A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 35. szám - A végrehajtási díjszabályzati tervezetről

Tizedik évfolyam. 35. szám. Budapest 1891. augusztus 30. Szerkesztőség: V., Rndolf-rakpart sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ MŰM ÉRDEKEIBEK KÉPVISELETÉÉ! A DAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ŰGÍÍ5/I É5 ÜlMÉl KI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják ; Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A végrehajtási díjszabályzati tervezetről. Irta : dr. Molnár J , ügyvéd Nagy-Kanizsán. — Sommás szóbeli eljárásunkhoz. Irta : S z a t hmáry Ede, ügyvéd Szentesen. — A végrehajtási törvény 168 §-ához. Irta: dr. Kollár Győző, ügyvéd Zqmborban — Felebbezés korlátozása sommis perekben. Irta: dr. Reichard S., ügyvéd Sátoraljaljhelyen. — A budapesti bejegyzett kereskedő választhat-e tetszése szerint a budapesti sommás biróságok között a prts 35. §-a 2-ik pontja alapján? Irta: Csebi Pogány Virgil, kir. aljárásbiró Budapesten.—• Néhány szó az 1877. évi XXII. t.-c. módosításáról szóló javaslathoz. Irta: Pólányi Aladár, tvszéki aljegyző Beregszász. — A gyámság jogi természete. Irta : Somogyi József, árvaszéki jegyző Szombathelyen. — Ausztria és külföld. (A szövetkezeteket szabályozó törvények a müveit nemzeteknél.) — Nyílt kérdések és feleletek. (Tartozik-e a törvényszék a törvényt alkalmazni és büntetési kiszabni az esküdtszék verdictje alapján ? [Felelet.] Irta : dr. S e v e r u s.) — Irodalom. (Jogkeresés a nemzetközi forgalomban. Szerk. dr. R e u 1 i n g és dr. Loewenfeld. — A nemzetközi criminilisticai egyesület közleményei. — Kritikai dolgozatok és értekezések. Dr. Kovács Páltól.) —- Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. M-I.LEK.LET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) — I g a zságügyminiszteri rendelet a kir. itélő táblák és a kir. Curia teljes ülései szabályozása tárgyában. A »Jog törvénytárai t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi tőrvénycikkek 11. és 12. ívét (155—186. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A végrehajtási díjszabályzati tervezetről. Irta: dr. MOLNÁR J., ügyvéd Nagy-Kanizsán. Az igazságügyrniniszter a bírósági végrehajtók óhajának eleget tenni kívánván, egy díjszabályzati tervezetet küldött szét a célból, hogy az illetékes körök véleményt adjanak. A miniszter e véleménykikéréssel két kérdést akart tisztába hozni. 1 ször, vájjon a végrehajtók egyoldalú kérelme csakugyan jogosult és 2-szor, ha igen, mely esetben és mily mértékben. A miniszter ez eljárásával a szakközegek elismerését megszerzi, ha a legcsekélyebb, a practicus jogi életre táu kevesebb jelentőséggel biró kérdésekben fordul a szakközegekhez, de ez elismerés hőfoka csakhamar alábbszáll, ha azt tapasztaljuk, hogy foutos, a jogi életbe mélyen belevágó, sőt azt egészen átidomító törvényjavaslatoknál a szakközegek meghallgatása mellőztetik és csak akkor bírnak tudomással a javaslatokról, ha már országgyűlési viták tárgyát képezik és alábbszáll, ha ugy okoskodnánk, hogy csak csekély alárendelt dolgokban kérik a szakközegek véleményét, melyre igazán azt lehetne mondani, tant de bruit, pour une omelette. Ámde szabadjon nekem is a jogi sajtó utján e tervezethez általában hozzászólui; de mielőtt ezt teszem, okvetlenül azt kell kérdeznem: ki az a végrehajtó, hivatalnok-e vagy sem? sokan tán félreértenének és azzal, hogy működése hivatalos jelleggel bir, magának az egyénnek is kell, hogy hivatalnok legyen. E megjegyzés azonban élét veszti azzal, hogy a hivatalnoki minőség status personae, a status pedig állandó személyi viszonyt feltételez. Igaz, hogy a végrehajtónak esküdni kell, ha hivatalát elfoglalja ; igaz, hogy hivatalos könyveket tartozik vezetni; igaz, hogy ügyködésében felelősséggel tartozik; igaz, hogy fegyelmi eljárást íehet ellene kérni, de azért még sem hivatalnok. Nem osztozkodik a hivatalnoki statusban, nem élvezi a hivatalnok jogait, nem részesül a nyugdíjban sem. Ha már most a birói végrehajtók Janus alakját — értve állását — szemügyre veszszük, ugy csak egy alternatíva áll előttünk, vagy töröljük el az egész végrehajtói intézményt, avagy működésüknél, felelősségnél fogva változtassuk át állami, a