A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 23. szám - Azon kérdésre, vajjon jogosítva van-e a róm. kath. hitvalláson maradt nő, kinek férje újból megnősült, volt férje nevét továbbra is viselni?

182 A JOG. volt tehát a pozsonyi vár. árvaszék ezt kimondani, minthogy ötet arra külön beadványomban figyelmeztettem. Ha tehát a pozsonyi vár. árvaszék fentiek allém' re a 491/1891. és 599., 600., 625., 652/1891. számú végzéseket mégis meghozta, akkor, még egyszer ismétlem, hazai törvényeiket lábbal taposta, magát a kiskorú árvák hátrányára és kárára Fanger Ábrahám protektorává felvetette és teljes mérvben megérdemli mindazon epithetonokat, a melyekkel ötet illettem. A ki pedig a hazánk törvényei iránt tanúsított ilyen tiszteletlenséget helyesli, azt a pozsonyi városi árvaszékkel együtt egy és ugyanazon fazékba dobom. Az első cikkemre adott felelet még több igaztalanságot tartalmaz. Az osztrák címer alatt felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben az összes ingó és iugatlan hagyaték felsoroltatott és a kötött egyezségben kimondatott, miszerint ezen hagyatékból Fanger Ábrahám 4,500 irtot kap kifizetve és az összes többi hagyatékot örökhagyónő kiskorú gyermekei kapják tulajdonukba. A pozsonyi városi árvaszék 491/1891. és 599., 600., 625., 652/1891. számú végzéseivel ezen megállapodást gyám- és hagyatékhatóságilag helybenhagyta és az iratokat a kir. közjegyzőnek a még szükséges további intézkedések okából, t. i. az ingóságok eiárvereztetése, a hagyatéki tiszta értéknek megállapítása és annak a magyar kir. adóhivatalnál való bejelentése céljából kiadta és erre a feleletet adó cikkíró azt akarja ráfogni, hogy az érdemleges tárgyalás még nem ejtetett meg és hogy az még csak most lett elrendelve. Milyen ellenmondás ez ? Ha az érdemleges hagyatéki tárgyalás még csak most elrendeltetett, tehát még csak most fog megállapittatni, van-e Fanger Ábrahámnak valami örökösödési joga, hogyan lehetett neki már február hóban 4,500 forintot kiutalványozni ? Az árvaszéknek 491/1891. számú végzését is ugy pendíti meg, mintha az valami csekélység volna. Hiszen — úgymond — ezen végzés még nem emelkedett jogérvényre, mert felebbezve lett; de elfelejtette, hogy az árvaszék ezen felebbezést 983. és 984/1891. számú határozatával visszautasította oly indokolással, hogy Wellisch Gusztávnak nincs joga felebbezni, csak az árvák részére kirendelt ügygondnok vagy a közgyám tehetnék ezt. Bevallom, hogy a calculatio nagyon ravasz volt; a kirendelt ügygondnok és a közgyám megnyugodtak a 491/1891. számú határozatban, ügyfelem felebbezési jogától elüttetett és ha ezen elüttetését bezsebeli, akkor a 491/1891. sz. határozat jogerőssé válik és Fanger Ábrahám, a Pozsony városi árvaszéknek szegény gyámoltja, bezsebelheti a 4,500 frtot. Hogy én a 983. és 984/1891. számú elutasító végzést tovább felebbeztem, az bizony nem dr. Protics János ügyvéd urnák érdeme. Wellisch Gusztáv a gyámi tisztségtől elmozdittatott a pozsonyi városi árvaszéknek 1891. február 25-én kelt 599., 600., 625., 652/1891. számú végzésével, első számadásait átküldötte a bécsi lipótvárosi cs. k. járásbírósághoz 1891. április 14-én és cikkíró ur mégis felhozza feleletében a pozsonyi városi árvaszék mentségéül többi között azt is, hogy ez Wellisch Gusztávot gyámi állásában már azért sem erősíthette meg, mert mindjárt első számadásában ügyvédi költség címén oly tetemes összeget vett fel, mely a kiskorúak jövedelmével, de még törzsvagyonával is távol arányban áll. De a legszebb az még hozzá, hogy