A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 2. szám - Közös ingó dologra vezetett végrehajtás. (Felelet.)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 2. számához. Budapest, 1891. január 11-én. Köztörvényi ügyekben. Orvosszakértöi vélemény alapján kitűnvén, llftgy alperes a házasság leglényegesebb kötelezettségét, a testi közösülést tehetetlenség miatt nem teljesítheti és hogy a tehetetlenség gyógyithatatlan, az pedig, hogy a tehetetlenség a házasság megkötése idejében nem létezett, hanem esak azután következett be, meg; nem állapíttatván, a házasságot nem felbontani, hauem semmisnek kellett nyilvánítani. (17S0. évi márc. (>-ik napján kelt házassági nyílt parancs 42 — 4ő §-ai.) A veszprémi kir. törvényszék: (1890. március 1-én 1,161. szám) : K. Pál ügyvéd által képviselt V. Juliánná felperesnek H. Istváu alperes ellen házassági kötelék felbontása iránt indított perében következőleg itélt: leien házassági válóperben ezen kir. törvényszék illetősége megállapíttatik és H. István és V. Juliánná közt 1885. évi januárl3-án Suron, az ág. ev. vallás hitelvei szerint kötött házassági kötelék a H. István részén fennforgó nemi tehetetlenség és a felperesnö részéről fennforgó engesztelhetetlen gyűlölet alapján végkép felbontatik és mindkét félnek megengedtetik ujabb házasságra lépnie stb. Indokok: Ezen perben a birói illetékesség megállapítandó volt, mert perbeli házasfelek együtt lakása Várpalotán, ezen kir. törvényszék területén volt. A viszálykodó házasfelek közt megkötött házassági kötelék végkép fe bontandó volt, mert a szakértő orvosok H. István alperest megvizsgálták és egyhangúlag megállapították, hogy H. István a nemi közösülésre állandó tehetetlenségben szenved, sőt a bpesti kir. ítélő táblának 1889. november 8-án 37,891. szám alatt kelt végzése folytán 1890. évi február 11-én újból megvizsgáltatván, a szakértő orvosok egyhangúlag megállapították, hogy nősztehetetlensége gyógyíthatatlan, továbbá mert a felperesnö által következetesen állított engesztelhetetlen gyűlölet fennállásáról és alapos voltáról a bíróság a per során meggyőződött s annak engesztelhetlen gvüloletét alperes nősztehetetlenségu is indokolja stb. A^'bu'Iapesti kir. ítélő tábla: (1890. június 27-én 21,585.) A kir. törvényszék Ítéletének azt a részét, mely szerint a kir. törvényszék a házasságot az ágost. ev. vallású peres felek között a felperes részéről fennforgó engesztelhetetlen gyűlölet és az alperes közösülési tehetetlensége alapján felbontotta, megváltoztatja és a házasságot semmisnek nyilvánítja stb. Indokok: A periratoknál a XVII. és 1,161/89. szám alatt levő orvosszakértői véleményekből kitűnik, hogy az alperes a házasság leglényegesebb kötelezettségét, a testi közösülést tehetetlenség miait nem teljesítheti és hogy a tehetetlenség gyógyíthatatlan, az pedig, hogy a tehetetlenség a házasság megkötése idejében nem létezett, hanem csak azután következett be, meg nem állapíttathatott, a házasságot tehát az 1786. évi március hó 6. napján kelt házassági nyílt parancs 42—44 és 45 $-ai alapján semmisnek kellett nyilvánítani, stb. A m. kir. Curia. (1890. december 16-án 10,395 szám): A kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyja stb. Ha mindkét fél valamely ingatlanhoz egyenlő jogcímmel bir, a birtokban levőt abban megtartani kell. A tulajdonjognak megszerzése ily esetben ép oly kevéssé jöhet birói figyelembe, mint. azon körülmény, hogy a birtokban nem lévő fél magát a kérdéses föld birtokába bíróilag bevezettette, mert ez a harmadik által szerzett birtokra befolyással nincs. Az alibunári kir. járásbíróság (1889. okt. 7. 1,519. sz. a.): Demetrovits Mladen ügyvéd által képviselt V. Mihály felperesnek Adamovits Tivadar ügyvéd által képviselt C. Nika alperes ellen visszahelyezés iránti perében következő Ítéletet hozott : Felperes visszahelyeztetik a kereseti föld birtokába stb. Indokok: Alperes beismerte, miszerint a kérdéses l1/2 hold földet csakis f. évi szept. havában szántotta fel és ez által birtokba akarta venni K. Draginával a földre kötött adásvételi szerződés alapján. Felperes beigazolta, miszerint a peres földet tavaszszal bevetette és a termést júliusban learatta és haza vitte Ugyancsak K. Draginával kötött szóbeli adásvételi szerződés alapjání tekintettel arra, hogy mindkét fél a földhöz egyenlő jogcímmel bir, felperest, mint birtokban levőt, abban megtartani kellett stb. A tulajdonjognak megszerzése jelen pernél birói figyelembe nem jöhetett; de nem jöhetett figyelembe azon körülmény sem, hogy K. Drágia f. évi június hóban a kérdéses föld birtokába