A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 25. szám - Ki tartozik az elhunyt ügyvéd iratainak leltározását foganatosítani?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 25. számához. Budapest, 1891. június 21-én. Köztörvényi ügyekben. A lelkész által haszonélvezett úrbéri earész telekhez a közlegeiöböl járó illetmény őt csak a közlegelön való legeltetésre jogosítja és ezért a közlegelön létezett, de levágott és eladott fa a lelkész által haszonélvezett e£ész nrbéri telek jövedelméül nem tekiuthetö, hanem oly törzsviigyonnak tekintendő, mely mint a kö/.learelö állagától elválasztott fák árából befolyt töke, a lelkészi illetményhez tartozó egy teleknek kiegészítő része. A nagyatádi kir. járásbíróság (1891. január 29-én, 7,545. sz. a.) : B. Kristóf, mint Barakonyi Károly ügyvéd által képviselt felperesnek Begedy István esperes és Sárközy Dénes egyházmegyei segédgondnok által képviselt csokonyai ev. ref. egyház lelkészi hivatala ellen -124 frt iránti perében következőleg itélt: A járásbiróság kötelezi alpereseket, mint a csokonyai ev. ref. egyház lelkészi hivatalának képviselőit, miszerint felperesnek 424 frt tökét megfizessenek stb. Indokok: Alperes hallgatag beismerte, hogy a csokonyai ev. ref. egyház lelkészét illető egy egész úrbéri teleknek haszonélvezője felperes, beismerte továbbá, hogy ezen egész úrbéri telekre az úrbéres felosztatlan közlegelőböl eladott fa árából 424 frt jutott. Tekintve, hogy az nrbéri telkek után kiosztott legelőre nézve a kihasználás tekintetében a törvény korlátokat nem emel, hanem a kezelés és haszonvétel módját a többség akarata szabályozza; tekintve, hogy a közlegelön netalán létező erdő az erdőtörvény 2-ik fejezetében foglalt korlátozások alá nem esik, mert a birtoknak közlegelői jellege az alól kiveszi; tekintve, hogy az ingatlan birtok által nyújtott termény — gyümölcs — képezi annak hasznait : tekintve, hogy az ingatlan haszna annak haszonélvezőjét illeti; tekintve, hogy az ingatlan hasznának megállapításánál nem határozó, vájjon azok évről évre, vagy több évek multán egyszerre folvtak-e be, mert a befolyt érték mindenesetben az ingatlan hasznát képezi; ezeknél fogva a perben keresett 424 frt az erdőtörvény korlátozása alá nem eső jövedelme lévén a közlegelőnek, az törzsvagyont nem, hanem hasznot, gyümölcsöt képez s ez azon egyént illeti, a kit a hasznot előállító ingatlan haszonélvezete illet, a ki a jelen esetben a felperes lelkész, a mi azon körülményt illeti, mely a jövedelem összegszerinti nagyobb voltából kiindulva, azon meggyőződésre látszik alperest vezetni, miszerint a legelő haszonvétele csak legeltetésből állhat, figyelembe nem jöhet, mert a használatot a többség akarata állapítja meg, midőn az hosszú időn át tűrte és a kisebbséget tűrni kényszeritette, hogy a legelő növésére szánt talajfát növeszszen, akár elvont bizonyos legeltetési hasznot a jogosultaktól, így a ki a legeltetéstől hosszú időn át elesett, az joggal követelheti, hogy midőn ezen megszűnt hasznok egyszerre nagyobb összegben térülnek meg, azzal neki is kárpótoltassanak a mult megszűnt hasznai. Lehet, hogy ily módon tehát oly egyén is jutna a nagyobb haszonhoz, a kinek korábban megszűnt hasznai nem voltak, mert talán új haszonélvezője a birtoknak a faeladásnak idején, de ily körülmény nem alkalmas arra, hogy egy sarkalatos jogelvet, hogy a haszonélvezőé a haszon, halomra döntsön. A mi végre az alperesnek az 1. sz. a. csatolt egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt korlátozásra való hivatkozását illeti, ezen felállított szabálynak felperessel szemben való hatályát megdönti azon jogelv, a mely az igazság és jognak sarkpontjai közé számitható, t. i. hogy a törvénynek visszaható ereje nem lehet, mert a közgyűlési határozat 1889-ben hozatván, annak hatálya kiterjed azok haszonélvezetére, a kik azt a szabály hozatala után nyerik. Felperesre nézve azonban, a kinek azon kereseti állítását, hogy 30 éves lelkésze gyülekezetének, alperesek tagadásba nem vették, tehát midőn nem is állították, hogy díjalapja s illetve a közlegelőre való haszonélvezeti joga a fentebb hivatkozott közgyűlési határozatnál későbbi keletű, joggal feltehető, hogy igenis korábbi keletű az, tehát erre a határozat — mivel az visszaható erővel nem bírhat — hatálylyal sem bir stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. évi június 4-én, 10,688. sz.): Az első biróság Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes ki nem mutatta, hogy a csokonyai ev. ref. lelkész részére az úrbéri birtokrendezés alkalmából kiadott legelő területén található fát a földes uraság kifejezetten a jelenlegi lelkésznek saját személyére