A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 28. szám - A gyámság jogi természete. 3. r. - Kinek kézbesítendő a végrehajtás korlátozási kereset?

224 A JOG. E helyütt tehát kérdés tárgyát csupán az képezi, vájjon a végrehajtás korlátozása iránt beadott keresetre hozott végzés a perrendtartás 259. §-a 1. bekezdésében jelzett első végzésnek, vagy pedig a 2. bekezdésben emiitett későbbi határozatnak tekin­tendő-e ? A felelet ezen kérdésre nem nehéz, ha tekintetbe veszszük, hogy keresettel mindig egy magában véve önálló, semmi más pernek alkatrészét vagy tartozékát nem képező peres eljárás indít­tatik meg; miért is valamely keresetre hozott első végzés sohasem tekinthető egy előbbi, habár ezen kereset megindítására okul szolgáló perben hozott későbbi határozatnak. Minthogy pedig a végrehajtás korlátozása iránti eljárás szintén keresettel indíttatik meg, azért az egymagában véve önálló pert képez s az ezen keresetre hozott első idéző végzés sem tekinthető a megelőző végrehajtási eljárásban hozott későbbi határozatnak, miért is az a perrendtartás 259. §-a 1. bekezdése értelmében alperesnek magának kézbesítendő, vagy annak, ki a féltől első végzések elfogadására felhatalmazványnyal bír, saját kezéhez adandó. Hogy a végrehajtás korlátozási keresettel indított per a végrehajtási eljárásnak tartozékát nem képezi, az nemcsak azért nyilvánvaló, mert az eljárás megindításának neve is kereset, hanem azért is, mert maga a végrehajtási törvény sem tekinti auuak. Ezen per ugyanis a végrehajtási eljárásban legfeljebb per­orvoslatnak volna tekinthető. De vájjon a végrehajtási törvény a perorvoslatok között emliti-e ezen pert? Nem. Mert a perorvos­latok közé csakis a felfolyamodást és az előterjesztést sorolja. Maga ezen kereset nem perorvoslat, mert hiszen annak használatát nem valamely sérelmes birói határozat, nem valamely birói cselekmény helytelensége tette szükségessé. Ez csupán egy rendkívüli segédeszköz éppen arra nézve, hogy az alaki igazság ne érvényesüljön az anyagi jog rovására; s e tekintetben ugyan­azon szempont alá esik, mint a peres eljárásban a perújítás. Már pedig, hogy a perújitási kereset, mely esetleg az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10-ik évben indíttatik meg, nem az alapperbeli képviselőnek, hanem magának a félnek kézbesí­tendő, azt — azt. hiszem — senki sem fogja kétségbe vonni. Nem lehet e tekintetben az L énykeresetre hivatkozni, mint a melylyel szintén a végrehajtási eljárásból kifolyólag önálló per indíttatik ; nem pedig azért, mert erre nézve maga a törvény tesz kivételt, a mennyiben az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ának utolsó bekezdésében világosan megengedi, hogy az igénykereset tárgya­lására a végrehajtatok, a végrehajtásnál közbenjárt képviselőjük által is megidézhetők. Epen abból, hogy ez esetben a törvény a szabálytól el­téröleg intézkedik, világosan következik, hogy ha a törvény ekképen nem intézkedett volna, mint a hogy nem intézkedik a végrehajtás korlátozási kereset kézbesítésére nézve, ugy ez esetben is a perrendtartás 259. §-ának 1. bekezdése lett volna alkal­mazandó. Felemlítem még, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti beadványok kézbesítésére a semmitőszéknek 1869. évi július hó 30-án hozott 563. számú határozata szerint is ugyanazon szabályok követendők, melyek a perrendtartásban a keresetlevelek kézbesíté­sét illetőlep: rneo'qllapitva vannak. (L. H e r c z e g h. Dk. II. f. 186.) vciein_-- zerint nem tekinthető tehát a képviseletről való lemondásnak . i, ha a végrehajtatót képviselő