A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 24. szám - A gyámság jogi természete. 1. [r.] - Az alkoholizmus ellen

A JOG. 187 puhatolható; 2. ismeretlen helyen tartózkodók, kiknek életbenjétak bizonyos ugyan, de holtartózkodásuk nem ; végül: 3. olyanok, kiknek tartózkodási helyük is ismeretes, de azt bizonyos okból, pl háború, ostromzár miatt stb. el nem hagyhatják. Hasonlóan akadályozva vannak jogaik gyakorlatában mindazok, kik hosszabb szabadságvesztés-, börtön- vagy fegyházbüntetésre ítéltettek és megbízottat hátra nem hagytak. A modern jog alapelve azonban azt is megköveteli, hogy mindenki, a ki jogokkal bir, azoknak megfelelő védelemben is részesittessék; következőleg mindenki, a ki jogait önmaga gyakorolni nem képes, azoknak gyakorlatában olyanok által támogattassék, a kik arra tényleg képesítve vannak. A mig a szülök élnek, ezen védelem kérdést nem szenvedhet. A házasság célja ez, de meg a természet maga adta a szülök kezébe gyermekeik védelmét, midőn azokat oly adománynyal ruházta fel, melyet semmiféle emberi erő vagy jóakarat helyettesíteni nem képes. Ezen adomány a szülői szeretet s ezen — a természet által még az oktalan állatokba is beoltott — szeretet ösztönzi a szülőket arra, hogy támogatásukra szoruló gyermekeiket legjobb belátásuk és tehetségük szerint táplálják, neveljék, ápolják és oltalmazzák s minthogy fel kell tennünk, hogy a szülő leghelyesebben és leghatásosabban viseli gondját gyermeke javának és legcéliráuyosabban tudja intézni nevelését, mig a szülők, vagy azok egyike életben van, külön oltalomnak és védelemnek szüksége fenn nem foroghat. Máskép alakul azonban a viszony akkor, ha a szülők elhaltak, vagy maguk is támogatásra, oltalomra szorulnak, mert ily esetekben mindazok, a kik a fentebb elősorolt okok egyike vagy másika miatt jogaikat önmaguk gyakorolni nem tudván, mások támogatására és oltalmára szorulnak, teljesen védtelen és tehetetlen állapotra jutnának, ha nem volna egy főhatalom, az állam, melynek céljából folyó kötelessége az ügyefogyottak szükséges védelméről és azok jogi képviseltetéséről gondoskodui. Ezen esetekben tehát egyedül az állam van hivatva a szülőket helyettesíteni és mindannak megtétele iránt intézkedni, mik az ily ügyefogyottak ügyeinek vitelére és jogaiknak gyakorlására a körülményekhez képest szükségesnek mutatkoznak. Mivel azonban az állam egyesek ügyeit közvetlenül nem intézheti és jogaikban őket nem képviselheti; e célra egyeseket — gyámokat vagy gondnokokat — kénytelen kirendelni s az ezek által gyakorolt oltalmat és arra vonatkozó jogok és kötelességek összegét nevezzük gyámságnak. A gyámság alapjáról azonban a mondottak dacára eltérők a vélemények. Gaius a »ratio naturalis« követelményekép állítja elénk a gyámságot 3 és hasonlólag cselekszik V e r b ő c z y is, midőn a természeti általános jogelvek (naturali iuri rationique) kifolyásának mondja, hogy mindazok, kik serdületlen koruknál fogva önmagukat védelmezni nem tudják, mások gyámsága és oltalma alá helyeztessenek.1 Vaunak irók, kik a gyámságot az atyai hatalom egyszerű helyettesítésében vagy utánképzésében keresik ; V i r o z s i 1 viszont azt a személyjogoknak más személyekre való kiterjesztéséből származtatja. Szerinte a személyjogok nemcsak személyünkre, hanem másokra is, kik velünk társaságban élnek, kiterjednek, 3 Az 1877 : XX. t.-c. 28. §. dj pontja szerint legalább egy év óta. 4 G a i. I. §. 