A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 25. szám - Ki tartozik az elhunyt ügyvéd iratainak leltározását foganatosítani?

A j O Gr. 99 csak általánosságban tartott és nem kellően indokolt véleményüket, mert nem sorolják fel az egyes eseteket, melyek fenforgásánál a jelzett eredmény áll, a kir. törvényszék ezen körülményt nem találja kielégítő és alapos indoknak a szerződés felbontására, mert a meddig a szóban forgó kályhák az illetékes közigazgatási ható­ság által indítandó vizsgálat folytán, ezen illetékes hatóság által közegészség-veszélyeseknek ki nem mondatnak, ezen kályhák a kereskedelmi közforgalom tárgyát képezik és addig elárúsitásuk tiltott cselekmény nem lévén, a felek közt létre jött szerződés ez alapon meg nem semmisíthető. Az elősoroltak alapján a kir. törvényszék — törvényes alap a szerződés kért felbontására fenn nem forogván — felperest kereseti kérelmével elutasítja stb. A budapesti kir. itélö tábla (1889. június 18-án, 8541. sz.) : az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, a felek által 1887. évi szeptember hó 9-ik napján Budapesten kötött A. alatt csatolt bizományi szerződést hatályon kívül helyezi és alperest végrehajtás terhe alatt kötelezi, hogy felperesnek 821 frt 60 kr. tőkét stb. megfizessen. Indokok: Az A. •/. alatt csatok bizományi szerződést a felek egyező előadásuk szerint csakis a 2-/. alatt csatolt prospectus I tárgyleírás) alapján kötötték meg és alperes nem állítja, hogy felperes akkor a szerződés tárgyát képező árúk minőségét mái­ismerte volna. E szerint az árúknak kikötött minőségét az azokról a prospeetusban alperes által állított tulajdonságaik képezvén, felperes jogosan követelhette, hogy a neki utólag küldött árú a prospeetusban igért miuőségnek mindenben megfeleljen és ellen­kező esetben joga nyílt a szerződéstől az alapon, mert azt alperes nem a szerződésnek megfelelően teljesítette, eláilani. Hogy fel­peres a neki alperes által küldött árúk minősége ellen kifogást telt és az árúkat rendelkezés alá bocsátotta, azt alperes nem tagadva, beismerte, azt pedig, hogy az elkésetten történt volna, nem vitatta. Kérdés tárgyát tehát az képezi, hogy az alperes által felperesnek küldött árúk prospeetusban nekik tulajdonított minő­séggel birnak-e vagy sem i .Mert nem vehető figyelembe alperesnek az a kifogása, hogy az A. alátti bizományi szerződés részben adásvételt is tartalmaz­váu, felperes ennek is hatálytalanítását keresetében kifejezetten nem kérte, a vétel tárgyát képezett árúkat keresetében fel nem sorolta, mi miatt keresete határozatlan és hogy az árúk vissza­vételére sem kérte alperest köteleztetni, mert felperes keresetében az A. alatti szerződést egészben, tehát azt a részét is kérte hatály­talannak kimondani, mely a bizományi árú egy részének előzetes kifizetésére vonatkozik, mert továbbá a kérdéses árúk részletezése tekintetében fenforgott hiányt felperes az I. alatti árúszámla be­csatolása által a válaszban pótolta és mert az árúk visszavétele a szerződés hatályon kívül helyezése esetében alperesnek jogát képezvén, ez árúk visszaadására vonatkozó kérelem előterjesztése szabadságában állott. Nem vehető továbbá figyelembe alperesnek az a tovább kifogása sem, hogy felperes az A. alatti szerződés folytán kárt nem szenvedett és ilyent nem igazolt, e nélkül pedig tévedés alapján szerződés felbontása nem szorgalmazható, mert felperes a szerződés felbontását nem tévedés alapján, hanem az alapon szorgalmazza, mert alperes kikötött minőségeinek meg nem felelő árút küldött, ez alapon pedig a szerződés felbontása károsodás és kár kimutatása nélkül is követelhető. Nem áll továbbá útjában a bizományi szerződés egészben hatályon kivül helyezésének az, hogy felperes az