jogszolgáltatást kiegészítő intézménynyé. Lapunk mai száma Van-e érv az első, vagy a második indítványra, nem kutatom, mert egyrészről fel kellene hoznom mindazon miseriákat, miket egy végrehajtó a végrehajtás alkalmával az adósnak szolgált), a tartozás kibúvására célzó, atyáskodó tanácsadással való rossz, és mindazon előnyöket, mik egy pontos és a feleket inkább jóra figyelmeztető végrehajtó eljárásával okoz. A miniszter ur tehát legeslegelőször e kérdéssel tartozott volna foglalkozni, e tekintetben a szakközegek véleményét kikérni, mert ha nem tévedek, egy szakközeg sem lesz szűkkeblű arra, hogy garasos véleményt adjon. De a tervezethez hozzászólni kívánván, szem előtt tartom első sorban, vájjon a végrehajtók kérelme jogosult-e ? és ha igen, mily mértékben kelljen jogos kívánalmuknak eleget tenni ? Sajnosán bc kell vallani, hogy az ügyvédnél feltételezik az önzőséget, mint ilyen, azt mondhatná, hogy miért kellene a végrehajtónak ott fizetni, hol az ügyvéd saját költségeit elveszíti, a nélkül, hogy gyakran és pedig nagyon gyakran, tollat sem márt az ügyvéd saját követelésének behajtására. De e gáncs bennünket akkor nem érhet, midőn komolyan az igazságszolgáltatás és annak közegeiről van szó. Annak idején az ügyvédi kar a birák fizetésének emelését imi sono kívánta, örvendetes jelenségnek tekintené tehát, ha a végrehajtók jelenlegi, habár nem sanyarú helyzetén leuditenének. Az önfentartási ösztön gyakran kényszeríti az egyént azon terrénumot elhagyni, hol a gavallérság játsza a szerepet; akkor, ha az életszükségletek fedezésére kínálkozó alkalmak fogytán vannak ; az ügyvédek sanyarú helyzetével a végrehajtók keresménye megszűkült, megszűkült továbbá azon törvényes intézkedéseknél fogva is, melyek által az ügyek — még vagy inkább a végrehajtási stádiumban is — ugy az igazságot kereső fél, mint gyakran magának a bíróságnak bosszantására megakadályoztatnak, a megélhetés tehát kényszeríti a végrehajtókat arra, hogy keresményüket jogos alapon kiszélesítsék, illetve fokozzák. Előzőleg tehát senkinek sem lesz kifogása az ellen, hogy a végrehajtók minden egyes működése díjaztassék, annál kevésbé, mert eljárásuk felelősséggel jár. Pro forma tehát a miniszter ur ez elvet elfogadva, fordult véleményadás végett a szakközegekhez. Ha már most kérdezzük, mily mértékben szolgáltassék az adakozás, ugy kicsinylendő az eljárás, melylyel a miniszteri taxa bir. Vagy belátja a miniszter ur, hogy a yégrehajtók kérelme jogosult vagy nem, mert azonban maga tervezi a díjszabályzatot, ugy már most az a kérdés, képes e a garasos könyöradomány a javítandónak kimondott helyzetet javítani. Az igazságügyminiszter ur a végrehajtók scaláját megközelítőleg azért fogadhatta volna el, mert azok a makacskodó alperest terhelik és saját scaláját az esetben mérvadónak tekinteni, illetve javaslatba hozni, ha a követelését érvényesítő hitelező kényszerül elvesztett, illetve be nem hajtható követelésére még ráfizetni. A már hangoztatott azon megjegyzésemre, hogy a javítás csak akkor az, ha radice történik és hogy a szűkmarkúság a javításban mindig a javítandó ügynek inkább hátrányára válik, nem bocsátkozom külön érveléssel az egyes díjtételekbe és csak elfogulatlanul reflectálok a végrehajtók által kért egyes díjtételekre. Az 1. tétel teljesen helyes. A 2. díjtétel túlzott, itt a helyes kiinduló .pont lenne 500 frt és ezen túli összeg, 500 frtig 1 frt 25 kr., ezen túl 2 frt 50 kr. A 3. díjtétel szintén helytelen, az 500 frt és ezen felüli összeg különböztetésével minden ívért akár nyomtatva, ak.tr írva járhatna 50 kr., illetve 1 frt. A 4. és 5. tétel elfogadható. A 6. tételnél az előbbi összegeket véve irányadóul, 1 frt 25 kr., illetve 2 frt 50 kr. A 7. tételnél helytelen a jelentéstétel és az idézés folytán való megjelenési díjszabályzat egyenlősége, a jelentéstétel után az összegre való tekintet nélkül, járhatna 1 frt, a megjelenésért 2 frt, noha az igazságszolgáltatás gyorsasága kívánná azt, hogy ép az előterjesztésekre a legmagasabb díj járjon. A 9. tétel teljesen kihagyandó, mert nem a végrehajtató oka a végrehajtás menetének megzavarása tekintetében, de különben is a segély a végrehajtónak ép ugy szól, mint a feleknek. 13 oldalra terjed.