A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 2. szám - Közös ingó dologra vezetett végrehajtás. (Felelet.)

8 A saját céljaira, hanem a végre idegenítette el, hogy foglaltató hitelezőit annál inkább kielégíthesse s e szerint azokkal nem bánt ugy mint korlátlan tulajdonával; tekintve, hogy a foglaltatókat még az árverés megtartása előtt, 0. Jakab feliilfoglaltatót pétiig az árverés után rövid idő múlva csakugyan ki is elégített- ; tekintve, hogy e szerint vádlott ténykedésében a sikkasztás lételeme, a jogtalan eltulajdonítás hiányzik s az által anyagi károsítás nem okoztatott; de a 360. §. esete sem forog fenn: ezeknél fogva mindkét alsófokú bíróság Ítéletének megváltoztatásával S. Ignác vádlott a vád alól felmentetik. (1889. január hó 3-án, 1888. évi 5,825. sz.) Uzsora miatt nemcsak az emelhet panaszt, a ki a kölcsönI felvette, hanem az is, n ki mint kezes, váltóforgató kötelezettséget vállalt és ki ellen a követelés érvényesíttetett. (B. T. K. 113. §., 1883: XXV. t.-c 1. §.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését az okirathamisitásra vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül hagyja; az uzsorára vonatkozó felebbezett részét megváltoztatja és G. Mórnét az 1883. évi XXV. törvénycikk 1. és 2. §-aiba ütköző uzsora vétsége miatt vád alá helyezi. Indokok: Az uzsora vétsége miatt nemcsak az a kötelezett emelhet panaszt, a ki az uzsorás ügyletből eredő kölcsönt felvette, hanem az is, a ki, bár a kölcsönből semmit sem nyert, mégis kezesként, vagy másképen mint kötelezett szerepel és a ki ellen az uzsorás követelés érvényesíttetik. 0. Flóra, ki a váltón, mint kibocsátó szerepelt és ki ellen a váltó bepereltetett, jogosult tehát a visszavonhatlan indítvány megtételére. Es minthogy N. Vince és V. Lajos tanuk vallomása alapján elégséges gyanuokok forognak fenn az iránt, hogy vádlott egy 500 frtos váltóra csak 300 frtot adott kölcsön ; minthogy vádlott maga is elismeri, hogy az 500 frtos váltóért csak 435 frtot adott kölcsön és ezen tényen mitsem változtat az, hogy ő egy a váltón nem kötelezett egyén ellen netalán fenálló tartozás törlesztése fejében vonta le a 65 frtot; tekintve, hogy a kölcsönt felvevő N. Vincze szorult anyagi helyzete is kellőleg valószínűvé tétetett: vádlottat az 1883. évi XXV. t.-c. 1. és 2. §-aiba ütköző uzsora vétsége miatt vád alá helyezni kellett. (1889. március 11-én, 1888. evi 45,321. sz,) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla végzése — miután az abban felhozott körülmények a jogos vádlásra törvényszerű alapot képeznek — indokainál fogva helybenhagyatik (1889. június 25-én 5,187. sz.) Ha a bírósági végrehajtó a foglalási jegyzökönyvet míír felvette s ezzel hivatalos eljárásit bevégezte, ezután ez eljárásra nézve ellene a btkv. 165. §-ában megbatározott hatóság elleni erőszak el nem követhető. A nagyváradi kir. törvényszék: Szabadlábon levő P. M.-né napszámos, vagyontalan, írástudatlan, büntetlen, a btkv. 165. §. alá eső hatóság elleni erőszak bűntettének vádja és következményeinek terhe alól fölmentetik Indokok: Az 1886. aug. 6-án K.-ÜrögdÖn P. M. ellen S. I. n.-várad-vidéki kir. járásbirósági végrehajtó végrehajtást akart akart foganatosítani, mely alkalommal a házba bemenetkor senkit sem talált, de midőn a szobából kijött, már az udvaron találta vádlott P. M.-nél egy öles hosszúságú paszulykaróval, a ki szitkozódás közben a bírósági végrehajtóra emelte fel a karót, hogy megüsse, azonban a végrehajtó megkapta kezében a karót s hogy a civódást elkerülje, a vele volt E. J. ügyvédjelölttel együtt kocsira ült s eltávozott a nélkül, hogy a végrehajtást foganatosította volna. Ez lévén a végrehajtó és tanuk által is igazolt tényállás ; nem lehetett megállapítani a hatóság elleni erőszak bűntettét vádlott ellen, mert a végrehajtás közben a végrehajtót tettleg nem bántalmazta, az a körülmény pedig, hogy egy szájas asszony lármázás közbon egy paszulykarót vesz kezébe két férfi ellen, magában még nem mondható oly veszélyes fenyegetésnek, milyen a btkvi 167. fí-a szerint megkívántatik. