A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 33. szám - Tartozik-e a törvényszék a törvényt alkalmazni és büntetést kiszabni az esküdtszék verdictje alapján? (Felelet.)

244 A J O Gr. sában »a nyereraénykölcsön-kötvények s az igérvényjegyek forgalmáról*, Therault biró fordításában pedig »a véderő kötelékében álló országgyűlési tagok katonai szolgálatra behivásáról« szóló törvényt közli. A francia birói szervezet reformja. Franciaországban az igazságügyi kormány mélyreható reformot készül keresztülvinni a birói szervezetben. Ezelőtt hat évvel már történt egy részleges reform. Akkor a főtörvényszéknél és néhány elsőfolyamodású törvényszéknél óriási mértékben felszaporodtak a hátralékok s a törvényhozás nem személyszaporitás, hanem szervezeti módosítások által segített a bajon, melyek egyúttal azzal jártak, hogy a birák létszámát kevesbítették. Az eredmény rögtön a következő években mutatkozott, mert a hátralékok tetemesen apadtak. Nem tettek mást, mint leszállították az illető tanácsok tagjainak számát, a minek következtében tetemesen több tanács volt alakitható. Most az igazságügyminister még tovább akar menni és ismét redukálják a birák létszámát s ez által azt akarja elérni, hogy a kisebb birói személyzet jobb fizetést kapjon s nagyobb kedvvel többet dolgozzék. Egyelőre több kisebb törvényszéket szándékozik az igazságügyminister megszüntetni s a hét elején küldte szét azt a köriratát, melyben a hierarchikus főnököktől véleményt kér a megszüntetés keresztülvitelének módja iránt. E köriratban a minister egyúttal megjelölte a terv végrehajtásának lehető módozatait, melyeket három csoportba foglal össze: lehetségesnek tartja ugyanis, hogy vagy egyszerűen megszüntettessenek e kis törvényszékek s területük a szomszédos törvényszékek területéhez csatoltassék; vagy megmaradjon a törvényszék, a mely esetben annak tagjai egyúttal békebirói teendőket köteleztetnének végezni; esetleg pedig a törvényszék csak névleg maradna meg, birák nélkül s a szomszédos törvényszékektől jönne időnkint a törvényszék székhelyére egy itélő tanács, hogy az ügyeket elintézze. Az igazságügyminister e reformot még ez év végén kívánja keresztülvinni, hogy azt azután más irányban folytassa. Valamely követelés közhatósági közeg- ellen közigazgatásilag- csak számadási vagy fegyelmi úton érvényesíthető. A község részéről befizetendő megyei közmunkaalap-járulékok beszolgáltatásáért nem a községi pénztárnok, hanem a biró és jegyző felelősek. A belügyminiszternek 1891. május 28-áu, 37,235. szám alatt kelt határozata: N. vármegye közigazg. bizottságának G. János b—i lakos volt községi pénztárnok ellen az 1883. évi megyei közmunkaváltsági pénzeknek meg nem engedett célra történt felhasználása miatt indított ügyben mult évi szeptember hó 10-én, 716. sz. a. hozott határozatát, a nevezett részéről ez iránt beadott kérvény folytán felülvizsgálván, az ezen ügyben hozott összes határozatokat megsemmisítem, mert valamely követelés, közhatósági közeg ellenében, közigazgatási úton csak kétféleképen érvényesithető, t. i. számadási vagy fegyelmi úton, a szőnyegen lévő ügy pedig egyik szempontból sem tárgyaltatott. Egyébiránt megjegyzem, hogy a vármegyei közmunka-alapba befizetendő járulékok beszolgáltatására a törvényhatóság irányában a község részéről nem a községi pénztárnok, hanem a közigazgatási rendeletek végrehajtására hivatott községi biró és jegyző felelősek, a kik azonban, ha már hivatalukból kiléptek, az 1886. évi XXII. t.