én ügyvédi költségjegyzékemet még egyáltalán be nem teri esztettem és azt csak ezen ügynek véglegesítése után tenni fogom, azonban annak dacára a feleletet adó cikkíró ur már annak nagyságáról beszél. Ugy-e, ha Fanger Ábrahámnak javára 4,500 frtnak kifizetését nem ellenezném, ezen potya már arányban állana a kiskorúak jövedelmével és törzsvagyonával ? Jóllehet Wellisch Gusztávnak a gyámságtól való elmozdítása még felebbezés alatt áll, tehát még nem jogérvényes, a pozsonyi városi árvaszék •/. alatt ide mellékelt 2,102/1891. számú végzésében a kiskorú Saumvald árvák részére az ezen árvákkal semmiféle rokonságban nem álló Korce János pékmestert nevezte ki gyámul, kinevezte ötet pedig a már törvényes korban álló árvák ellenzése dacára, mert ezen árvák Wellisch Gusztávot kívánták gyámnokul. Feltéve, de meg nem engedve, hogy ezen már előrehaladott korban lévő árvák gyámjuk kinevezése tárgyában javaslati szóval nem bírnának, még akkor előbb meghallgatandók lettek volna örökhagyó Saumvald Katalinnak életben lévő testvérei Maier szül. Block Erzsébet, Lohrmann szül. Jordán Antónia, Hang szül. Jordán Magdolna és Jordán Gyula pozsonyi lakosok és az érdekelt kiskorú árvák nagynénéik, illetve nagybátyjuk; mert az 1877 : XX. t.-c. határozottan rendeli, hogy azon esetben, ha a gyámságra hivatott vagy alkalmas személyek nem léteznének, a gyámi'atóság a rokonok meghallgatásával rendel alkalmas megbízható gyámot. De a pozsonyi városi árvaszék a gyámi törvénynek ezen intézkedését is fumigálja, valószínűleg úgy vélekedik: ha már annyi jogsértést követett el, ugy annak rovására ráfér ezen újabbi jogsérelem is. Csodálkozva kérdezhetné bárki, hogyan történhetnek ilyenek s mi lehet annak oka ? Ennek oka a teljesen elvétett szervezet, az ellenőrzésnek absolut hiánya. A testületek határozatai hozatalánál jelen kell lenni legalább egy elnöknek és egy szavazónak az előadón kívül és az előadó j az általa fogalmazott határozatokat soha sem Írhatja alá elnöki minőségben. A Saumvald Katalin-féle hagyatéki ügynek állandó referense Kumlik Tódor városi tanácsos ur és mégis valamennyi ezen hagyatéki ügyben kiadott végzéseket a polgármester, mint elnök helyett Kumlik Tódor városi tanácsos ur irta alá, ő tehát saját önmagának ellenőrzője, nem állithatom, mert nem voltam jelen, de ugy látszik, hogy azon városi árvaszéki ülésekben, melyeken a fentebbi hagyatéki ügy esetről-esetre előadva lett, Kumlik Tódor városi tanácsos ur, mint elnöklő s egyúttal mint előadó és szavazó is szerepelt. Kinek nem jutna eszébe a Mikádo című bohózatos operetté ? A bíróságok és hatóságok a törvénynek őrei. Ha már ezen őrök közt olyanok találkoznak, kik maguk a reájuk bizott drága nemzeti kincset becsmérlik, akkor mit várhatunk a köznéptől? Rossz példák rontják az erkölcsöket. Megkivánható-e a köznéptől, hogy a törvényeket tiszteletben tartsa, ha ezen köznép élére állított hatóság maga törvényszegőnek bizonyul ?! A mi ma itt megtííretik, az holnap más helyütt fog ismétlődni, szóval a corruptiónak ajtó és kapu tágasra nyittatik. Azért eleve figyelmeztetem a nm. m. kir. belügyi miniszter urat, hogy a pozsonyi vár. árvaszéknek sáfárkodását megvizsgáltassa és a még csak keletkezőben lévő ráksebet idejekorán kivágassa, hogy ezen veszedelmes kór el ne terjedhessen. A miket én a 20. lapszámú cikkemben felhoztam, azt mind okmányokkal is igazoltam, a tisztelt olvasók tehát maguk megítélhetik, vájjon állításaim valótlanok és rágalmazók, vagy nem. Ezen kifejezés dr. Protics János ügyvéd urnák