A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 27. szám - A gonosztevők világából 1. [r.] - Adalék a perenkivüli eljárásban való újra felvétel kérdéséhez. 2. r.

216 A J O Gr. tését, hanem jogviszonyok alapítását, hatályosságuk emelését, nevezetesen pedig biztosítását vagy bizonyítását és jogviszonyok megszüntetését, azzaz általában jogviszonyok konstitutív rendezését tűzik ki céljukul. Röviden : a peres eljárás célja a fennálló jogok védelme, a perenkivüli eljárásé pedig a jogi produkció. A perenkivüli eljárás nagyon különböző közegek által gyakoroltatik, igy bíróságok, gyámhatóságok, községi közegek és általában közigazgatási hatóságok, kereskedelmi és iparkamarák, kir. közjegyzők által. így — hogy egy a jelen ügyhöz közel fekvő példával éljünk — mig a cégjegyzékek vezetése nálunk a bíróságokra van bízva, addig az ezekhez hasonló védjegy lajstromokat az 1890. évi II. t.-c. értelmében a kereskedelmi és iparkamarák és a kereskedelemügyi minisztérium vezetik. Nagyon különböző továbbá a perenkivüli eljárások alakja is. A holttányilvánítási eljárástól, mely céljánál fogva perenkivüli eljárás, de a per formájában történik, a közjegyzői hitelesítésig egy egész skálájával találkozunk a különféle perenkivüli eljárásoknak. Végre nagyon különböző a perenkivüli eljárás aktusainak hatása vagy ereje is. Hogy bizonyos tekintetben végleges és igy a jogerőhöz hasonló hatással a perenkivüli eljárásban is ép úgy, mint a végrehajtási eljárásban, találkozhatunk, ez a perenkivüli eljárás céljából önként következik. A törvény a jogviszonyok megszilárdítása érdekében azt akarhatja, hogy a megtörtént perenkivüli cselekményekhez kötött hatás végleges és megtámadhatlan legyen. Igy pl. a kiskorú nevében kiállított kötelezvénynek gyámhatósági jóváhagyása végleges hatást idéz elő. Hasonlag megvan a maga végleges hatása a befejezett megsemmisítési eljárásnak. A közjegyzői okirat a jogügylet likviditását a végrehajthatóságig fokozza, de a perrel vagy kifogással való megtámadhatóságot nem zárja ki. A holttányilvánítási ítélet végleg likviddé teszi a holtnak vélelmezését, de magától erejét veszti, ha az eltűnt személy élve megkerül. Látszik ezekből, hogy a perenkivüli eljárásokat és azoknak hatását nem lehet egy általános szabály alá vonni, hanem hogy a perenkivüli eljárások egyes nemeit külön kell megvizsgálni. Ez okból itt csak a cégjegyzékek vezetésénél előforduló perenkivüli határozatokra szorítkozom. A cégjegyzékek vezetésének és ennélfogva a cégjegyzékekbe való bejelentéseknek is célja tudvalevőleg az, hogy a kereskedő (egyes vagy társaság) üzletére vonatkozó bizonyos, a törvényben meghatározott tények és nyilatkozatok nyilvánosságra hozassanak. E mellett azonban a cégjegyzékekbe való bejelentések bizonyos esetekben egy további jelentőséggel is birnak. A bejelentés ugyanis nem csak egyedül a nyilvánosságra hozatal végett, hanem azért is szükséges lehet, hogy a bíróság a bejelentett eljárás valóságát és törvényességét megvizsgálhassa és konstatálhassa. Ez utóbbi értelemben is szükséges a bejelentés a részvénytársaságok és szövetkezetek megalakulásánál, továbbá ezek alapszabályainak megváltoztatásánál (ker. törv. 181. és 240. §§.), valamint — a mi itt érdekel — a külföldi részvénytársaságok és szövetkezetek fiókintézeteinek cégbejegyzésénél. A bíróság ehhez képest, majd csak a bejelentés alakjának és tartalmának törvényességét vizsgálja, de egyebekben csak eszköze a bejelentő akaratának, majd egyszersmind jóváhagyja is a bejelentéit eljárást és ebben az esetben határozatának az illető mány