ügyvéd a végrehajtás korlátozása iránt a végrehajtató ellen indított, de az ö kezéhez kézbesített keresetet, annak szabályszerű kézbesítése végett a bírósághoz visszaterjeszti. Nem tekinthető ez a kép­viseletről való lemondásnak azért, mert ez ügy ily stádiumában képviselet még egyáltalában nem is létezik, de különben is az ügyvédi rendtartás 41. §-a szerint a képviseletről való lemondásnak alakja nem valamely végzésnek a bírósághoz való visszatérjesztése, hanem a félnek a lemondási szándékról való értesitése, a mely az ott meghatározott feltételek mellett eszközlendő. Mindezeknél fogva, nézetem szerint, a szegszárdi kir. járás­bíróság akkor, midőn ez ügyben a nélkül, hogy a keresetet a végrehajtatónak saját kezéhez kézbesittette volna, ítéletet hozott, az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának f) pontjában foglalt alaki sérelmet követte el, miért is ezen semmiségi okra alapított felebbezés ezen ítélet ellen sikerrel alkalmazható. Hogy felebbezésen kivül esetleg igazolásnak is van helye, a tárgyaláson való megjelenés vétlen elmulasztása miatt, az a fent kifejtettek után bővebb kifejtésre nem szorul. Dr. Dick Sándor budapesti ügyvéd. Irodalom. A pécsi királyi közjegyzői kamara ügyrendjének ter­vezete indokolással. A kamara megbízásából készítette : dr. B 1 u m Béla, pécsi kir. közjegyző. 1891. A füzet beható tervezetet nyújt a kamara ügyrendjére vonatkozólag s egyúttal mindjárt az iudo­lást is hozza. A nagyváradi kir. itélö tábla Hivatalos adatok alapján szerkesztetté :Lakos Lajos, kir. ügyészségi irodavezető irnok. Nagy.-Várad, Ungár Jenő kiadása. 1891. Ára 1 frt 50 kr. A 75 nagy. 8° oldalra terjedő füzet adja a kir. itélő táblák területi nagyságát és lélekszámát áttekinthető táblázatokban, azután pedig | részletesen foglalkozik a nagyváradi kir. itélö tábla területi beosz­tásával, közli ugy a tábla, mint a területéhez tartozó bíróságok személyzetének névsorát, stb. A házassági jog reformja. Irta dr. B a r t h a Béla, sáros­pataki jogtanár. Kassa, 1891. Kiadja Ries Lajos. Koczányi és Vitéz bizománya. Ára 20 kr. A szerző röpiratában fontos és nemes eszmék harcosa. Házassági jogunk rendezését sürgeti, a mit Szilágyi miniszter még az elkeresztelési vita alkalmával megígért. S a felekezetek közti békés, a teljes jogegyenlőség, az igazi emancipáció, szóval a modern állam egész eszméjéből kifolyólag nagy tárgyismerettel s szépen megirva, követeli a kötelező polgári házasság behozatalát. Vegyesek. A zsebmetszés történetének évkönyveibe az angol Barrington neve arany betűkkel lesz bevésve. Londoni lapok a többek közt a következőket beszélik róla. Minthogy művészeté­nek gyakorlásában különböző szerszámokra volt szüksége, egy napon egy sebészeti műszerek készítőjéhez jött és egy sajátságos formájú ollót rendelt magának. Néhány nap múlva eljött az ollóért, a mely igen megnyerte tetszését és melyért kifizette a kért két guineát. Midőn kilépett a boltból, a késmüves így szólt nejéhez : »Ez úri ember igen meg volt elégedve az ollóval, hogy meg kellett volna kérdeznünk, mire kell az neki. Hiszen ismerőseinek ajánl­hat.* Ezzel kiszaladt a boltból és csakhamar utóiérte a jó vevőt, kitől bocsánatot kérve megkérdezte, hogy mi célból vette az ollót. Barrington erre megfogta a késmüvest kabátjánál és erősen szemei közé nézve így felelt: »Nem tudom, mondjam-e önnek barátocs­kám, mert nagy titok.« De további unszolására, miközben vállát erősen magához szorította és azt sugá fülébe: »Onnek neje tudja titkomat; kérdezze meg őt. A késmüves csudálkozva hazament és megkérdezte nejét, hogy mit tud a titokról. Felelet helyett igy förmedt rá: »Mi történt kabátoddal ?