A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 34. szám - Lehet-e a tanut polgári perben az eskü letételére kényszeríteni? - A budapesti bejegyzett kereskedő nem választhat tetszése szerint a Budapesten székelő járásbiróságok között

13G A JOG. vétkességre által okoztutott. (K. t. 425. §., üzletszabályzat 67. §.) (1891. június 12-én, 1,288. sz. a.) Bürv-ügyekben. A megfertöztetés kérdéséhez. A budapesti kir. itélő tábla (1890. dec. 29-én, 35,115. sz. a.): Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja s vádlottakat a vád és következményei terhe alól felmenti. Indokok: Tekintettel arra, hogy sértett — — a panaszolt esetet megelőzőleg nyilvánosan fajtalankodott több férfiúval és hogy hasonló fajtalaukodásokat már több ízben követett el 30 — 40 krért, ezeknél fogva nem állapíthatta meg a kir. itélő tábla azt, hogy a jelen esetben a Btk. 236. §-ába ütköző megfertöztetés bűntettének ama ismérve fenforogna, a mely a tisztességes leány fogalmában nyert kifejezést. Ezekhez képest vádlottak panaszolt cselekménye nem lévén büntethető, vádlottak a vád és következményeinek terhe alól fel voltak mentendők. A rn. kir. Curia (1891. június 30-án, 2,365. sz.): A másodbíróság felmentő ítélete, az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagy atik. A csöd elrendelése után a bűnvádi eljárás meg* nem szüntethető azért, mert n bukott vagyona a tartozásokat felülmúlja. A budapesti kii*, törvényszók: Ez ügyben a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Napló 14. szám alatti szakértői vélemény szerint a csőd elrendelésekor az activ vagyon 1,458 frt 45 krral haladta túl a tartozásokat. E szerint tehát fizetésképtelenségről a btk., illetve 416. §-ának értelmében szó nem lehet. (1889. jul. 30-án, 26,507. sz.) A budapesti kir. itélő tábla (1890. ápr. 21-én, 45,532. sz.): A kir. törvényszék végzését megváltoztatja, a bűnvádi vizsgálat folytatását és a kifejlendőkhöz képest újabb határozathozatalt rendelt. Indokok: Az a körülmény, hogy a szakértők véleménye szerint a bukottak vagyona a tartozásokat felülmúlja, nem szolgálhat okul arra, hogy a bűnvádi eljárás megszüntettessék, mert a csőd jogszerűen elrendelve lévén, ezzel a vagyonhiány bíróilag megállapítva lett. Miuthogy azonban a kir. ügyész a vádat elejtette és a csődtömeggondnok, mint a ki, mint a károsok képviselője, a vádat fentartja, eddig nem nyilatkozott, mily tényekre fekteti vádját, e nélkül pedig a bíróság érdemleges határozatot nem hozhat, a bűnvádi vizsgálat folytatását kellett elrendelni, melynél első sorban a tömeggondnok hallgatandó meg arra nézve, mily tények és bizonyítékok alapján kívánja a bűnvádi eljárást vádlottak ellen folytatni; ezekre a vádlottak kihallgatandók s azután a kir. törvényszék a kifejlendőkhöz képest járjon el és hozzon határozatot. A m. kir. Curia (1891. febr. 27-én, 1890. évi 8,114. sz.): Tekintettel arra, hogy a kir. itélő tábla a vizsgálat folytatását rendelte el, ily határozat ellen pedig az 1881. évi XXXVII. t.