A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 35. szám - Tartozik-e a törvényszék a törvényt alkalmazni és büntetést kiszabni az esküdtszék verdictje alapján? - A szövetkezeteket szabályozó törvények a művelt nemzeteknél. 2. r.

A JOG. keresetével elutasítandó volt. Minthogy azonban alperes a kereset ellen kifogásként azt is felhozta, hogy fiát csak két évre adta be a felperes intézetébe s ily értelemben jött létre közte s felperes közt a megállapodás s minthogy alperes a B. alattiban foglalt feltételektől eltérő s illetőleg létrejött megállapodás igazolása végett eskü általi bizonyítást ajánlott az alperes által e részben kinált és telperes által tagadó értelemben elfogadott s elsöbiróságilag megítélt főesküt alkalmazni, a mennyiben alperes a részére elsősorban megítélt főesküt le nem tenné, felperes pedig a neki itélt főesküt letenné, alperest a kereseti kérelemhez képest elmarasztalni, mig ha felperes a neki odaítélt főesküt le nem tenné, felperest keresetével az alperesi főeskü le nem tétele esetén is elutasítani kellett, mert ez esetben alperesnek a felvételi időre vonatkozó előadása bizonyítottnak tekintendő stb. A m. kir. Curia (1891. január 28-án 6,619. sz.) . A másod biróság ítélete megváltoztatik s az elsőbiróságnak ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva és azért, mert azonkívül, hogy alperes azt, hogy a magyar nyelvben teljesen járatlan volna, nem igazolta, azt sem tagadta határozottan, hogy felperes a D. alatti kérdéseket tartalmazó lapot, mely a B. alattival egy ívet képez, még mielőtt alperes fiát az intézetbe felvette volna, az intézet szabályaival való megismerkedés végett neki (alperesnek) lakhelyére előzetesen is megküldötte s miután a D. alattit alperes megértette és azt a kívánalomhoz képest kitöltötte, okszerűen következtethető, hogy a B. alattit is, melyet utóbb aláírva egyszerűen elfogadott, okvetlenül ismernie kellett, annyival inkább, minthogy fel nem tételezhető, hogy valaki fiát nevelő ápoló-intézetbe adja, a nélkül, hogy az intézet tervét s a felvétel feltételeit ismerné, a jelen esetben a prts. 168. §-a alkalmazást nem találhatván, a másodbiróságnak arra alapított ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak Ítélete volt helybenhagyandó stb. Kereskedelmi, csőd- és váltó^ügyekben. A kiházasitási szövetkezet, melynél a vállalat tárgyát alapszabályai szerint bizonyos összegű nászjutalékoknak a kölcsönösség alapján való biztosítása képezi, kölcsönös biztosító-társaságnak tekintendő s mint ilyen a tényleg befizetett biztositási alap kimntatása nélkül be nem jegyezhető. A b.-gyulai törvényszék (1890. dec. 31. 8867. sz.): Kérvénye az orosházai első kiházasitási szövetkezet igazgatóságának a cégbejegyzés iránt. Végzés: Miután az igazgatóság által aláirt s hitelesített alakban benyújtott ezen kérvény és mellékletei által az, hogy az alakuló közgyűlés az alapszabályokat a kereskedelmi törvény 225. §-ának megfelelőleg megállapította, az igazgatóságot s a felügyelő-bizottságot megválasztotta, igazolva lett, s miután az alapszabályok és a tagok névjegyzéke hiteles alakban bemutattatott, a kir. törvényszék a kérelemnek helyt adva, az orosházai első kiházasitási szövetkezet cégét bejegyezni s ezen bejegyzést a »Központi Ertesitő«-ben közzétenni rendeli s ehhez képest utasítja a cégjegyzékvezetőt, hogy a kereskedelmi társas jegyzékek (?) kötet lapján a következőket jegyezze be : 1. rovatba: Í24/1 folyó és 1 alszám; 2. rovatba: 124/1 1890. dec. 31. 