189. ugy hogy minden embernek joga van nemcsak magát, de másokat is személyjogainak oltalmazásában és megtartásában segíteni, hogy ez által minden ember önfentartása és tökéletesedése, az emberi természet méltóságának épségben való megőrzése és az emberiség magasabb céljainak elérése lehetővé tétessék. A jog legfőbb elvének követelménye ez, mely azt parancsolja, hogy a személyjogokat mindenkor és mindenütt, mind magunkban, mind más személyekben tiszteljük.5 Ahrens az »általános gyámság«-ba helyezi a gyámság alapját, mely szerint minden lény fejlődése más haszonszerű lénynek oltalma alatt történik, mely már az életerő magasabb fokára jutott és mely ennélfogva oltalmazó s nevelő hatalmúi van hivatva. Ez szabályul szolgál mindennemű szerves, egyéni vagy összéletre (nemzetekre, intézetekre stb.) nézve s ennélfogva mindazok, a kik már korábban kifejlettek s az önerőnek vagy hatalomnak bizonyos fokára jutottak, jogszerüleg gyakorolják a gyámságot azok felett, kik csak fejlődni kezdenek s még elég erélylyel nem bírnak arra, hogy önerejük által fönállhassanak." Az ilyen elméleteknek cáfolatát épen nem tartjuk szükségesnek és pedig annál kevésbé, mivel a gyámság egyedül helyes alapja csak az lehet, melyet mi előre bocsátottunk s melyet a következőkben eléggé megvilágítani fogunk. Legyen szabad mindazonáltal néhány megjegyzést tennünk. 1. Igaz ugyan, hogy az atyai, helyesebben szülői hatalom alatt is, meg a gyámság alatt is, az arra szorulók felett gyakorolt felügyeletet és oltalmat kell értenünk, de azért a kettő — mint alább bővebben is látni fogjuk — mind alapjára, mind tartalmára nézve egymástól felette különbözik s hogy mennyire nem tekintetett soha a két intézmény egy és ugyanazon természetűnek és jellegűnek, annak legfényesebb bizonyítéka azon körülmény, hogy az összes törvényhozások, a régiek ugy, mint az újabbak, a gyámságot az atyai hatalomtól nemcsak szigorúan elválasztják, hanem különböző formákkal, joghatálylyal és jogi következményekkel ruházzák fel egyszersmind. 2. A gyámságot a személyjogokból származtatni annyi volna, mint azt állítani, hogy a gyámság tartalmát egyedül személyjogok képezhetik ; mert a személyjogok másokra nézve is csak szeméiyjogokat állapithatnak meg. Már pedig a gyámság nemcsak a gyámolt személyére vonatkozik, hanem annak egyéb jogviszonyaira is szükségkép kiterjesztendő ; sőt sok esetben kizárólag a vagyonkezelést foglalja magában. 3. A gyámság nemcsak jogok, hanem kötelességek összege is; holott a személyjogok mások iránti tevőleges kötelezettségeket épen nem vonhatnak maguk után. 4. Ily alapokon a gyámság ingataggá és véletlenné válnék, mert egyedül a jogosult akaratától tétetnék függővé és igy köre sem volna szabatosan megállapítható. 5. Minthogy továbbá ily alapokon a gyámság kezdetéhez mindenkor a gyámolt beleegyezése volna megszerzendő, ez által annak részéről oly akaratnyilatkozat követeltetnék, melyre az képtelen ; mert hiszen épen annak hiánya vonja maga után a gyámi oltalom és képviseltetés szükségességét. 6. De különben is nagy fogyatkozásuk ez elméleteknek az, hogy a jogok gyakorlása és érvényesítésére vonatkozólag egy igen 5 Hk. I. 115. 6. §. 