feleletére pászol és én azt arra is öltöm. Ha a pozsonyi vár. árvaszék magát rágalmazottuak találja, ugy tisztázza magát és kérjen ő maga maga ellen vizsgálatot és ne toljon előtérbe bajnokokat más táborból! llladky Fülöp, pozsonyi ügyvéd. Irodalom. Az iszákosság, annak befolyása a társadalom életrendjére és az ellene való védelem irányelvei. A magyar tud. akadémia által Sztrókay-dijjal jutalmazott pályamű, irta nagyiványi dr. Fekete Gyula kir. trvsz. biró Aranyos-Maróthon. Budapest, 1891. P alias irod. és nyomdai váll. Nagy 8° 244 1. Az alkoholismus az újabb időkben társadalmi kórrá nőtte ki magát és az ellene való küzdelem általános szükséggé vált. Ha valamely nemzet, ugy a magyar az, mely a függetlenségünket és nemzeti létünket fenyegető szláv özönnel szemben a legnagyobb veszedelemnek van kitéve és azért ezen kórral szemben kell hogy résen álljon, mert egészséges erkölcsök, rendkívüli testi erő és vagyoni jólét hiányában a legnagyobb veszedelemnek nézne elébe. Szerző ezek folytán első sorban a szeszes italokkal való kereskedés által szított mértéktelenség következményeit mutatja ki; azután azon rendszerek alapgondolatait tárgyalja, melyek az elmélet részéről az alkoholismus ellen védeszközül ajánltatnak. Üdvözöljük a munkát és derék szerzőjét, mint úttörőt ezen a magyar irodalomban eddig ismeretlen pályán; bárha fellépését a kellő siker is koronázná. A törvényszéki elmekórtan tankönyve. Irta dr. KrafftE b i n g Richárd, fordította babarczi Schwartzer Ottó tr. A magyar tud. akadémia engedélye folytán megjelent II. újra átdolgozott magyar kiadás. Budapest, 1891. Kiadja Hornyánszky Victor. Nagy 8°. XXXVI. és 486 1. Örvendetes és a magyar orvosi és jogászi szakkörökre nézve rendkívül hízelgő jelenség, hogy a jelen munkából már a második kiadás láthatott napvilágot, holott a német eredeti — jóllehet annak első kiadása még 1881-ben megjelent — eddig újabb kiadást nem érhetett. A munka első kiadásáról annak megjelenésekor (lásd 1 o g 1885. évf. 51. sz. 451. 1.) tüzetesen megemlékeztünk; az akkor elősorolt hibák változatlanul az új kiadásba is átmentek, a magyar törvényekről itt újból nincs említés téve és ha az szerzőtől, mint orvostól talán nem kivánható, ugy helyén lett volna a munkát magyar kriminalista által revidiáltatni és megto'datni. Mit sem akar ez különben elvonni a mű belbecséből és gyakorlati használhatóságából. De hogy miben álljanak a munka címlapján jelzett átdolgozások, azt a mondottak után bajos kitalálnunk. Vegyesek. Az Ügyészek Kozma Sándornál. A decentralisatio következtében a budapesti királyi főügyészségtől elvált királyi ügyészségek küldöttsége f. hó 4-én búcsúzott el Kozma Sándor budapesti kir. főügyésztől. A küldöttség tagjai voltak : P o n g r á c z Jenő föügyészhelyettes a debreceni főügyészség, Katona Béla a lugosi, Lázár Kálmán a nyíregyházi, Cziffra Imre a b.-gyulai, Ambrózy Mihály a miskolci, Kramolin Viktor a pozsonyi, Hrabovszky Aurél a nyiregvházi, Balogh György a miskolci, Mészáros Tivadar az aradi, Bulyovszky József a nagyváradi, D u s Sándor a nagy-kikindai, P o p o v i t s Aurél az újvidéki, Dobák Béla a zombori, Piukovits János a becskereki L u pk o v i t s József a nyitrai, Kovács Sebestyén Lajos az aranyos-maróthi, L i g e t k u t h y Iván a nagyváradi, L a u f f e r Gyula a trencséni, J u r k a János a karánsebesi, R o t h Gergely a pancsovai, Gedeon László a temesvári, K o v a c s i c s Cézár a zombori kir. ügyészségek képviseletében A búcsúzó ügyészségek nevében dr. Dobák Béla zombori kir ügyés'z