A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 3. szám - A kisegítő birák s az ügyhátralékok

Tizedik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1891. január 18. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart :5. */. Kiadóhivatal: V„ Rudolf-rakpart S. sz. ké/iratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) •Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed érre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A kisegítő birák s az ügyhátralékok. Irta : dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd. -.- Manojlovich Emil. — Büntetőtörvénykönyvünk revisiója. Iria: Bodor László, kir. tszéki biró Kolozsvárott. — A csödbeli megtámadási jog elévülése kérdéséhez. Irta : dr. Juhász Andor, miskolci kir., tszéki jegyző. — Adalék a csalás fogalmához. Irta: dr. Sánta Elemér, ügyvéd, kir. táblai tanácsjegyző Budapesten. — Az ügyvédi vizsga, mint bírói képesítési kellék. Irta : Rálvay Gyula, kir. aljegyző Bártfán. — A tolmácsokról. Irta: Glück Péter, ügyvéd Kis-Várdán. — Nyílt kérdések és feleletek. (Telekkönyvi hatósági végzés végrehajtása. Irta : S i n g e r Lajos, bír. joggy. Gyöngyösön. — Sérelem. (Igazságszolgáltatási miseriák. Irta : Nagy Ferenc, buziási ügyvéd) — Irodalom. (A büntetőjogtankönyve. Dr. F. L i s z t-től. Irta : Vargha Ferenc, budapesti kir. alügyész.) — A felsőbíróságok gyakorlata. Irta: a » Jogtud. Közlöny* szerkesztősége. - Rövid tartalmú szabadságvesztés-büntetések és feltételes ítéletek. Dr. Dol esc hall Alfréd-töl. — Nemzetgazdasági irók Tára. — Községi ügyviteli szabályok. Hegedűs János-tól. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetés. vl KLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny c-ből. (Csődök. - Pályázatok.) 1891. január hó 1-től új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük múlt hó végével lejárt s még nem hosszabbították meg az előfizetést, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felaőbiróstiyoknál ievö ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tártjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tndatjuk t. előfizetőinkkel. Tégül értesítjük tisztelt>löflzetöinket, hogy az 1891. évre is sikerült a =Jog Törvénytára* megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, az 1891-ik évben megjelenő törvényeket és igazságugyministeri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres »R á t li - féle* legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára; Negyedévre . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frtEgész évre 6 frt. A ,,Jog" kiadóhivatala. Budapest, T. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A Jofj tör vénytára« mult évi folyamának tiszte It előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az I8QO. évi törvénycikkekből a 21. és 22. ivet (297—328. lapig.) A tavalyi törvényekből még hátralevő mintegy 2 ívnyi\ a miniszteri rendeletekből pedig mintegy 3—4 ívnyi részt, valamint mindkettőnek címlapját és tartalommutatóját lapunk legközelebbi számaival fogjuk a t. előfizetők kezei hez juttatni. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Lapunk mai száma A kisegítő birák s az ügyhátralékok. Irta: dr. SZOKOLAY ISTVÁN budapesti ügyvéd. Igazságügyi kormányzatunk tényleg foganatba vett reformműveleteinek legfőbb tárgyát ez idő szerint a felebbviteli fórum szervezése képezi, mi által az már egyszer a nyugot-európai jogszervezet színvonalára emeltethetnék. Erre szolgáland a kir. tábla decentralisatiója, az egyes feltörvényszékek megerősítése, a kinevezések s áthelyezések, nyugdíjazások feletti szabad — teljesen bon p 1 a i s i r szerinti rendelkezés és mint ideiglenes, átmeneti eszköz: a kisegítő b i r á k használatának folytathatása. Kétségtelenül sürgős, nagy ideje volt, hogyha már nem is a felebbezési rendszer egész teljességében, de legalább a felebbviteli szervezet s bár ez is csak részletesen, az előhaladott jogállamok szellemében rendeztessék. Szükséges volt ez főleg oly államban, melyről, mint több német államról is, elmondható, hogy valódi, kielégítő jogszolgáltatása csak a második fórumon kezdődik. Mind a mellett ez nem fojthatja el az alsó bírósági rendszer-reform sürgősségének érzetét, miután a jogérdekek érvényesítése s a vitás jogok biztosítása mégis túlnyomóan e fórumon összpontosul. Es ez a jelenlegi reformműveletek által még némi hátrányokba is sodortatik, a mennyiben jelentékeny szakerőktől fosztatik meg a kisegítő bírói intézmény által. Általában csak sajnálnunk lehet, hogy oly jogszolgáltatási állapotaink s intézményeink vannak, melyek a kisegítő birói intézményt majdnem elkerülhetlenné teszik, a helyett, hogy ezen deform használatának okait, gyökeres rendszer és szervezési átalakítások által eltávolítani tudnók, vagy akarnók. Nem szenvedhet kétséget, hogy nagyon is alaposak azon kifogások, melyek a jobb igazságszolgáltatás érdekében a p ó t b i r á k intézménye ellen emeltettek ; ezt csak a jogi kényszerhelyzet indokolhatá. És ez felelevenittetett akisegítő birák intézményében, melynek létele most tovább folytattatik. Méltán kérdhetjük tehát, hogy ha már egy ily, a tökéletesb bírósági szervezetben helyt nem fogható intézmény fentartatik, biztosítottnak vehető-e azon cél, a melynek elérése ahhoz köttetett. Az 1888. évi IX. t.-cikk, mely a budapesti kir. táblánál a kisegítő birák használhatását 1890. év végéig megengedte, ezt világos kifejezése szerint azon célból tette, hogy az itt felszaporodott hátralék feldolgozása eszközöltethessék. Az igazságügyminiszter, ki ezen törvény hatályát 1891. év május 1-éig, vagyis az új kir. táblák működésének megkezdéséig kiterjesztetni indítványozta, törvényjavaslatának indokolásában szintén arra hivatkozik, hogy »e z által a hátralékoknak, melyek még mindig jelentékenyek, további apasztása lehetővé tétetvén, elérhető lészen, hogy a szervezendő királyi ítélőtáblák működésére, annak kezdetévelnagyobb mérvíí hátralékok zsibbasztólagnehassanak és ezen új királyi táblák az 1890 : XXV. törvénycikkben meghatározott birói létszám arányos megosztása mellett, birói teendőiket fe lakadás nélkül ellátni képesek legyenek.« U gyanezen indok s érdekből szavazta meg ezen törvényjavaslatot mind a képviselőház, mind a főrendiház, utóbbi dec. 16-án kelt jelentése alapján. Mi azon hiteles adatok alapján, melyek a budapesti kir. tábla ügyforgalmáról — kiterjedőleg 1890. év december haváig — előttünk fekszenek, kénytelenek vagyunk erős kéte12 oldalra terjed.