6 Virozsll: Egyet. Term. vagy Észjog elemei. I. 89 — 90 1. a legköltségesebbek egyike, mert a megbízottak drága piacokon és utazásaik közben nagy anyagi segélyt kénytelenek igénybe venni. Hanem e célra ezreket szánnak az egyesületek. Es a nemes fáradozás meghozta már is gyümölcsét. Már 1885-ben 28 ezrednél alakultak mértékletességi ágazatok, melyekben a katonák nagy száma a teljes megtartózkodás elvének hive. Ugyanoly arányban terjed a mértékletesség diadala a hadi tengerészeinél is, melynek kebelében eddig a legnagyobb mérvű iszákoskodás honolt. A hajósok osztályánál a nemivók száma csodálatos módon hódit tért. (Már 1885-ben csupán a Church of England Temperance Society 9,286 tagot nyert a hajósok közül, mely számban a nők és gyermekek nem foglaltatnak.) A katonáknak az egyesülethez való csatlakozását a jutalmak és érmek kiosztása tetemesen mozdítja elő, mely eszköz nagy vonzerőt gyakorol. Ezenkívül a hódítás rendes módozatait alkalmazzák. III. A korcsma zárva tartása vasárnapokon. Európa összes állami — Nagybritánnia kivételével, hol legalább a vasárnap némely óráiban tilos az alkohol korcsmai eladása — mai napig megengedik azt, hogy a munkásosztályok tagjainak milliói az Ur napján elkölthessék heti szerezményök nagyobb részét; alkalmat nyitnak a vallás, az erkölcs elveinek s a büntető kódexek tételeinek e napon legsűrűbben előforduló megsértéséhez ; eltűrik, hogy a könnyelmű fogyasztó gyakran életveszélyes munkájának díja a számitó, önző s nyervágyó korcsmáros osztályt gazdagítsa. A rendőrök hadseregei, a büntető kódexek szigorú tilalmai a részegek ezrei előtt nem voltak képesek az európai keresztény társadalom templomainak ajtait elzárni. Mégis a keresztény egyházak az egész kontinensen néma hallgatással nézik a leverő és egyszersmind rendkívül veszélyes állapotot. Az alkohol hatásától megmérgezett keresztények milliói nem számolnak többé az egyház tekintélyével. Ennek tudatában s egyszermind józan vasárnap biztosítása s számtalan lelkek boldogságának előmozdítása végett — a szeszes italok vasátnapokon történő eladása ellen küzdő központi mértékletességi egyesület alakult meg Angolországban. Ezen egyesület 20 év óta működik lassú, de biztos lépéssel megy előre, — nem hátrálva soha. Ez egyesület csupán egy év alatt 1885-ben 25,000 frtnál nagyobb összeget fordított mozgalmára. Ámde e mozgalom nem csupán ezen speciális egyesület, de valamennyi brit mértékletességi egyesület közös feladatát képezi s az egész mértékletességi sajtó e pontra nézve egyetért. Es vájjon népszerű-e ezen mozgalom Nagybritánnia közvéleménye előtt ? Igenis népszerű. A közvélemény az ügynek meg van már nyerve, mely körülmény az alábbiakkal nyer igazolást. A fennebb megnevezett egyesület elnöke egyik beszédében azt bizonyítja, j hogy maga a nép kívánja a korcsmaüzlet vasárnapokon való bezáratását. Kelly azt állítja, hogy a munkások ezrei az ország különböző részeiben gyülekeznek a végből, hogy előmozdítsák a mozgalom sikerét. A közvéleményt részint a kitűzött cél, majd az elvitázhatlan argumentumok, végül a történeti mult vezetik a h'elves uton. Az intézmény belbecsére nézve gazdag adatokat szolgáltat Skóthon, mely 31 év óta a vasárnapi korcsmazárás áldásait élvezi. Végül meg kell itt említenem a nagy városokban foganatosított hivatalos nyomozás eredményét, mely azt mutatja, hogy több mint 800,0' 0 megkérdezett egyén a vásárnapokoui zárvatartás mellett nyilatkozott és ellene csupán 100,000. Ezen eredmény fontosságát azon tény emeli, hogy mentől szegényebb rétegekhez jövünk, — annál inkább ragaszkodnak a korcsma vasárnapi bezárásához. IV. A munkásosztályoknak az italmérésektől távoltartására irányzott mozgalom. A munkás-osztályok egyedüli kedvenc és megszokott szórakozási helye a legújabb időig a dohány | füst, alkoholbűz és romlott levegő által megmételyezett bűnfészek : | a korcsma volt. Hogy tehát a helyiség látogatóiban az ártatlan | élvezetek iránti hajlam ébresztessék fel: valamennyi mértékletes-