1867/890.; 3. rovatba : Orosházai első kiházasitási szövetkezet ; 4. rovatba : Főtelepe Orosháza ; 5. rovatba: T. István, B. Lajos, kik a céget külön-külön jegyzik ; 6. rovatba: Ezen szövetkezet, melynek tagjai a társaság kötelezettségeiért csak a betét erejéig felelősek, az 1890. évi november hó 2-án alakuló közgyűlés által elfogadott alap=szabályok szerint határozatlan időtartamra keletkezett, czélja: a tagjai által beíratott kiskorúak részére, ezek kiházasitása alkalmával minden egyes betét után 100 frt nászjutalékot biztosítani. A cégjegyzés akként történik, hogy a céget tartalmazó színes bélyegző lenyomása után az igazgatóság elnöke vagy alelnöke nevét aláírja. A társaságra vonatkozó hirdetmények az orosházai helyi hírlapokban fognak megjelenni. Az igazgatóság az elnök és az alelnökön kivül 12 tagból áll. Az 1890. évi november hó 2-án tartott alakuló közgyűlésen az igazgatóságba beválasztattak: elnökül: T. István, községi pénztárnok Orosházán ; alelnökül: B. Lajos, borbély, orosházi lakos, kik a céget nevük teljes kiírásával jegyzik ; rendes, azonban cégjegyzési jogosultsággal nem bíró tagokul: H. József kőmíves, S. Sándor földmíves, K. Mihály földmíves, M. Lajos takács, T. Sándor ácsmester, H. Kálmán asztalos, Sz. Lajos iparos, G. József földmíves, B. József ács, B. Lajos kőmíves, F. Ferenc földmíves, V. György földmíves, orosházi lakosok. Az okmánytár száma 32. szám 7. rovatba: irattári szám. Az alapszabályok egy s a címpéldányok egy példánya, a bejegyzési záradékkal ellátva, a szövetkezet igazgatóságának visszaadatni rendeltetnek s a cégvezetésre felhatalmazott igazgatósági elnök s alelnök utasíttatnak, hogy jövőben minden üzleti aláírást a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsenek. Az alapszabályok és címpéldányok egyike s a tagok névjegyzéke s a közgyűlési jegyzőkönyvek a cég okmánytárában elhelyeztetnek, hol azt az érdekeltek megtekinthetik s másolatban kivehetik. Miről a sztövetkezet igazgatóságának elnöke és alelnöke, a kereskedelmi és iparkamara Aradon, a m. kir. pénzügyigazgatóság helyben értesittenek. A budapesti kir. itélő tábla (1891. márc. 24. 1855. sz.): A kir itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az »orosházi első kiházasitási szövetkezet« cégbejegyzés iránti kérelmének helyt nem ad s utasítja a kir. törvényszéket, hogy a már foganatosított cégbejegyzést a cégjegyzékből törölje. Indokok: A cégbejegyzés iránti kérvény mellett B) alatt bemutatott alapszabályok 2. g-a szerint folyamodó szövetkezet működési célja a nászjutalékok biztosítása, tehát a K. T. 498. §-a szerint életbiztosítási ügyekkel foglalkozás, minthogy azonban a K. T. 453. § a rendelkezése szerint minden biztositási vállalat mindenekelőtt a biztositási ügyletek minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, legalább 100,000 (százezer) frtnyi tényleges befizetett biztositási alapot köteles kimutatni s ennek az alapnak kimutatása előtt sem a cégbejegyzésnek, sem az üzletmegkezdésének helye nem lehet; tekintve, hogy folyamodó szövetkezet ily alapot ki nem mutatott, a kir. törvényszék tehát a cégbejegyzést helytelenül engedte meg: ugyanazért az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a kérelmet elutasítani és a kir. törvényszéket a már foganatosított cégbejegyzés törlésére utasitni kellett. A m. kir. Curia (1891. aug. 11. 