A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 22. szám - A házmester és az ő joga

JOGESETEK TÁRA FELSŐBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 22. számához. Budapest, 1891. május 31-én. Köztörvényi ügyekben. A határidőhöz kötött kedvezmények azoknak nem használásával vagy elkésett érvényesítésével elenyésznek ; ily esetekben a törvényes elévülésnek ideje egyáltalán helyt nem foghat. A budapesti VI. kcr. júrásbirósáp (1889. november 16-án 26,347. sz.) : Dr. Haas Bernát ügyvéd, illetve dr. Székelv Lajos ügyvéd által képviselt G. Márkus felperesnek, a m. kir. államvasutak alperes ellen 114 frt s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja s kötelezi a perköltségek viselésére stb. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes a Sigmund testvérek cégtől vásárolt szeszáruk szállítási diját kifizette, ezen céggel azonban az a megállapodás létesült, hogy a menuyiben szállítási díjkedvezményben részesülne, a rendes és kedvezményes dijtétel közötti díjkülönbözet őt fogja illetni. Az 1884. évben szállított 27 kocsi rakomány szállítási díjában felszámított összegből díjkedvezmény címén a kereseti összeg levonásba helyezve nem lévén, alperest annak visszafizetésére kötelezni kéri. Alperes kifogást emel a követelés elévülése tekintetében. Minthogy a vasúton való szállításnál engedélyezett díjmérséklések érvényesithetésére nézve a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium 12.445/879. sz. rendelete korlátai között az időpont, mely alatt az engedélyezett díjmérséklések érvényesítése megengedtetett a 3-/. alatt csatolt vasúti és közlekedési közlöny tanúságaként akként korlátoztatott, hogy az 1884. év folyamán feladott árúk szállítási díjának engedményezése iránti okmányok 1885. évi március hó végéig beterjesztendők ; minthogy felperes maga sem állítja, hogy okmányát a fent kitett határidőn belől alperesnek bemutatta volna, annak az elévülés tekintetében emelt kifogását figyelembe venni s felperest keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itéltí tábla (1890 június 19-én 58,345. sz. : A kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja s alperest arra kötelezi, hogy a kereseti 114 frt tökét s annak a kereset beadásától számítandó 6°/( kamatát s a perköltségeket megfizesse stb. Indokok: Alperes az alsó bíróság Ítélete indokaiban felhívott miniszteri rendelet 16-ik tételére tett hivatkozásával kiderítette ugyan, hogy a kereseti tőkéhez felperes csak mint díjtéritményhez tarthatott igényt és vonatkozó igényét a bejelentési záridön túl, tehát elkésetten jelentette be, de mert alperes felperes igényét az annak érvényesítésére kitűzve volt záros határidő letelte után is tárgyalás alá vette, a helyesnek elismert kereseti követelésnek kifizetését G. alatti vallomásában csakis ahhoz a feltételhez kötötte, hogyha felperes a kérdéses szállítmányok feladása által kiállítandó és közjegyzőileg hitelesítendő meghatalmazását bemutatja, felperes pedig az E'/. alatti okirat bemutatásával hasonló feltételnek megfelelt, alperest a kereseti tőkének s a kereset beadásától járó 6°/o kamatának megfizetésére kötelezni kellett stb. A in. kir. t'uria (1891. január 28-án 7,905.) : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával a per érdemét illetőleg az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben: a perköltségre nézve pedig mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik és az kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Az érdemben megfelelő indokaiból és azért is az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni, mert alperes a C. alá mellékelt levélben a magyar észak-keleti vasút vezérigazgatóságának az A. alattiban emiitett kiszámítását helyesnek el nem ismerte, hanem abban azt jelentette ki, hogy a díjkedvezményt csak a feladó részére utalványozhatja, a kedvezményes Sigmund testvérek cég meghatalmazványának leküldése után pedig felperest csak arról értesítette, hogy jogosultsága a kedvezmény elnyerésére, a kikötött feltétel teljesítésének elmulasztása miatt elévült; tekintettel pedig arra, hogy a határidőhöz kötött kedvezmények, azoknak nem használásával, vagy elkésett érvényesítésével elenyésznek, miután ily esetekben a törvényes elévülésnek ideje egyáltalán helyt nem foghat, az elsőbiróság felperest keresetével helyesen utasitotta el. A perköltség azonban a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetendő volt stb. Az érdembeli védelem előterjesztése után történt kereseti jogalap-változtatás felperes elutasítására okul nem szolgálhat, ha az ellen alperes kifogást nem tett. (M. kir. Curia, 1891. febr. 27-én, 1,022/890. sz.) A viszonkereset, melyet alperes nem az ellenbeszédben, hanem a tárgyalás későbbi folyamán terjesztett elő, ha felperes e miatt kifogással nem élt, a keresettel együtt tárgyalandó és intézendő eL (M. kir. Curia, 1890. nov. 21-én, 6,479. sz.) A letiltó rendelvény kibocsátására a végrehajtási törvény 84 §-a esetében a végrehajtást elrendelő bíróság van hivatva, de attól elzárva a foganatosító biróság sincsen. (M. kir. Curia 1891. márc. 20-án 1,865/891. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A cégvezetői jogosultság a főnök ellen nyitott csőd hatályának kezdetével megszűnvén, a esőd tartama alatt a cégvezető által a főnök nevében vállalt váltói kötelezettség a főnököt nem terhelheti. A csődbe jutott kereskedő a csőd tartama alatt eddigi kereskedelmi üzletét nem folytathatja, s ennélfogva cégvezetője őt a csöd előtt nyert cégvezetői meghatalmazás alapján a csőd tartama alatt nem képviselheti. (M. kir. Curia 1891, ápril 14-én 1,260. sz. a.) A fizető váltókezes jogai kezestársával szemben. (1876: XXVII. t.-c. 50.) A kolozsvári kir. törvényszék: Másodrendű' alperes kifogásának helyt ad, ennek következtében az 5,071/88. szám alatt kibocsátott sommás végzésének B. Istvánra vonatkozó 495 frt 28 kr. töke s ennek járulékai iránti részét joghatály nélkülinek nyilvánítja ki és vele szemben özv. D. Gergelyné felperest keresetével elutasitja. Indokok: A marosvásárhelyi kir. itélő tábla ezen biróság ítéletét 108/1889. számú végzésével azon indokból, mert ítéletét szabályellenesen hivatalból beszerzett és a felekkel nem is közölt értesitvényre fektette, megsemmisítette s ezért a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra és új ítélet hozatalára utasitotta. A váltóügyekben követendő elj árást szabályozó igazságügyi ministeri rendelet 2. §-a intézkedéséből kifolyólag, mivel annak többi rendelkezései az 1881 : LIX. t.-c. 17. §-ában foglalt elsőfolyamodású bíróságokat megillető jogot nem határozzák, kétségtelen, hogy ezen kiegészítést elrendelhető jog a váltóperekben is fennáll, melyet különben a hivatolt másodbirósági végzés sem érintett; ezért az 5,216/1889. számú elsőfolyamodású kiegészítést a 413/1889. számú Ítélet megsemmisítése után is elrendelni lehetett és a másodfolyamodású biróság által követelt szabályszerű eljárást megtenni kellett. Bár a V. T. 9. §-a a kezest kifejezetten nem emliti is, de mivel tiltólag ki nem zárja és az alapkötelezettségben levőket felsorolja ; ezen rendelkezéséből okszerűleg következik, hogy : a váltó forgatmány utján a kezesekre váltójogi hatálylyal átruházható. Jelen esetben a kereseti váltó, annak hátirata szerint, forgatmány utján jutott felperes birtokába; miért is őt a váltó jogszerű birtokosának kell tekinteni. Másodrendű alperes kifogást érvényesített felperes ellen azon okból, hogy felperes helyette fizetést nem teljesített s ezért ellene váltókereseti jogot sem nyert s hivatkozott a V. T. 69. § ára; ezzel szemben felperes a váltónak forgatmány által történt megszerzésével érvelt; mely szerzésnek váltójogi hatálya annak időpontja szerint bírálandó el, miért is : a forgatás időpontja kiderítése csak folyományát képezi a már megtett kifogásnak. Az elrendelt kiegészítés rendén kifogást tevő alperes előadta, hogy a kereseti váltó felperesre az 1888. június 18-án volt forgatva, ennek bizonyítására kérte a kolozsvári iparosok hitelszövetkezete igazgatóságát megkeresni, vagyis mivel ezen megkeresés már megtörtént és arra felelet is jött: azzal az alperesi állítást bizonyítottnak venni; ezzel szemben felperes tagadott, a hitelszövetkezet kihallgatása ellen és ennek állítólagos nyilatkozata birói figyelembe vétele ellen tiltakozott. A kir. törvényszék az iparosok hitelszövetkezete igazgatóságát újólag megkeresni feleslegesnek tartotta, mert a kérdés már fel volt téve és arra a megadható felelet megtéve: ezen beszerzett értesitvényt, mint magánokiratot, bizonyítékul azért fogadta el, mert az azt kiállító maga a forgató és valódisága megtagadva nem volt. A hivatolt értesítés a forgatás idejére nézve határozott feleletet nem foglal ugyan magában, de a fizetés időpontját tisztán jelzi; ebből pedig okszerűleg következik, hogy felperesre a kereseti váltót váltóhitelező azon napon forgathatta, mig az előbbi forgatás üzleti szempontból kizártnak tekintendő; és mivel a kereseti váltó 1887. évi április hó ll-én járt le ; a forgatmány csak magánjogi engedménynek tekintendő ; ez esetben pedig felperest a V. T. 14. §-ára való tekintettel nem illeti meg a V T. 92. §-ában részére biztosított jog; miért is : a V. T. 69. g-a jelen perben helyet foghat; s tekintve azt, hogy a váltó előlapján levő »özvegy D. Gergelyné jótálló« váltói kezességét magában foglaló nyilatkozat és az aláirás kitörlése szándékosnak vélelmezendő (V. T. 68. §-a), mert felperes az ellenkezőt nem bizonyította; mindezeknél fogva: a V. T. 69. §-ára alapított alperesi kifogásnak helyet adni és a sommás