett volna tartani, eb adta mondással káromlotta légyen; mely káromkodásáért is körülötte levő emberek fedvén és intvén, ezen nevezett deliquens személyt, hogy az maga férjét ne káromolja, mivel az Isten feljebbvalóvá teremtette az férfiat az asszony embernél, mely jó intést nem hogy be vett volna és magát ahhoz alkalmaztatni kívánta volna, sőt inkább nagyobb hallatlan, irtóztató szókra fakadván, egyenesen Isten ő szent felsége ellen ekképen káromkodni nem irtózott: Vesszen el az az Isten, a ki feljebb valóvá teremtette az asszonyembernél a férjfiat. Mivel pedig az ilyetén irtóztató Isten ellen való káromkodások mind Istenünk ö szent felsége, mind pedig országunk törvényében, Signantes vero. Art. 42. 1563. nec non 42. 1659. 110. 1723. Item. Levit. cap. 24. w. 14. Praxis item crimínalis halálos büntetés alatt keményen meg vannak tiltva. Ez okért megirt törvényeknek erejével az nevezett káromkodó személy maga érdemlett büntetésének elvételére, másoknak is rettentő példájokra halállal megegyező büntetésre, úgymint városunk közönséges piaczán, hóhér által vesszőkkel való száz hatvan kemény megcsapattatásra és megcsapattat.'t a