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy az 1. n. sz. alatt csatolt végrehajtási jegyzőkönyvből s a feljelentő 4. sz. a. vallomásából kitetszőleg a bírósági végrehajtó akkor, a midőn vádlott a paszulykarót kezébe vette, már a foglalási jegyzőkönyvet felvette s hivatalos eljárását bevégezte s igy azon eljárásra nézve a btkv. 165. ij-ában meghatározott erőszak azon esetét, mely a hivatalos eljárás megakadályozásában áll, vádlott el sem követhette, ennélfogva a kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét felebbezett részében a tényállás fentebbi kiigazítása, illetve helyesbítése mellett ezen és felhozott indokainál fogva helyben, nem felebbezett részében pedig ériutetlenül hagyja. A magy. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1890. okt. 1. 3,789.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kisebb polgári perben felmerült jutalomdíj ügyvéd számára saját fele ellenében per utján nem érvényesíthető. A hevesi kir. járásbíróság' (1890. április 14-én 735. p. sz.): Staud Miklós ügyvéd felperesnek, Weiszmann Ignác ügyvéd által képviselt B. Manó alperes ellen 37 frt 95 kr. ügyvédi munkadíj iránti perében felperest keresetével elutasítja stb. JOG I Indokok: Felperes keresetét peres ügyből felmerült s megállapittatni kért munkadíja iránt indította, ily munkadíj iránt indított keresetével azonban felperes elutasítandó volt, noha alperes beismeri, hogy felperes . z ő megbízásából kp. ügyben eljárást és munkát teljesített s bár beismeri, hogy felperesnek kész. kiadásai is voltak, mivel az 1877. évi XXII. t.-c. 36. §-a^ értei mében a meghatalmazott díjainak saját fele ellenében való bírói megállapítását nem követeli. Mert az ügyvédi rendtartás az 1877. j évi°XXII. t.-c. ellenében alkalmazásba nem jöhet, mert a D., E. j alatti meghatalmazásokban vállalt fizetési kötelezettség, szemben az. ! 1877. évi XXII. t.-c. 36. § val alperes marasztalására okul nem I szolgál, annyival inkább, mivel a ü.. E. alattiban a fizetendő í összeg mennyisége meghatározva nincs. Mert »a meghatalmazotti j általános elnevezés az ügyvédekre is kiterjed. Mindezeknél fogva felperes keresetével elutasítandó volt s;b. A budapesti kir. itélő tábla (189d. szept. 9-én 22,014. sz.) : Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperes kereshetőségi jogát, megállapítja s a kir. járásbíróságot utasítja, hogy felperes díjfelszámításának tételenkiut megállapításával az ügy érdemében hozzon ítéletet. Indokok: Az 1877 : XXII. t.-c. 36. §-a, a meghatalmazottaknak saját feleik ellen kisebb polgári peres eljárásnál díjak és költségek megállapítását meg nem engedi, ez azonban csak addig terjed, hogy ama felszámítás a kisebb polgári peres eljárás bírósága előtt folyó pernek keretében nem állapitható meg, de minthogy idézett törvény az 1874: XXXIV. t.-c.-nek az ügyvédek dijairól rendelkező VI. fejezetét hatályon kívül nem helyezte, felperesnek a kir. járásbíróság, mint személyes bírósága előtt a D. és E. alatt csatolt megbízások alapján teljesített ügyvédi munkadíj és kész kiadásainak megállapítását követelni kétségtelen joga van, miért is az elsöbiróság Ítéletét meg kellett változtatni, felperes kereshetőségi jogát meg kellett állapítani s a kir. járásbíróságot az ügy érdemleges elbírálására utasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1890. dec. 5-én 9,773): A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Az 1877 : XXII. t.