nézve engedte át. Ily helyzetben a lelkész legelő-illetményén található famennyiség oly törzsvagyont képez, melynek haszonélvezete a csokonyai ev. ref. egyház mindenkori lelkészét illeti. Ennél fogva felperes a legelőbeli famennyiségnek a rendes haszonélvezet körét meghaladó elértékesitése folvtán bevételezett tőkeösszegnek saját kezéhez leendő kiszoln-áítatását s szabad rendelkezése alá bocsátását követelni nem jogosult. Ehhez képest az első bíróságnak Ítéletét megváltoztatni s felperest keresetével elutasítani kellett stb. A ni. kir. Curia (1891. január 29-én, 7,545. sz.): A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik, mert a felperes, mint lelkész által haszonélvezeti úrbéri egész telekhez a közlegelőből járó illetmény csak a közlegelőn való legeltetésre jogosítja felperest és ezért a közlegelőn létezett, de levágott és eladott fa a lelkész által haszonélvezett egész úrbéri teleknek jövedelméül nem tekinthető, hanem valamint a közlegelőn fennállott fa a közlegelő állagához tartozott, ezenképpen a levágott fa, mint idöközönkinti irtásból származó haszon, az egy t;lek állagához tartozó oly törzsvagyonnak tekintendő, mely mint a közlegelő állagától elválasztott fák árából befolyt tőke a lelkészi illetményhez tartozó egy teleknek kiegészítő része. A születés törvényességének kérdése csak oly perben döntethetik el, melyben a kiskorú érdeke gyámhatóságilag kirendelt gondnok által törvényesen képviselve van s igy házassági válóperben, melyben a gyermék születésének törvényessége vagy törvénytelensége kérdésében az anya, ellentétes érdeknél fogva, kiskorú gyermekét nem képviselheti, annak nyilatkozata e tekintetben irányadóul nem szolgálhat. (M. kir. Curia 1891. május 19-én, 3,425. sz. a.) Kereskedelmi-, csőd és váltóügyekben. A nem rendeletre szóló s a tőzsdei szokások 13. §-a értelmében át nem ruházható kötlevél záradékában foglalt az akikötés, hogy a szerződő felek vitás kérdések eldöntése miatt a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságához tartoznak fordulni, csak a közvetlenül szerződött felekre nézve kötelező. A budapesti árú és értéktőzsde választott birósága: A biróság megállapítja illetékességét. Indokok: A kereseti kötlevél engedményezhetőségének, következőleg a felperesség kérdése az ügy érdemére tartozik, az tehát az illetékességi tárgyalás során vizsgálat tárgyává nem tehető s mert alperes a kereseti kötlevél szerint a tőzsdebiróság illetékességének magát törvényszerű módon alávetette. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét az 1881: LIX. t.-c. 96. §. a) pontja alapján megsemmisíti, a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: A nem rendeletre szóló s a tőzsdei szokások 13. §-a értelmében át nem ruházható A) alatti kötlevél záradékában foglalt az a kikötés, hogy a szerződő felek vitás kérdések eldöntése miatt a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságához tartoznak fordulni, csak az A) alatti szerint közvetlenül szerződött felek, vagyis »N. Zs. és A.« cégre, másfelől P. A.-ra kötelező, vagyis azok alatt a felek alatt, kiknek a választott biróság illetékessége alávetését az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának a fenforgó esetre alkalmazható b) és d) pontjai feltételezik, csak a közvetlenül szerződött felek érhetők. Tekintve már most, hogy felperessel szemben alperes nem vetette magát alá az áru- és értéktőzsde választott birósága illetékességének, hanem csak N. Zs. és A. cég irányában, hogy tehát az A) alattiban foglalt alávetésből származhatott jogot csak az utóbb nevezett cég gyakorolhatta, alperesnek az eljáró biróság illetékessége ellen tett kifogása törvényes alapon nyugszik. Mivé 1 pedig az elsőbiróság alperes által kellő időben előterjesztett kifogás figyelmen kivül hagyásával magát ez ügyben illetékesnek mondotta ki s azután érdemben eljárva, Ítéletet hozott, ítéletét az 1881 : LIX. t.-c. 96. §. a) pontja alapján megsemmisíteni kellett. (1891. május 20-án, 3,245.) A biztosítási ajánlat mindkét lel jogainak és kötelezettségeinak képezvén egyik forrását, egynttal mindkét fél jogaira és kötelezettségeire nézve szolgál bizonyítékul és mint ilyen, a felek közös érdekében kiállított okiratnak lévén tekintendő, keletkezésé, nek módjánál fogva közös okiratot képez. (A budapesti kir. tábla 1891 ápr. 14-én, 1,668 sz. a.) Azon körülmény, hogy valaki egy, a kereskedelmi eéírjesryzékbe bejegyzett cégnél mint cégvezető bejegyezve van, nem szolgálhat alapul arra, hogy ame nnyiben kereskedelmi ügyletekkel saját nevében iparszeriileg foglalkozik, magát a keresk. törvény 10. S-ának rendelkezése alól kivonja. (A budapesti kir. itélö tábla 1891. ápr. 28-án