-c. 103. §-a értelmében csak a most idézett törvény életbelépte után felmerült esetekre nézve vonhatók fegyelmi úton felelősségre. A törvényhatóság irányában továbbá az illető összegeket annak idején be nem szedett vármegyei közegek azonban szintén az 1886. évi XXIII. t.-c. 1. §-ából kifolyólag az imént körülirt korlátozással tartoznak fegyelmi felelősséggel annálinkább, mert az 1883. évi 37,169. szám alatti pénzkezelési szabályzat életbeléptét megelőzőleg a közmunkapénzek beszállítása vármegyei közegek közvetlen feladatát képezte. Önként értetődvén, hogy a fegyelmi eljárás meg nem indithatása esetében mindkét irányban fenmarad a törvényhatóságnak a törvény rendes útjára fordulhatni. A szolgálatból kilépett cseléd kialkudott bérét gazdájától mindaddig nem követelheti, mig a kezére bízott tárgyakkal gazdájának be nem számolt és a gazda által ellene támasztott kártérítési követelés bíróilag el nem intéztetett. A belügyministernek X. város közigazgatási bizottságához 1891. évi február 2-án 10,352. szám alatt intézett rendelete. J. Andor h — i lakos ellen P. Ferenc és neje által indított cselédbér-követelési ügyre vonatkozó iratokat előlnevezettnek felfolyamodása következtében felülvizsgálván, címet a következőkről értesítem : J. Andor h—i lakos, a ki ellen volt külső cselédei P. Ferenc és neje a szolgálati viszony megszűntével hátralékos bérük kiszolgáltatása végett a közigazgatási hatóságok előtt felléptek, a tárgyalás során és használt jogorvoslataiban azzal védekezett, hogy a követelt bérhátralékot azért nem adja ki, a^rt a panaszosok neki a szolgálat tartama alatt a bérhátralék értékét meghaladó kárt okoztak és a reájuk bizolt tárgyakról be nem számoltak. Mivel J. Andornak ezen védekezésével szemben P. Ferene és neje nem is állították és annál kevésbé bizonyították, hogy volt gazdájukkal az állítólagos károk iránt és a reájuk bizott tárgyakra vonatkozólag beszámoltak vagy e célból nála jelentkeztek volna, de sőt beismerték azt, hogy szolgálatukat elhagyták a nélkül, hogy gazdájukat felkeresték volna, az 1876: XIII. i.-c. 40. és 58. § ai értelmében pedig a cseléd által megtérítendő minden kárért a gazda magának a cseléd bérének megfelelő részét visszatarthatja és a cselédeknek csak a reá bizott tárgyakról való pontos beszámolás után van esedékes bérilletményeire törvényes joga s igy a szóban levő panasz, habár az a cselédtörvény U5. §-a alá esik, a fenforgó kártérítési kérdések törvényszerű elbírálása előtt a közigazgatási hatóságok részéről el sem intézhető, ennélfogva a tárgy érdemében a fenforgó kártérítési kérdések előtt közigazgatási uton hozott összes határozatokat, mint idő előtti és törvényszerűtleneket, az 1886. évi XXI. t.-c. 10. §-a alapján ezennel megsemmisítem. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék ügykimutatása 1891. évi július havában. Érkezett :., 5,926 db. M. havi hátralék 676, volt elintézendő 6,602. Elintéztetett: Ülésben (ülés tartatott 29) 4,735, ülésen kivül 1,113, összesen 5 848. Hátralék 754. Az ülésben előadatott 4,735 darab közt volt : per 125, sürgős ügy (végr. bizt.) 1.153, rendes ügy 3,457. Az elintézett 125 drb. per között volt: 1. kereskedelmi per 49, 2. váltó per 75, 3. csődper 1. A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett: érdemleges Ítélettel 56, ügydöntő és közbeszóló végzéssel 30, meg nem jelenés indokából 58. Csőd nyittatott 1, megszüutettetett 1. Felsőbb bíróságoktól érkezett 76, ezek között volt: helybenhagyó 32, megváltoztató 20, feloldó 4, rendelvény és