A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 30. szám - Ki van hivatva a csőd megszüntetése után a felszámolási jegyzőkönyv hiteles kivonatának kiadására?

A JOG. szerint sincs ratio, mert gyakran megtörténik, hogy az elsőbiróságnak az illetékesség kérdésében hozott végzése a felsőbb bíróság által megváltoztatva lesz, a magát illetékesnek kimondott bíróság nem illetékesnek, vagy megfordítva, illetékesnek lesz kimondva s ily esetben aztán oly ügyben, a melyben az elsőbiróság magát illetékesnek mondotta ki (de határozata meg nem áll), kell, ellenben a megfordított esetben, ha az elsöbiróság határozatától eltéröleg a felsőbb biróság mondja ki az elsőbiróságot illetékesnek, nem kell bélyeget adni ?! Ez anomália ugyan, de az érvényben lévő törvényeket és szabályokat mindaddig respectálni vagyunk kénytelenek, mig azok törvényhozásilag megváltoztatva lesznek. Nyilt kérdések és feleletek. Ki van hivatva a csöd megszüntetése után a felszámolási jegyzőkönyv hiteles kivonatának kiadására? Beadtam a pozsonyi törvényszék, mint csődbírósághoz egy kérvényt, hogy egy évek előtt jogérvényesen beszüntetve volt csődből — végrehajtás kérelmezhetése céljából — a felszámolási jegyzőkönyv kivonata hiteles alakban kiadassék. Erre a következő végzést kaptam: »Minthogy a csődtörvény 141. §-a szerint felszámolási jegyzőkönyvi kivonat kiállítása a csődbiztos hatásköréhez tartozik és e szerint ily kivonat a csődbíróság részéről ki nem állitható, folyamodó kérelmével elutasittatik.« Ezen végzés csak ugy értelmezendő, hogy a tszék a csöd megszüntetésével nem tartja magát illetékesnek a felszámolási jegyzőkönyv kiadatására, holott a csődt. 237. és 238. §-ai szerint a csőd megszüntetése után az ilyen kivonat alapján végrehajtás kérelmezhető. Kihez forduljon a fél az ilyen kivonat kiadatása iránt, ha a tszéknek nézete, hogy a csődbiztosi teendőket, miután a csőd beszüntetve van, a tszék nem végezheti, helyes? Nézetem szerint a csőd beszüntetése után a tszék, mint csődbíróság, mindazon teendőket, melyek előbb a csődbiztos jogköréhez tartoztak, végezni köteles s igy a felszámolási jegyzőkönyv kivonatának kiadása helytelenül lett megtagadva, miután a csődt. 141. §-a csak a csőd tartama alatt kiveendő felszámolási jegyzőkönyvekről intézkedik, a csőd megszüntetése után a tszék, mint csődbíróság, annak helyébe lép s az van hivatva a felszámolási jegyzőkönyvből kivonatokat hiteles alakban kiadni. Nagyon leköteleznének a tisztelt kartárs urak, ha ezen kérdéshez nyilatkoznának, mert ezen kérdésből kifolyólag egy másik érdekes kérdés következik, melyet ezután közleni fogé''. Barack Mór, pozsonyi ügyvéd. Irodalom. Bűnügyi statisztika. »Einige Ergebnisse der ueuern Kriminalstatistik« cím alatt dr. Földes Béla egyetemi tanártól egy terjedelmes monographia első részét közli a Liszt féle »Zeitschrift f. d. ges. Strafrechts\vissenschaft.« Első pillanatra a dolgozat fordításnak látszik, a szerzőnek magyar nyelven megjelent alapos muükája nyomán, behatóbb tanulmányozás után azonban az olvasó meggyőződik arról, hogy Földes ezúttal számos új szempontból világítja meg a bűnügy fontos kérdését és a régibb adatokat mindenütt az azóta megjelent legújabbakkal helyettesitette. Az időközben megjelent jelesebb irodalmi müveket is, milyen pl. J o 1 y kitűnő munkája, B o s c o, B o d i o, C o r r e, Sichart és mások tanulmányai, szintén már tekintetbe vannak véve. A dolgozatnak, mely ilyképen a magyar olvasónak is sok újat nyújt, a bűnügy politikai tényezőiről szóló fejezetében