938. sz): A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok: A keresk. törvény 61. §-a értelmében kereskedelmi társaságnak tekintendő szövetkezetek ezen minőségét, fogalmát részletesen ugyanazon törvény 223. §-a határozza, melynek utolsó pontja szerint a kölcsönös biztosítékok a szövetkezetek egyik faját képezik. A felfolyamodó szövetkezet ily kölcsönös biztosító-társaságnak tekintendő, minthogy alapszabályainak 2. és 3. §-ai értelmében vállalatának tárgyát bizonyos összegű nászjutalékoknak a kölcsönösség alapján való biztosítása képezi. Az, hogy a társaság a nászjutalékok biztosításán felül egyéb haszonhajtó célt maga elé ki nem tűzött s hogy bizonyos esetekben harmadik személyekkel szemben az alapszabályok 51. §-a szerint jótékonyságot van hivatva gyakorolni, a társaság érintett jellegére nézve törvénynél fogva mi különbséget sem tesz. Minthogy pedig a keresk. törvény 453. §-a értelmében minden biztositási vállalat kivétel nélkül köteles a cégjegyzésre illetékes törvényszéknél a biztositási ügylet minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, foglalkozik, külön-külön legalább 100,000 forintnyi tényleg befizetett biztositási alapot kimutatni; a folyamodó azonban ily — a keresk. törvény 459. §-a szerint szövetkezeteknél a tartozások közé felveendő — alapot ki nem mutatott; minthogy továbbá a keresk. törvény 453. §-ának második pontja szerint az érintett alap kimutatása előtt sem a cég bejegyzésének, sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet: a másodbiróság helyesen határozott, midőn a biztositási alap hiánya miatt az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával folyamodó szövetkezet cégbejegyzési kérvényének helyt nem adott. Bűnügyekben. Annak eldöntése, hogy bizonyítás esetében a rád tárgyát képező cselekmény a btkr.-nck melyik szakaszába ütközik, a minősítés keretébe tartozik s a bíróság jogosítva van a vádbeli cselekmény minősítését a vádinditványtól függetlenül eszközölni, a nélkül, hogy ugyanazon vádbeli cselekményt illetőleg az eljárást altban az irányban, a melyben azt minösitketönek nem találja, megszüntetni kellene. A budapesti büntető kir. jbíróság: Vádlott G. J.-né 57 éves, r. k. kofa, az ellene becsületsértés vétsége miatt emelt vád folytán indított eljárás megszüntetése mellett vétkesnek mondatik ki a btkv 258. §-ba ütköző rágalmazás vétségében s ezért 4 napi fogházbüntetésre, mint fő és 10 frt mellékbüntetésre Ítéltetik, mely behajthatlanság esetén 2 napi fogházra lesz átváltoztatandó. Indokok: S. J.-né magánvádló azon följelentést tette, hogy vádlott őt »kuplerinnak« nevezte, a tárgyaláson pedig ezen vádját még azzal toldotta meg, hogy vádlott ez alkalommal nagy lármát csapott, ugy hogy az udvarban és az utcán a nép összefutott és ezek előtt őt mindkét helyen nemcsak kuplernénak mondta, hanem ezen meggyalázó állítását azzal indokolta, hogy azért kuplerné, mert sógornőinek, a kik kurvák, menhelyet ad és hogy maga magánvádló is kurva. Tekintve, hogy a tárgyalás folyamán vádlott tagadásával szemben V. J. és S. J. tanuk egybehangzó és hit alatt tett vallomásaikkal a vádbeli cselekmény törvényszerű beigazolást nyert ; vádlottat a terhére rótt cselekmény elkövetésében bűnösnek kellett kimondani és bár a panasz előzőleg becsületsértés vétsége miatt emeltetett, a tárgyalás folyamán azonban dr. B. M. ügyvéd magánvádló képviselője és magánvádló vádjukat becsületsértés vétsége helyett a btkv 258. §-ba ütköző rágalmazás vétségére irányították