és felfedezés a bűntettek végrehajtását is tökéletesitik. Bár a tolvaj urak még mindig a sötét ösvényeket szeretik, éjjeli betöréseik alkalmával villanyos lámpákat használnak. A vegytan nemcsak az iparnak áll szolgálatában, de vívmányait a hamisítók is kiaknázzák. De a legnagyobb baj az, hogy napjainkban már a gonosztevők szövetkezetei szaporodnak mindinkább és a szétugrasztott hitelintézetek vezérigazgatói csak oly gazemberek, mint a tolvaj, vagy rabló, ki azt állítja, hogy ő a társadalmi forradalom előharcosa. Indokot keresnek és akarnak találni azok, kik a nagy tőkét egyúttal a legnagyobb jogtalanságnak tartják és a kik a földbirtokot az emberi jogegyenlőség aiculcsapásával azonosítják. A társadalomnak fel kell ismernie, hogy a szellemi és morális téren is az általános védkötelezettségn e k kell érvényesülnie és hogy minden állampolgárnak a nyilvános jogrend fentartásának és egyidejű javításának kettős feladatában közre kell működnie. A jelenkor veszélyeire való tekintettel magunknak is őrködnünk kell a felett, hogy a bűntettnek már előkészítése is idejekorán megfigyeltessék, hogy az elkövetett bűntény mihamarább felfedeztessék és hogy a szükséges büntetés soha el ne maradjon. Azt az érdeklődést, melyet a jelenkor bűnös jelenségei keltenek, a puszta kíváncsiság terméketlen talajáról a segédkezés praktikus célja felé kell terelnünk, a mihez mindenekelőtt megkívántatik, hogy a bűntettek okai, a gonosztettek gazdasági és lélektani forrásai, azok ellensúlyozásának módjai és a társadalomnak a megbüntetett egyének sorsában való részvétele jobban felismertessék, mint eddigelé. Hálás anyag áll itt rendelkezésére az Íróknak, kik olvasóikat nemcsak mulattatni és szórakoztatni vágynak, de a közvéleménynek valóban szolgálni akarnak. További cikkeinkben ez anyagból válogatni fogunk. aktusra nézve (részvénytársaság, szövetkezet megalakulása stb.) kiegészítő, konstitutív hatása van. A materiális jogerőhöz hasonlót, az alább említendő kivételtől eltekintve, azonban a cégjegyzékbe való bevezetést elrendelő határozatnál nem találunk. Ezt általában eléggé jgazalja már azon körülmény, hogy a bejegyzések egyoldalú kognició alrpján történnek. Nevezetesen kétségtelen, hogy nem csak a bejegyzett tények valódisága és törvényszerűsége támadható meg, mint ezt nevezetesen a cégbitorlás esetében rendelt hivatalbóli eljárás és a törvényben megengedett kereset mutatja, hanem hogy a bejelentés aktusának érvénytelensége is felhozható és bebizonyítható, Erdekes példáját mutatja ennek a kir. Curia 1887. évi 322. sz. a. hozott határozata, melyben kimondatik, hogy »a cégjegyzékek vezetésére hivatott bíróság csak a jogosítottak által törvényes alakban tett nyilatkozaton alapuló tényeketjegyezhet be, ezeknek nem létezését nem helyettesitheti, a nem létező tényeket közhitelesség és nyilvánosság jellegével fel nem ruházhatja«. (A »Jogt. Közl.« szerkesztősége által kiadott »Döntvénytár« új folyamának XVII. köt. 112. sz., 286 l.) De nem lehet általában a constitutiv bejegyzés materiális jogerejéről sem szólani." F részben kétségtelen törvényi bizonyítékot képez a keresk. törvény 181. §a, kapcsolatban a 171 §al. Az előbbi a részvénytársaság alapszabályait megváltoztató stb. közgyűlési határozatok hatályosságát a bejegyzéstől teszi függővé, mig az utóbbi e bejegyzésre való tekintet nélkül érvénytelenítési keresetet ad a részvényesnek a törvény- vagy alapszabályelleues határozat ellen, és pedig, ha a határozat nem csupán az alakszerűségek mellőzése miatt érvénytelen, határidő kitűzése nélkül. Igaz ugyan, hogy a