érdekes adatokat találunk, az ez évben eltörölt, a socialdemocratia közveszélyes t ö r e k v é s ei iránti német törvény ellen elkövetett vétségekről. Ez adatokból azt látjuk, hogy az utolsó években átlag 237 ilyen vétség követtetett el. A vétségek egy negyedrészét Berlin szolgáltatta. A legtöbb bűntettes nőtlen volt és 20 —30 éves korban állott. Örömmel veszünk tudomást e dolgozat megjelenéséről, mely jelenleg a külföldi irodalomban is a legkimeritőbb bűnügyi statisztika és tanúságot tesz arról, hogy vannak Íróink, kik a problémák mélyébe hatnak és a nemzetközi irodalom magas igényeit is teljes mértékben kielégíteni képesek. Vegyesek. A törvényhatósági tisztviselő fizetésére intézett végrehajtás az új tisztújítás bekövetkeztével sem vesztheti el hatályát akkor, midőn az illető újból megválasztatott s igy lefoglalt fizetése tényleg megszüntetve nem lett. A tiszti fizetésre vezetett végrehajtás joghatálya tehát fennáll mindaddig, mig az adós tisztviselő fizetést élvez, vagy egyéb alakban ellátásra valamely közpénztárból igénynyel bir. Igy döntött a belügyminister 1891. évi június 18-án 44,642. sz. a. kelt határozatában. A párbaj tárgyában a lipcsei német birodalmi törvényszék nemrégiben elvi határozatot hozott a következő ügyben: Két, pérbaj miatt bűnvádilag üldözött vádlott ugyanis azt a körülményt hozta fel védekezésül, hogy akkor, a midőn a pisztolyokat elsütötték, ezek csövének száját felfelé irányozták volt, tehát szándékosan félrelőttek és egyáltalában nem akartak találni; már ezen szándékkal léptek az illetők a küzdtérre. Az elsöfolyamodású biróság ezen érvelés dacára fenforogni látta a párbaj vétségét és elitélte vádlottakat. A vádlottak által használt revisió jogorvoslata azonban eredményhez vezetett. A német birodalmi törvényszék ugyanis következőképen határozott: Párbaj fenforgását csakis akkor lehet feltételezni, ha egyáltalában a két fél valamelyike küzdött. Ha ugyanaz, a ki a párbaj vívása végett kiáll, azt hiszi, hogy egy támadással szemben áll, vagy hogy egy küzdelemben részt vesz, a midőn tényleg azonban egyik fél részéről sem történik támadás, akkor tényleg egyik fél sem vett részt a küzdelemben. Ennek következtében a két vádlott nem vívott párbajt és e miatt felmentendő, holott az a kérdés, vájjon a párbaj megkezdése végett történő kiállásban benfoglaltatik-e a párbaj vétségének kisérlete, vizsgálat nélkül maradhat. Azouban mégis azon körülmény megvizsgálása végett kellett ezen ügyet az elsőfokon eljárt bírósághoz újból utasítani, vájjon nem terhelhetők-e vádlottak halált okozó fegyverekkel történő párbajra való kihívás miatt? A belga ügyvédek erős testületi szelleme és önérzete jut kifejezésre abban a viszályban, mely az antwerpeni kamara és a bíróságok közt egy csekély esemény alkalmából kitört. Múlt évi október hóban a törvényszék elnöke, kit a salle des pas perdus-ből hallatszó lárma zavart, az ülésből kiküldte a szolgát, hogy csendet parancsoljon és midőn a hangos beszélgetés mégis folytatódott, »kofáknak« (poissard) nevezte a csendháborítókat. Ugyanaz nap gúnyos hangon átirt az ügyvédi kamara tanácsához, hogy a fiatal ügyvédek, a kik a teremszolga állítása szerint a lármát okozták, fiatalos jókedvüket talán másutt nyilváníthatnák és fölkérte a választmányt, hogy gondoskodjék ily háborgatások megakadályozásáról. A választmány erre késznek nyilatkozott, de sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy az elnök ilyen csekélységről, a melyet maga is csak fiatalos jókedvnek mond, nyilvános