magát bíróilag bevezettette, mert ez a harmadik által szerzett birtokra befolyással nincs, különösen ha a szerzett birtok K. Drágia tényén alapszik. A budapesti kir. itélö tábla (1890. évi március hó 6-án •50,488. sz. a.) : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes a tárgyalás folyamán maga is azt állította, hogy a keresetbe vett földet 1889. évi tavaszszal vette tényleges birtoklásba. Tekintve már most, hogy felperes saját állítása szerint alperes őt 1889. évi szeptember 6-án, tehát a birtokbavétel után 5 hónappal háborította meg birtoklatában ; tekintve továbbá, hogy felperes a meghatározott birtoklás jogosultságának kimutatása nélkül csupán a tényleges birtoklásra alapította keresetét s így a törvény által megkívántató kelléket, tudniillik a háboritást megelőző egy évi birtoklást kimutatni nem képes, ennélfogva a kir. kélő tábla az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasította stb. A m. kir. Curia (1890. aug. 21. 7,229. sz. a.): A másodbíróság ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság Ítélete hagyatik indokaiból helyben. A jogalap-yáltoztatásra fektetett kifogás sommás eljárásban sikerrel nem éryényesithetö ezen eljárás természeténél fogva, mely a tényállás tisztába hozatalát a bíróságnak teszi kötelességévé, (l'olg. törv. rendt. 117. §.) A kir. Curia: A másodbiróságnak ítélete helybenhagyatik felhozott indokainál fogva és azért: mert sommás eljárásnál a tárgyaló bírónak a polg. törv. rendt. 117. §-a értelmében kötelessége a tényállást tisztába hozni s ez okból a jogalapváltoztatás iránti kifogás a sommás eljárás természeténél fogva sikerrel nem érvényesíthető. (1890. november 28-án, 690. v. sz.) Határozottnak és szabályszerűnek tekintetett az örökösnevezés e szavakkal: „mostoha leányaim közül az, a ki holtomig ápolni fog". Az örökösök ily megjelölése feltételt foglal magában. Minthogy pedig alábbi esetben tényleg az örökhagyó egyik mostoha leányától sem részesült ápolásban, a felső bíróságok kimondották, hogy a végrendeleti feltétel be nem következése folytán törvényes öröklésnek vau helye. (M. kir. Ciuia 1890. nov. 4-én 2,946. sz.) Az eredeti kötelezvény, melynek alapján alperesek perbe vonattak, felperes kezei közt lévén, ki a kötelezvényben irt hitelezőnek özvegye és igy jogszerű uton juthatott a kötelezvény birtokába, felperes kereshetőségi joga megállapítandó volt. Mi befolyással sincs ezen kereshetőségi jogra ama kérdés, vájjon alperes marasztalása esetében a felperes kezéhez való fizetésre vagy a megítélendő összegnek birói letétbe helyezésére köteleztessék. A mohácsi kir. járásbíróság (1888. június 5-én 2,661/1888. psz.): Alperesek kötelesek 108 frt tőkét ennek 1873. évi január hó 1-től járó 6°/o kamatát s a perköltséget megfizetni. Indokok: Mert a kötvény mint magánokirat a prts. 166. §-a értelmében kellő bizonyító erővel bir, mert alperes azt, hogy a kötvény nagyobb részét kifizette volna, nem igazoltamiután N. Bernát tanú közeli rokona, vagyis apósa II. r. alperesnek, ki amannak leáuyát birja nőül, s így érdekeltsége nyilván, való, mert e tanú nem is adja elő, mily körülmények s előzmények közt törlesztetett az adósság, mert a kötelezvény felperes kezén levén, annak jogos birtoklása vélelmezendő, igy mert a 2 NB. a. okmány is igazolja, most emiitett jogos birtoklást, mert az 1 NB. a. okmánynyal beigazolta azt, hogy jogutódja néhai L. Jakabnak s végül, mert alperes puszta tagadásaival a két községi elöljáróság által kiállított okmányokat meg nem döntheti stb. A budapesti kir. itélö tábla (1889. szeptember 2-án 59,122/888. psz.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Indokolás: Felperes a kereseti követelését, mint néhai férjének L. Jakabnak örököse kívánja érvényesíteni, azt azonban, hogy férjének örököse volna nem bizonyította, e tekintetben a NB. a. községi bizonyítvány bizonyítékul elfogadható nem volt, mivel az a körülmény, hogy örökhagyó örökösül hány gyermeket hagyott hátra, nem községi bizonyitványnyal, hanem anyakönyvi kivonattal, illetve családi értesítővel bizonyítandó. Ennélfogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felperes kereshetőség hiányában elutasítandó volt stb. A m. kir. Curia (1890. november 20-án 1,415/1890 : A budapesti kir. ítélő táblának ítélete megváltoztatik, felperesnek kereshetőségi joga megállapíttatik és a másodbiróság a per érdemének megvizsgálására utasittatik stb. Indokok: Minthogy az eredeti kötelezvény, melynek alapján alperesek perbefogattak, felperes kezei közt van és az sincs kétségbe vonva, hogy felperes a kötelezvényben irt hitelező-