első árúkülde­raényt a szerződés alapján már kifizette és ez által megvette, továbbá, hogy kifogásai csak a kályhák, tehát a küldött árúk csak egyik része ellen irányulnak, végül, hogy alperes a szerződés értelmében ezeknek az árúknak csak felét tartoznék visszavenni és vételárukat visszafizetni, mert habár felperes a szerződésben magát arra kötelezte is, hogy az első árúküldemény árát alperes­nek előzetesen kifizeti, ez önálló vételügyletnek még sem tekint­hető, hanem csak a bizományi ügyletnek egyik kikötését képezi, mely a bizományi szerződés hatálytalanításával hatályát szintén elveszti, ép ugy, mint a szerződésnek az a további pontja is, mely szerint alperes, ha felperes 1887. év folyamán a szerződéstől önként elállana, a küldött árúnak csak felét tartozzék visszavenni és felvett árát visszafizetni, mivel a kikötés azon a feltevésen alapul, hogy felperes a szerződéstől elálljon, a nélkül, hogy arra alperes szolgáltatott volna okot, végül mert a bizományi szerződés főtárgyát a kályhák képezvén, felperes, a mennyiben azok hiányai miatt a szerződéstől eláilani jogosult, a szerződésnek a mellék­tárgyakra vonatkozó részének fentartására sem kötelezhető. Nem fogadható el továbbá alperesnek az a védekezése sem, hogy felperes az árúküldeményt 1887. évi november hóban át­vette, holott akkor a B. szerint megejtett szakértői vizsgálat alapján már tudta, hogy a kályhák ellen kifogásai vanuak, mert az általa már kifizetett árúk átvétele és őrizetbe vétele által, mire mint kereskedő kötelezve is volt és tekintettel arra, hogy azokat kellő időben kifogásolta és alperesnek rendelkezésre bocsátotta, jogai­ról le nem mondott. A fentebb döntőnek jelzett kérdésnek elbírálásánál, hogy t. i. alperes megfelelt-e szerződési kötelezettségének abban az irányban, hogy felperesnek kikötött minőséggel biró árút küldött a 2'•/. alatt csatolt prospectu3 szerint az alperes által árúba bocsá­I tott új találmányú kályhák teljesen veszélynélküliek (»vollkommen gefahrlos«), továbbá zárt és lakott helyiségekben és kémény nélkül, csakis egy gummicső alkalmazása mellett használhatók. A szak­értők véleménye által azonban alperes állítása megcáfoltatott. Mert a szakértők megállapították, hogy az előirt gummicső alkal­mazása dacára a kályha és annak felső részére helyezett vizes edény meleggyüjtő) között hézag van és hogy azon a fűtésnél fejlődő gázok egy része a fíítendő helyiségbe kitódulhat, hogy továbbá a kályháknak egyik szobából a másikba átvitelénél sem lehet az égési termények kihatolását a kályhákból teljesen gátolni, végül, hogy a fejlődő égési terményekben az olyannyira mérges hatású szénoxyd, mely a prospectus szerint nem is képződnék, nagyobb mennyiségben képződik; ugy, hogy lehetnek esetek, a melyekben a kályhák — még a használati utasítás szerint kezelve is — ártalmassá válhatnak. A szakértők véleménye által igazolva van tehát, hogy alperes új találmányú kályhái nem — mint alperes prospectusában állítja — teljesen veszélynélküliek, hanem veszé­lyesek és az egészségre ártalmasak és mert a használati utasítás betartása mellett, a gummicső dacára is, a mérges hatású szén­oxyd a szobába behatolását engedik, zárt és lakott helyiségekben, kémény nélkül nem használhatók, mi különben a B. alatt csatolt szakértői vélemény által is megállapittatott. Alaposnak bizonyulván ezek szerint felperes kifogása, mi mellett az, hogy a kályhák nem zárt és nem lakott helyiségekben kémény és veszély nélkül használhatók, közömbös; felperes kere­seti kérelmének helyt adni, a kikötött bizományi szerződést összes határozmányaira nézve hatályon kivül helyezni és ebből folyólag alperest a felvett vételár és külön nem kifogásolt késedelmi kamatá­nak meg-, illetve visszafizetésére