ülésben oly sértő szavakkal nyilatkozott. Az elnök ezen levél miatt panaszt emelt a főügyésznél és midőn a választmány — a közvetítési kísérletek meghiúsulta után — hivatalos fölszólitásra kijelentette, hogy a kar méltósága érdekében válaszát egész terjedelmében fentartja, a főügyész az igazságügyminiszter utasitása folytán a semmitőszék elé vitte az ügyet, indítványozván, hogy a választmány válasza és az azt fentartó határozat semmisnek kimondassék. Előadja az indítványban, hogy az elnök, a mikor a sértő kifejezést használta, nem tudta, hogy a lárma ügyvédektől ered és igy az egész viszály félreértésből származik ; minthogy azonban itt az elnök rendőri hatalmának gyakorlata forog kérdésben, a választmány, ha ennek módja ellen panasza van, orvoslás végett magához az elnökhöz, vagy ennek fölebbvalójához tartozott volna fordulni, de nem állott jogában a maga ügyében bíráskodni és az elnököt megróni; ez sérti a biróság tekintélyét és a biróság, ha e megrovásnak helye volna, az ügyvédi kar felügyelete alatt állna. A semmitőszék a főügyészi indítvány értelmében határozott. A kamara választmánya a semmitőszéki határozat beiktatását a főügyészszel közli átiratában és sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy az ily összeütközések esetében követendő eljárás nincs szabályozva és hogy a kamaráknak nem állott módjában contradictorius eljárás utján a tárgyalásban részt venni. A választmány azután leköszönt, de a f. hó 2-án történt közgyűlésen valamennyi tagja újból megválasztatott. Legközelebb a belga ügyvédek egyletének közgyűlése fog ezen ügygyei foglalkozni. A baleset elleni biztosítás érdekében Angliában kifejtett propagandáról. Angliában csaknem a lehetetlenségek közé tartozik, hogy az ember magát a vasúton való utazás alkalmával történhető baleset ellen ne biztosítsa. Biztosíttatik az ember ily baleset ellen — már maga a tény által, — ha egy pár cipőt, kalapot, kabátot vagy más ruhaneműt vesz, feltéve, hogy a baleset idején az illető ruhadarabot hordja. Ugyanezt az előnyt élvezi az, ki egy hetilapot vesz meg ; egy bizonyos esetben az 5,000 font sterlinget kap. Ezen lap egy száma 7 napra szóló kötvény gyanánt szerepel. Ily módon csaknem lehetetlen a vasúton utazónak a biztosítást mellőzni, oly számosak a biztosithatás utai. Az »lnsurance World« az ez irányban való legújabb találmányról a következőket meséli. »Midőn néhány nap előtt egy shillingért néhány szivart vettünk, a papiros, melybe a szivarok göngyölve voltak, azon kedvezményt tartalmazta, hogy az esetben, ha 7 nap lefolyásán belül egy vasúti utazás alkalmával baleset következtében életünket vesztenők, 100 font sterling fog kifizettetni, mely összeg erejéig a szavatosságot a baleset elleni biztosító társaság elvállaljam Többet még a legnagyobb igényekkel biró állampolgár sem követelhet. A »Curiai és táblai értesitések«-et a »Jogesetek Tára« melléklet utolsó oldalán találják t. előfizetőink. Budapesti bejegyzett, németül is fogalmazó ügyvéd, a fővárosban, esetleg vidéken is hajlandó : közjegyző vagy ügyvéd irodájában dolgozni. Címe megtudható e lap kiadóhivatalában. .!..!.i.!.l.!J..!,!..í.i.i.!..!..!. !..!..!JJJ ^! '.!••• ... ....... .. . .. . . ..... ... Dr. RÉVAI LAJOS h. ügyvédi, ^ a »JOG« szerkesztője ^ % ügyvédi irodáját 1891. évi augusztus hó l-jétől £ VI., Teréz-körút 31. szám alá helyezi át, •.- *• i : .- T ; y •;•: rrt:y-n:-yyy <f*r % Í ; v -, -, , | . j jj „ , j j • „ ; ! \ \ Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. Holii-utra 7. sz.)