-c. 36. §. második bekezdéI sének abból a rendelkezéséből, melyszerint kisebb polgárig peres ügyekben a meghatalmazott díjainak és költségeinek saját fele ellenében való birói megállapítását, kivévén a 35. §. eseteit, nem követelheti, miután a díjak és költségek megállapításának az a célja, hogy az által a meghatalmazott díjainak és költségeinek a törvény rendes utján érvényesítésére alapot nyerjen, okszerűen | következik, hogy kisebb polgári peres ügyben felmerült dijait és költségeit kivévén az 1877 : XXII. t.-c. 35. §. eseteit a meghatalI mázott, mely fogalom alá az ügyvéd is tartozik, külön perutján I sem követelheti. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 57. §-a általában kereseti jogot ad | ugyan az ügyvédnek a reá bízott ügyben tett kiadásainak, idő| veszteségének és jutalom-díjának követelésére, miután azonban az idézett törvény 53. §-a szerint e követelésnek díjjegyzék alapján érvényesítése per utján csak annyiban eszközölhető, a mennyiben j az a perben az 1868 : LIV. t.-c. 252. §-a értelmében még meg I nem állapíttatott; kétségtelen, hogy peres ügyekből kifolyólag j csak olyan jutalom-díjjegyzék alapján perelhet az ügyvéd, melynek | az 1868 : LIV. t.-c. 252. §-a értelmében megállapítását a törvény ki nem zárja. Miután pedig az 1877 : XXII. t.-c. 36. §-a az emiitett jutalom-díjnak és költségnek kisebb polgári perben a meghatalmazott saját fele ellenében megállapítását a 35. §. eseteit kivéve, mely esetek közé a kereseti követelés nem tartozik, világosan kizárja: az 1874: XXXIV. t.-c. 54. §-nak általános rendelkezése az 1877 : XXII. t.-c.-ben szabályozott kisebb polg. peres eljárásra, I illetőleg az eljárás alá tartozó peres ügyekre nem alkalmazható : ennélfogva az elsöbiróság helyesen utasította el felperest i keresetével stb. Kivonat a ,,Budapesti Köziöiiy-boi. Csődök: Birubanm Róza e., zombori tszék, bej. febr. 12, félsz, márc. 10, csb. Hettesheimer Henrik, tmg. dr. Bruck Annin. — Bárány András e., m.-szigeti tszék, bej. febr. 12, félsz. febr. 16, csb. Bíró Vilmos, tmg. dr. Korányi Gyula. — SchwarCZ Lipót e., szolnoki (szék, bej. febr. 16, : félsz. febr. 28, csb. dr. Genthon Ferencz, tmg. dr. Weisz István. — KlimI mer J. e., temesvári tszék, bej jan. 31, félsz. febr. 26, csb. Avarffy Gyula, tmg. dr. Muntyán Aurél. — Lehr Móráé c., pécsi tszék, bej. febr. 14, félsz. febr. 25, csb. Hanny Elek, tmg. dr. Pintér József. — Katz Mózes e., m -szigeti tszék, bej. febr. 13, félsz. febr. 17, csb. Korányi Frigyes, tmg. j Erdő Imre. — Beisz H. József e., budapesti ker. és váltóiszék, bej. febr. 14, félsz. márc. 12, csb. Wettstein Gyula, tmg. Veszter Imre. - Katz Márton e., m.-szigeti tszék, bej. febr. 13, félsz. febr. 18, csb. Korányi Frigyes, tmg Nóvák Károly. — Widder Samu e , komáromi tszék, bej. jan. 26, félsz, 'l jan. 30, csb. Konkoly Thege Béla, tmg. dr. Hulényi Győző. Pályázatok : A veszprémi jrbságnál dijas joggyakornoki 1 áll. jan. 18-ig. — A nyíregyházi jrbságnál al bírói áll. jan. 20-ig. — I A kézdi-vásárhelyi jrbságnál dijas joggyakornoki áll. febr. 3-ig. — A kecskeméti tszéknél birói áll. jan. 22-ig. — A Írencséni tszéknél birói l áll. jan. 22-ig. — Az aradi tszéknél jegyzői áll. jan. 22-ig. — A beszterczebányai pénzügyigazgatóságnál fogalmazó-gyakornoki áll. jan. 22-ig —A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 22-ig. A budapesti tszéknél aljegyzői áll. jan 17-ig. — A szabadkai tszéknél birói áll. jan. 22-ig. - A kassai tszéknél II. o. jegyzői áll. jan. 22-ig. — A győri tszéknél birói áll. jan. 23-ig. — A temesvári jrbságnál aljegyzői áll. jan. 23-ig. — A komáromi tszéknél II. o. jegyzői áll. | jan. 20-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. jan. 20-ig. — A nagyi szebeni pénziigyigazgatóságnál II. o. fogalmazói áll. jan. 18-ig. Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-részvény-tarsaaag '-nál. (Hold-utoza 7. szám.)