« A késmüves megtapogatta ruháját és csak ekkor vette észre, hogy Barrington zsebét az imént fizetett, 2 guineás ollóval kimetszette. Hogy magyarázzák Németországban a vasár- és ünnep­nap szentségét illető rendeletek áthágását. P. borbély Weistein­ban vád alá helyeztetett, mert egy oldalajtón keresztül megköze­líthető szobában ez év egyik vasárnapján borotvált. A Schöffen bíróság, mely a borbély működését »hasznosnak, szépitőnek és egészséget fejlesztőnek« találja, valamint a waldenburgi törvény­szék is, felmentették vádlottat. A Kammergericht feloldotta ez Ítéletet, mert az istentisztelet órájában egy nyilvános helyen ipar­szerű foglalatoskodás a szóban forgó rendelet áthágását képezi. A waldenburgi büntető biróság 1 márka pénzbüntetést szabott ki. Ez ellen beadott felebbezést a Kammergericht büntetőtanácsa elutasította. Nők mint jogtudósok mindinkább szaporodnak. Bil­cesco Sarmisa (román) kisasszonyra, a kit a mult évben avatott jogtudorrá a párisi egyetem, tudori értekezést irt, melynek címe: »De la condition légale de la mére, étude de droit positif et de legislation«. A szaksajtó dicsérettel halmozta el. Most egy norvég leány, Wergeland Matild k. a. lett a zürichi egyetemen jog­tudorrá avatja. Dissertatioja jogtörténelmi tárgygyal foglalkozik: »Aettleiding. Ein Rechtsgescháft, mittelst dessen in Norwegen vordem unecht geborne Kinder in das Geschlecht eingeíührt werden konnten.« Ezt a tanulmányt is nagyon dicsérik alaposságáért és utalnak arra, hogy ez az első jogtörténelmi mű női kézből. A ló mint községi biró. Bervanger József józseffalvai lakost a temesvári kir. törvényszék nyilvános becsületsértés miatt egy havi fogházra és 10 frt pénzbüntetésre Ítélte, mert vádlott mult évi szeptember 2-án egyik lovát a községi irodába vitte azon szándékkal, hogy a ló a községi biró távollétében h i v a t al o s k o d j é k. Vádlott beismerte a cselekmény elköve­tését és csak azzal védekezett, hogy nagyon megharagudott, mert több napi sürgetés dacára a községi bírótól leánya számára erkölcsi bizonyítványt nem tudott kapni. A budapesti kir. itélő tábla és a m. kir. Curia is (1891. június 24-én, 1,822. sz. alatt' helybenhagyták a törvényszék Ítéletét, mert a vádbeli cselekmény Józseffalva község hatóságára nézve meggyalázó és mert ezt vád­lott a község irodájában és többek jelenlétében követte el. A kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1891. január 1-től 1891. június 30-ig terjedő félévben. Beérkezett a lefolyt félévben: polgári ügy 5,500, váltó stb. 880, úrbéri 80, büntető 5,920, fegyelmi 260, összesen: 12,640. Elintéztetett: pol­gári 5,860, váltó stb. 842, úrbéri 88, büntető 0,572, fegyelmi 262, összesen: 13,624, Hátralék 1891. június 30-án: polgári 3,78G, váltó stb. 842, úrbéri 21, büntető 2,436, fesn-elmi 33, össze­sen: 7,118. A »Curiai és táblai értesitések«-et a »Jogesetek Tára« melléklet utolsó oldalán találják t. előfizetőink. Gyakorlott ügyvédjelölt alkalmazást talál dr.Künstler Ignác ügyvédi irodájában Gyöngyösön. — Ajánlatok hozzá intézendők. BONTS DÖME aradi kir. közjegyző irodájában közjegyzői helyettes előnyös feltételek mellett alkalmazást nyer­het. Kívánatos a német s lehetőleg a román nyelv birása. Ajánlatok a jelzett irodához intézendők. Közjegyzői helyettes, a ki a német (és lehetőleg eöj szláv) nyelvet teljesen birja, M e z e y Zsigmond, kulai kir. köz­jegyző irodájában alkalmazást nyerhet. Okmányokkal támogatott ajánlat nevezett közjegyzőhöz intézendő.

Next

/
Thumbnails
Contents