A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 27. szám - A szegénység fogadalma

Tizedik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1891. július 5. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart ::. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, IIUAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják ; Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 írt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal ványnyal küldendők. TARTALOM : A szegénység fogadalma. Irta: Borovánszky Ede, ügyvéd Nagy-Szombatban. — Adalék a peren kívüli eljárásban való ujrafelvétel tárgyában. vélemény) Irta: dr. Plósz Sándor, budapesti egyetemi tanár. — Az 1868. évi LIV. t.-c. 192 §-ának értelmezéséhez, megkeresés folytán foganatosítandó tanúkihallgatás esetében. Irta : dr. Doleschall Alfréd, budapesti kir. törvényszéki jegyző. — Miért szükséges, hogy fenyítő ügyekben az eljárás eredménye feljelentett illetőségi és lakhelyének közigazgatási hatóságával közöltessék ? Irta; Kardos Antal, marcali kir. albiró. — Attamen non consummatum. Irta: Nagy Ferenc, ügyvéd Buziáson. — Ausztria és küllőid(A szövetkezeteket szabályozó törvények a müveit nemzeteknél.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának tagjai ellen elfogultság miatt tett kifogás alapján kérelmezett biróküldetés elrendelésére mely hatóság illetékes ? Irta: Jocosus.) — Iro. dalom. (A részvényeken alapuló betéti társaságokról és a részvénytársaságokról szóló törvény. írták: Petersen és Pechmann. — Cheque, váltó és azok fedezete. C a n s t e i n-tól. — Az özvegy jogi helyzete a nemzetközi jogban. Dieu a-tól. — A bemutatóra szóló értékpapírokról. Wall Alberttől.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : A gonosztevők világából. Irta : Zempléni P. Gyula. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Július hó 1-töl új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Tisztelettel kérjük azon t. vidéki elöfizetöiuket, a kiknek előfizetésük június hó végén lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A Jog. kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. A »,Jog tör vény tár ti« t. előfizetői jelen ssdmunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvénycikkek 7. és S. ivét (91 — 122. lap). As esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A szegénység fogadalma.«* Irta : BOROVÁNSZKY EDE, ügyvéd Nagy-Szombatban. A mióta a m. kir. Curiának érdemes elnöke a főrendek házában nyilatkozott, valóságos jelszóvá lett ez a szegénységi fogadalom, mely kedves alkalmul szolgált a birói kar tagjainak, hogy szomorú anyagi helyzetüknek előtérbe helyezése mellett kritikát gyakoroljanak azon szerintük méltatlan elbánáson, mely a birák kinevezésénél a kizárólagosság elvén rést törni van hivatva. Nincs szándékom ez alkalommal azon karnak érdekeit védelmezni, a melynek én is szerény tagja vagyok; lesz erre a tisztelt szerkesztőség engedelmével nem sokára alkalmam, de akkor is más irányban. Ezen, tárgyilagosságra törekvő felszólalásomnak célját egyedül annak kijelentése képezi, hogy a birák fizetésének csekélységével nem lehet az elnézést az elvvel szemben indokolni s hogy az idegen elemeknek a birói karba való befogadása fölötti felháborodás, melynek élét önkéntelenül az ügyvédi kar ellen irányítva látom, nem jogosult, mert téves ama felfogás, mintha a kifogásolt fölfrissitési elméleten volna valami, mi a kötelességhű, szakképzett, lelkiismeretes és hivatásának jelenkori színvonalán álló biróra nézve bántó vagy * Helyszűke miatt elmaradt. Ezzel befejezettnek nyilvánítjuk az eszmecserét Szabó Miklósnak, a Curia nagyérdemű elnökének ezen híressé vált szavának jelentősége és értelme felett. A szerkesztőség. Lapunk mai szám sértő lehetne és okot szolgáltatna az olyan elkeseredett hangulatra, a milyen egyes eddigi nyilatkozatokból kivehető. Hogy a bíráknak fizetése kezdettől fogva nem felelt meg a kor igényeinek, hogy ez irányban a birói függetlenség és tekintély, valamint a birák szakképzettsége, szóval az igazságszolgáltatás érdekében gyökeres javításra elodázhatlan szükség van, ezt minden elfogulatlanul gondolkodó embernek elkeli ismernie s az ügyvédi kar, mely minden egyes alkalomkor a birák anyagi helyzetének javításáért állt sorompóba, csak azt sajnálja, hogy a gyökeres reform oly soká késik. Készséggel elismerjük és a magyar birói karnak tiszteletére legyen mondva, hogy eddig nem igen volt észrevehető a kedvezőtlen anyagi állapotoknak visszahatása tagjainak jellemére és kötelességérzetére; de ne is engedjük, hogy a korviszonyok alatt súlyosbodó anyagi gondok mellett oda kerüljön a dolog. Az elszánt jóakaratot mutató kezdet meg van. Óhajtjuk, hogy kövesse nem sokára a fizetési kérdésnek teljes és olyan megoldása, mely a birói hivatás nehéz, de magasztos voltának megfelel. Az elvnek súlypontja nézetem szerint abban sem keresendő, hogy az elméleti jog és törvénytudományban, valamint a tőrvényeknek gyakorlati alkalmazásában képzettebb elemek kerestessenek a bírói karon kivül, mert véleményem szerint a birói, ügyvédi, közjegyzői pályára való képesítésnél a jog és törvénytudománynak egészen azonos ismeretköre követelendő és a gyakorlati jártasság tekintetében is egyenlő színvonalon álljon, különösen a birói és ügyvédi kar, mint a jogsegélynek közegei. Ha e tekintetben itt ott észlelünk is nagyobb hiányt a fiatal bíráknál, ez csak a joggyakorlat helytelen berendezésének és felosztásának tulajdonítandó. A legképzettebb birák mellett azonban az igazságügy jól felfogott érdekében fekvőnek tekintendő, hogy a birói karba olyanok is bejussanak, a kik a joggyakorlatnak más terén erre érdemeseknek mutatkoznak ; nem mintha a birói kar az elméleti ismeretek, vagy a törvények gyakorlati alkalmazása szempontjából önmagának kiegészítésére alkalmatlan lenne, hanem más okból. A kasztszerű teljes elzárkózás nem tesz jó szolgálatot a haladás ügyének. A joggyakorlat különböző terén való működésnek különböző az iránya és jellege, különbözők a szempontok, melyek a jogviszonyok felfogására sajátlagos alakító hatással vannak. Kívánatos, hogy ezek egymást kiegészítsék. Az ügyvédi kar egyes kiválóbb tagjainak alkalmazása mellett szól különösen az is, hogy az ügyvéd az életviszonyoknak közelebbi szemlélője, tapasztalati ismeretköre a dolog természeténél fogva többoldalú, mert már hivatása is hozza magával, hogy ne csak a jogszabályok és törvények alkalmazására szorítkozzék ; tevékenysége épp azért inkább alakító és szervező. Az ily kiváló idegen elemeknek a birói karba kellő arányban, de mégis kivételes befogadása az igazságszolgáltatásnak csakis előnyére, elevenitésére szolgál. Előnyére szolgál az ügyvédi karnak is, nem az egyesek szempontjából, hanem megint csak a jogszolgáltatás tekintetéből, mivel az ügyvédi kar tagjainál emelni fogja az önérzetet annak a tudata, hogy az igazságszolgáltatás szentélyének kapui előttük elzárva nincsenek. Végre kijelentem, hogy én az ügyvédi karnak, mint a jogszolgáltatás egyik mérvadó tényezőjének érdekében s így ismét magának a jogszolgáltatásnak érdekében helyesnek tarVI oldalra terjed.