kötelezni kellett. Kötelezendő volt továbbá alperes a B. alatt csatolt szak­értői vélemény megszerzése körül felmerült, valódiság és mennyi­ség tekintetében a K. és L. alatt becsatolt okiratok által igazolt 10 frt 3> krnyi költség és kamatának megfizetésére is, mert fel­peres a küldött árút megvizsgálni nemcsak jogosítva, de jog­hátrány terhe alatt kötelezve is volt és minthogy ez a vizsgálat a küldött árú hiányát meg is állapította, annak helyessége pedig a | per során igazolást nyert, ennélfogva a megvizsgálás költségét alperes felperesnek megtéríteni tartozik. Alperes arra nézve, hogy felperes a visszafizetendő vételár ellenében a küldött árú visszaadására köteleztessék, a per során kérelmet elő nem terjesztett, ez iránt tehát kérelem hiánya miatt az Ítéletben rendelkezni sem lehetett, önként értetődik azonban, hogy alperes felperestől az árú visszaadását és a hiányzó vagy nem sértetlen állapotban visszaadott árú értékét, illetve érték­kevesbletet kártérítés címén követelni jogosult. A m. kir. Curia: (1890. június 18-án, 8,51 l/V.) A kir. ítélő tábla ítélete oly értelmezéssel, hogy az A. "/. alatti szerződés helyeztetik hatályon kivül, helybenhagyatik. Indokok: A K. T. 3 >8. ij-a szerint a bizományos a maga nevében, de más részére köti az ügyletet. A K. T. 369. §-a sze­rint a bizományos a megbízónak az ügyletről számolni, a 370. §. értelmében a vételi és eladási ár tekintetében a megbízó utasí­tásait követni tartozik. A K. T. 377. §-a szerint a megbízó a bizományos kiadásait megtéríteni köteles és ezen felül a bizomá­nyos még bizományi díjhoz is igényt tarthat, végre a K. T. 378. §-a szerint, ha bizományos az ügyletet kedvezőbb feltételek mellett köti meg, mint a melyek a megbízóval megállapittattak, az ebből eredő előny a megbízót illeti. Az A. alatti szerződésből kitűnik, hogy felek között más viszony állott fenn. Alperes Buda­pestre és környékére nézve a szerződésben megjelölt gyártmányai­nak egyedüli elárúsitási jogát átruházta ugyan felperesre, de az A. alatti szerződés szerint felpeies alperes gyártmányait saját számlájára készpénz-fizetés mellett vette és tetszés szerinti árban adhatta el, költség-megtéritéshez és bizományi díjhoz igényt nem tarthatott, alperesnek számolni nem tartozott. Alperes gyártmá­nyainak eladását a maga nevében, de a maga és nem alperes részére eszközölte. Az A. alatti szerződésből tehát a bizományi viszony összes ismertető jelei hiányzanak, minélfogva azt a szerződést bizományi szerződésnek tekinteni nem lehet. Ezek szerint a kir. itélő tábla ítéletének azt a részét, mely szerint az A. '/• alatti szerződés bizományi szerződésnek nevez­tetik, a kir. Curia magáévá nem tehette ugyan, de a kir. itélő tábla Ítéletét mégis helybenhagyta a benne felhozott indokok alapján és azért, mert alperes az A. alatti szerződés bevezeti! része szerint átruházta felperesre Budapest és környékére nézve gyártmányainak egyedüli elárúsitási jogát, alperes pedig ennek eileuében kötelezte magát az A. alatti első pontjában, hogy alperes gyártmányaiból a szükséghez képest készpénz-fizetés mellett vásárol. Ennek követkéz ében vásárolta felperes alperestől a/. I. alatti árújegyzékben felsorolt tárgyakat. Alperes gyártmányaira nézve felperes és alperes között az A. alatti szerződés első pontja értelmében kötött vételi ügylet tehát nem mint különálló vételi ügylet, hanem csak mint az egyedüli árúsitási jogból folyó­lag felperes vételi kötelességére nézve létrejött A. alatti szer­ződés folyománya tekintendő. Miből következik, hogy ha a/. A. alatti szerződés hatályon kivül helyeztetik, ezzel együtt ezen szer­ződés folyományaként jelentkező vételi ügylet is hatályon kivül helyezendő stb.

Next

/
Thumbnails
Contents