-c. 45. §-a szerint felebbezésnek helye nem lévén : ugy a kir. ügyész, valamint KI. Ferenc és K. Ferenc felebbezései visszautasittatnak. Ha correctionalizálas folytán a bűntett vétséggé miuösül, a Cielekméuy minden irányban mint vétség bírálandó el. (B. T. K. 92., 330., 33:?. §§.) A nagyváradi kir. törvényszék: P. József a B. T. K. 330. §-a alá eső magánlak megsértésének s a 301. §, 1. bekezdése alá eső súlyos testi sértés bűntetteiben bűnös s ezért a 330., 302. §-ai alapján a 96. §. szerinti összbüntetésképen, az ítélet foganatba vételétől számítva nyolc havi börtönre Ítéltetik. Indokok : Vádlott beismerésével s a tanuk vallomásaival igazolva van, hogy P. Józsefné szül. J. Zsuzsáuna férjétől (vádlottól) külön válván : mostoha apjához Sz. Sándorhoz ment lakni. Miután vádlott nem tudta nejét a visszatérésre reábirni, 1889. évi április 25-én, mikor Sz. Sándor házánál senki sem volt otthon, a kapun bemászva, azt kinyitotta s a lakásba is létrán a padláson keresztül hatolva be, a lakás ajtaját belülről kinyitotta s nejének ingóságait szekérre rakta, hogy ekként nejét visszatérésre bírja. E közben megérkezett a házhoz neje s midőn férjét a tárgyak elvitelében akarta megakadályozni s e végett a szekér felhércére f. lhágott, onnan lerántotta, hogy a lovak közé esett, azután fek tében hozzárugott, majd pedig mikor a lovak elébe állott, meglökte akként, hogy a kapunak bukott s azután a szekérre tett tárgyakkal elhajtott. E bizonyított tényállásból folyólag, mivel vádlott a Sz. Sándor lakásába, mely zárva volt, erőszakosan, bemászással, jogtalanul behatolt, a B. T. K. 330. §-a alá eső magánlak megsértésének, abból folyólag pedig, hogy nejét megsérelmezte, tekintettel arra, miszerint a panaszkérvényhez csatolt orvosi látleletek szerint annak sérelme husz napon túl tartó gyógyulási időt vett igénybe, a B. T. K 301. §-a alá eső súlyos testi sértés bűntettének tényálladékai találtattak vádlott ellen megállapitaudóknak, miért is a hivatok törvényszakaszok alapján a fenforgó tárgyi bűnhalmazat folytán, összbüntetésképen, egyrészről büntetett előéletét vádlottnak mint terhelő, de másrészről azt, hogy a cselekményt az öt elhagyott nejéveli együttélés céljából s a nejéveli visszás házasélet miatti felindulásában követte el és hogy most már ugy nejével, mint annak mostoha apjával kibékülve — együtt él — mint envhitő körülményeket véve figyelembe, a kimért büntetéssel volt'vádlott sújtandó. (1890. január 29-én, 922. szám alatt.) ,A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét felhozott indokainál fogva helybenhagyja.. (1890. március 24-én, 6,489. sz.) A m. kir. Curia (1891. március 18-án, 1890. évi 8,147. sz. a.) : Mi thogy mindkét vádbeli cselekmény, időközben kibékült viszálykodó házasfelek egyenetlenkedései közben lett elkövetve, ez a körülmény pedig annyira nyomatékosan enyhítő, hogy a B. T. K. 92-ik § át a fenforgó halmazattal szemben is alkalmazni szükséges ; továbbá, minthogy ez alapon s a B. T. K. 20. §-a értelmében, a 15. T. K. 330. §-ába ütköző bűntett vétséggé minősül, a B. T. K. 332. §-a szerint pedig a magánlak megsértésének vétsége csak a sértett fél indítványára üldözhető és az e részben sértett Sz. Sándor 16. naplószám alatti beadványában vádját visszavonta ; A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.652. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál, a gépek elhasználása által okozott értékcsökkenés címén a mérlegben kiadásként felvett összeg a nyers jövedelemből le nem vonható: ha az ezen értékcsökkenés pótlására rendelt tartalékalapba helyezve nem lett. (1890. évi II,O6J. sz.) 1.653. A közig, bizottság nincs jogosítva az elbírálása alá kerülő adóügyek érdemében feltételes határozatokat hozni. (1891. évi 87. sz.) 1,634. A III. oszt. ker. adó megállapítását az adóköteles vállalat lebonyolításáig, vagy az üzleti év végéig elhalasztani nem lehet. (i8gr. évi 408. sz.) 1.655. Lakás használati jog átruházása után az ingó tárgyak átruházására szabott illeték jár. (1891. évi 1,251. sz.) 1.656. Gőz- és kádfürdő-helyiségek házadómentességben nem részesülnek. Úgyszintén nem részesülnek házadómentességbeu a fürdőszolgának lakásul bérfizetés nélkül átengedett helyiségek sem. (1891. évi 900. sz.) 1.657. Fegyvertarthatási igazolvány kiadása és a vadászati jegy elnyeréséhez szükséges bejelentési ív hatósági láttamozása iránti ügyek utolsó fokú elbírálására a tn. kir. pénzügyigazgatósági bíróság nem illetékes. (1891. évi 3,556. sz.) 1,658. A pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelemnek megadóztatásáról szóló 1883. évi VII. t.-c. 1. §-ában emiitett intézetek csakis az általuk, a betevőknek tényleg kifizetett, vagy azok javára a tőkéhez irt kamatok összegének megfelelő tőke kamatadót tartoznak a kir. adóhivatalnak beszolgáltatni. Ha tehát az ilyen intézet az általa fizetett kamatadót a betevőknek járó kamatösszegből le nem vonta is, ez az adóösszeg a kamatadó alapjához hozzá nem üthető. (1891. évi 3,686. sz.) Kivonat a Budapesti Köziöny-böl. Csődök: Einhorn Lázár e., m.-szigeti tszék, bej. szept. 21, félsz, okt. 21, csb. Korányi Frigyes, tmg. dr. Kaufmann Ilenvik. — Berger E. és társa e., bpesti ker. és váltótszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 22, csb. Jamniczky Sándor, tmg. Bunczel Alfréd. Pályázatok : A zombori kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 29-ig. — A marosvásárhelyi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 27-ig. — A lugosi tszéknél bírói áll. szept. 2-ig. — A Hódsághon megüresedett kir. közjegyzői áll. aug. 30-ig. — A m.-szigeti tszéknél díjas j o ggyakornoki áll. szept. 16-ig. — A n.-kátai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. 2-ig. -- A h.-böszörményi jrbságnál aljegyzői ál!, szept. l-ig. — A n.-tapolcsányi jrbságnál a 1 j e g y z ő i áll. szept. l-ig. — A nyíregyházai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 29-ig. — A besztercebányai jrbságnál díjas j o g g y a k o r n o k i áll. szept. l-ig. — A brassói tszékDél díjas joggyakornoki áll. szept. 15-ig- — A zombori tszéknél jegyzői áll. aug 29-ig. — A brassói tszéknél II. oszt. jegyzői áll. szept. 3-ig. — A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. szept. 3-ig. Curiai és táblai értesítések. Gyöngyös. B. I. Jövő számban. - - Poz<ony. Dr. N. J. Dömény Lukacs bf. ügy még nincs fent a C.-án. - Szeged." P. D. Sárközi Antal és tsai bf. ugye még nincs fent a C.-án. — Szentes. Sz. E. Ad 1. gr. Karolyi T - B. Tóth P. ügy a C.-hoz érk. 222Í/91 sz. a„ n. e„ eld. 1 asztély ; ad 2. gr. Károlyi T. - Gál S. és tsai ügy még nincs fent. Temesvár. Dr. M. A. Vuchetich Endre fegy. ügye érk. 277/9L sz. a., n. e eld. Lacza. - Tiszafüred. Dr. S. H. Jövő számban. - Zólyom. II. I*. Jovo számban. Nyomatott a .Pesti feönyvnyomd»-részvény-tárf.a8árj"-nál. Hold-utca 7,sz.)