elállás 5, curiai határozat 15. A »Curiai és táblai értesitések« a mellékleten találhatok. Felhívjuk olvasóink figyelmét alábbi, ügyvédi nyomtatványokat ajánló hirdetésre. A nekünk bemutatott lilhografirozott nyomtatványok igen csinosak Szerkesztőségi üzenetek. Gigán János ügyvéd úrnak Jász -B e rény ben. Ab. levelében fölvetett nyilt kérdést, mint ilyet, nem közölhetjük, mert felelet helyett csak csodálkozásukat fejeznék ki t. olvasóink, hogy még a legelemibb dólgok is magyarázatra szorulnak. Kétségtelen, hogy a kir. jbság a birói hatáskör kérdésében helytelen álláspontot foglal el. A keresk. eljárás 5. §-a szerint a keresked. ügyletekből fölmerült keresetek is csak akkor tartoznak a keresked. bíróságok hatáskörébe, ha alperes kereskedő, a fenforgó esetben pedig alperes rendőrfogalmazó, tehát nem kereskedő. — A hatáskör elleni kifogás hivatalból is észlelendő.— Más kérdés az illetékesség kérdése. Ha ugyanis felperes bej. kereskedő, akkor rendszerint ott perelhet, a hol könyveit vezeti. Már most, tekintettel arra, hogy a per tárgya 60 frtot meghaladó értéket képvisel, a kir. járásbíróság, mint sommás bíróság illetékes, ha mindjárt a bíróság mint keresked. biróság hatásköre leszállítandó is volt. A kereset tehát áz észlelt hatásköri kifogás dacára sem volt hivatalból visszautasitanó. — Dr. T. S. Kolozsvár. Cikkét köszönettel vettük, ezúttal azonban egyrészről tér hiányából, másrészről azért nem közölhetjük, mivel e kérdésben a mai számunkban a közelebbről érdekelt biró urnák adtuk át a szót. — B. M. ügyvéd urnák, Pozsony. Megkaptuk s hozni fogjuk. - Pr. K. Gy. ügyvéd urnák, Zonbor, Az érdekes cikket megkaptuk. Köszönet érte. Kérni fogunk máskor is. Ez már legközelebb közölve lesz. — R. E. S. G o m ö r-P a n y i t. Megkaptuk, de lapunk zárta után. Rátérünk még. GYAKORLOTT ÜGD VÉD JELÖLT f. évi szeptember hó 1-től alkalmazást uyerhet Sántha Dezső ügyvéd irodájában T a s n ád o n, a hová az ez iránybani megkeresések is intézendők. Közjegyzői segéd. A fogarasi kir. közjegyzőnél egy a román nyelvet biró, hagyatékokat önállólag tárgyalni tudó segéd, azonnal alkalma/tutik. Előnyös feltótelek. Okmányok és ajánlat a nevezett közjegyzőhöz intézendők. Szlávi János újvidéki kir. közjegyző irodájában egy németül és szerbül is beszélő közjegyzökelyettes előnyös feltételek mellett alkalmazást nyerhet. — Ajánlatok ugyanoda intézendők. KÖZJEGYZŐI HELYETTES alkalmazást keres. Megkeresés — ajánlott levélben — dr. Kiss István közjegyzőhelyettesnek Aradon címezendő Dr. RÉVAI LAJOS h. ügyvéd, «^ a »JOG« szerkesztője |£ 2| ügyvédi irodáját 1891. évi augusztus hó l-jétől % VI., Teréz-könit 31. szám alá helyezte át. j> ;•; i : : rS r f TTvTVÍT rrrrrrT rrTTiTrr-rri-r rrr rr\ ., , , , , ... ,. ,. , ,.A , , ,.^;í..;JyJ..x/, , . Újdonság!!! IJdonság!!! Litliografirozott ÜGYVÉDI NYOMTATVÁNYOK csinosan vésve és legfinomabb kivitelben, mint : Sommás váltó-kereset Sommás kereset Biztosítási végrehajtási kérvény Kielégítési végrehajtási kérvény. Egy-egy nyomtatványnak ára 500 ivenként 5 frt 50 kr. » » » » 100 » .... 1 » 20 » IRATTÁRI IROMÁNY-JEGYZÉK (Fascikel) különösen erős cartonpapiroson, 4 oldalas. Ára 100 példányonként 3 frt. Mintagyüjteményt bérmentve és ingyen küld : GANSEL ZSIGMOND könyvnyomdája BUDAPESTEN, IV. kerület, Károly-utca 18. szám alatt. Ugyanitt mindenféle irodai felszerelések kaphatók. ... v ... v.Y..,.v^^T^Tv^T T.v T ,.T.T T.v^T.v,Tv^yv^T.,.f^YTT;^fj. Nyomatolt a „Pesti könyvnyomd«-részvény-társaság"-nál. Hold-utra 7,sz.)