részvénytársaság és a szövetkezet alakulásának bizonyos hiányai, bizonyos, a rend kedvéért' felállított szabályok mellőzése, a cégbejegyzés és közzététel által orvosoltatnak, legalább részemről ezt a nézetet tartom helyesnek; de ez a hatály sem vezethető vissza a bejegjzést rendelő határozat természetére, hanem az egy harmadik jóhiszemű személyek érdekeinek védelmére, a törvény célja fohtán construálandó kivétel, mert a mint a német bir. ker. főtsz. mondja, visszás volna, ha azok a rendszabályok, melyek a publicumnak megvédésére állíttattak fel, épen annak kijátszására szolgálnának. Nem szenvedhet továbbá kétséget, hogy a külföldi részvénytársaság itteni fiókcégének törlését bárki nemcsak akkor kérheti, ha egyebekre ki nem terjeszkedve, a 217. §. 5. pontjának esete a bejegyzés után állott be, hanem akkor is, ha a 211. §. 2-ik pontjára nézve már a cégbejegyzés alkalmával a valóságnak meg nem felelő adatok terjesztettek elő. Méltán kérdezhetjük ezek után, hogy ha még a cégjegyzékbe való bevezetést elrendelő határozat sem bir a res judicata hatásával, hogyan jut az elutasító határozat ehhez az erőhöz? Hisz az elutasítás esetében oly positiv alkotás, a melyhez a jogerőhöz hasonló hatást kötni lehetne, egyálialán nem létezik. Hisz még a telekkönyvi eljárásban is, a hol pedig a bejegyzés nagyobb erővel bir, mint a cégjegyzékekbe történt bejegyzés, nem lehet az elutasító végzés materiális jogerejéről szólani. Az elutasító végzés csak a rangsorozat végett jegyeztetik fel és formális jogerőre emelkadése után kitöröltetik, jeléül annak, " hogy továbbra nem bir jelentőséggel. Minden új telekkönyvi kérvény mindig önálló ügy, a mely önállóan intézendő el. Ez általában el van ismerve. Es kérdjük, kinek érdekében emelkedjék az elutasító határozat jogerőre ? Talán a biróság érdekében, a melynek egyik kelléke, hogy érdektelen legyen ? Vagy a cégbiztos érdekében, a kinek nincs magánjoga, hanem csak a közrend érdekében lép fel és nem tekinthető félnek í Azonban lássuk még azon nézet gyakorlati következményeit is, a mely szerint a szóban forgó curiai határozat res judicata erejével birna. E nézet mellett a »The Mutuak Magyarországban többé soha sem jegyeztethetné magát, még akkor sem, ha a Curia a jelen esetben hozott határozatától eltérne és nálunk külföldi, nevezetesen amerikai biztosító szövetkezetek fiókintézetei széltében bejegyeztetnének, sőt még akkor sem, ha a Curia egy eltérő teljes ülési megállapodásra jutna, mert a teljes ülési határozatok a már jogerejüleg eldöntött ügyekre nem terjednek ki, a mint ezt az 1883. évi március 5-én 8,585. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet is kimondja. A jogerő felvétele továbbá a jelen esetben azt jelentené, hogy az egyoldalú elutasító határozat nagyobb erővel bir, mint a jogerejű ítélet, azaz mint a jogerő eredeti typusa. Mert az Ítélet megtámadható perújítással vagy semmiségi keresettel, mig ellenben az egyoldalú elutasító végzés ellen ezek az orvoslási módok ki vannak zárva. A jogerő felvétele mellett továbbá tisztán csak a véletlentől függene, hogy a második cégbejegyzési kérelemnek hely fog-e adatni, t. i. attól, hogy a biróság vagy a cégbiztos véletlenül emlékezik-e a korábbi cégbejegyzési kérvény sorsára. Azt lehetne talán, ugy látszik, gyakorlati szempontból az elutasító végzés jogerejének felvétele mellett felhozni, hogy e nélkül a fél akárhányszor kényszerithetné a bíróságot, hogy ügyével foglalkozzék. De hisz a jogerő felvétele mellett is kénytelen a biróság az újabb kérvényt elintézni és nevezetesen azt megvizsgálni, hogy