A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 22. szám - A házmester és az ő joga

176 A JOG. megkötésére illetékes közegek nem kényszeríthetők arra, hogy az ily módon az állam törvényei szerint elválasztott házastársak valamelyikének újabb házasságra való lépésénél közreműködjenek, ha a közreműködést vallási meggyőződésükkel ellenkezésben lévőnek tartják. Budapest, 1891. április hó 1-én. Gr. Csáky s. k. Dr. Hermán Sándor székesfehérvári ügyvéd úrtól, a ki a székesfehérvári keresk. akadémiának tanára s a ki váltójogi tan. könyvéről előnyösen ismerős, legközelebb egy kereskedelmi jogi tankönyv jelenik meg kereskedelmi iskolák számára. Exeeptio plurium concubentium. P. Teréznek K. Imre elleni gyermektartási perében a balatonfüredi járásbíróság felperesnünek főesküt ítélt, hogy a kritikus időben mással, mint alperessel nem közösült. Az exceptio plurium concubentium kifogásra a következő indokolást olvassuk: T. Gábor és Gy. Pál tanuk vallották ugyan, hogy a fogamzási időszakban felperessel 1 — 1 izben közösültek és ezen vallomásukat esküvel is megerősítették, a kir. járásbíróság mindazonáltal az általuk állított tényeket bizonyítékul el nem fogadhatja, mert saját tényükröl tettek vallomást, e mellett ezen vallomásaik nyilván aggályosak is és azon határozott benyomást keltik, hogy tanuk vallomásukat az e vidéken már meghonosultnak látszó szokáshoz képest, elég könnyelműen, nem a való tényálláshoz hiven, hanem csak pajtásuknak az alperesnek megvédelmezése indokából teszik, másrészt azonban magukat a vallomásokból eredhető következmények ellen biztosítják oly módon, hogy a kritikus idő alatti nemi közösülést ketten állítják és fogadják el . . . s mert a mindennapi élet tapasztalatai szerint tanuk és felperes, ha már egy izben a nemi közösülést végrehajtották, azt minden valószínűség szerint más alkalommal is ismételték volna, a mit nem is állítanak. Yallásváltoztatás mint végrendelet érvénytelenítési ok. Ifj. L. Ferenc és társainak a m. állam ellen végrendelet érvénytelenítése iránti perben a magy. kir. Curia a napokban döntött és mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatása mellett felpereseket keresetükkel elutasította. A tényállás a következő : Az 1887. márc. 17-én elhalt néhai id. L. Ferenc 1886. november 30-án alkotott végrendelete 6. pontjában azon rendelkezés foglaltatik, mely szerint örökhagyó protestáns vallású fiának 1-r. felperesnek örökösödési jogát arra az esetre, ha azon leszármazói, kik a törvénynél fogva az ev. ref. vallás követésére utalvák, az ő életében más vallásra térnének át, csak a törvényes osztályrészre szorította és a törvényes osztályrészen felüli vagyonban hitbizományi helyettesül a magyar államot rendelte, ha pedig az 1-r. felperes gyermekei az ö halála után lépnének át más egyház kebelébe, az esetre felperes gyermekei örökségi osztályrészét szorította a törvényes osztályrészre, hitbizományi helyettesül ez esetben is a magyar államot rendelvén. A m. kir. Curia kimondotta, hogy ezen rendelkezés sem a jó erkölcsökbe, sem a törvénybe nem ütközik. Midőn örökhagyó ezt a rendelkezést tette — igy szól az indokolás — kétségtelenül előtte lebegett azon gondolat, hogy a vallás változtatás nem mindig benső meggyőződésből, hanem sokszor külső és világi indokok behatása alatt történik ; ily vallásváltoztatást megszentesiteni kívánta az örökhagyó akkor, midőn az áttéréshez anyagi hátrányt kötött. Nem foglaltatik ebben a kikötésben erkölcstelenség, sem az áttérést akadályozó tilalom. Erkölcstelen volna a vallás elhagyására kényszeiités, de valakit abban megtartani akarni erkölcsös szándék. 1-r. felperesnek gyermekei az előirt kor elértével az emiitett végrendeleti intézkedés mellett is a vallás és lelkiismeret szabadságát meggyőződésük szerint gyakorolhatják és a kiben a meggyőződés oly erős, hogy benne uralgóvá lesz, az követni fogja azt a vele járó vagyoni hátrányok dacára is. De nem áll ellentétben a végrendelet 6-ik pontja az 1868 : LIII. t.-c. 1. §-ával sem, ez a szakasz csak a vallás és lelkiismeret szabadságát biztosítja, de korlátozó magánjogi feltétel érvénytelenségéről nem szól. Nem létezik pozitív magyar törvény, mely ily korlátozó feltétel kikötését tiltaná. Mindenki, a mennyiben végrendelkezési képességgel bir, vagyonáról végrendeletileg szabadon és korlátlanul intézkedhetik, kivéve azon esetet, melyről az ideigl. törv. szab. 7. §. szól. Fajtalan ábrázolatok terjesztése. A német büntető törvénykönyv 184. §-a értelmében az ábrázolat fajtalan, ha a szemérem- és erkölcsi érzetet némi tekintetben sérti. Arra nézve azonban, hogy ily sértést fennforgónak vegyenek, a Reichsgericht nézete szerint nemcsak az ábrázolat alakja és tartalma irányadó, hanem annak felismerhető célja és használata is. Ha az ábrázolat rendeltetése az, hogy a művészetet és tudományt szolgálja, ugy rendszerint nem irányul nemi izgatásra. Ha azonban valamely magában véve művészi munka objective szeméremsértő ábrázolással azt veszi célba és arra használtatik, hogy nemi ingert gyakoroljon, ugy ez által az szintén fajtalan ábrázolatnak bélyegezhető, a kiállító vagy terjesztő által a fajtalan mű jellegét ép ugy, a mint megfordítva, a művészi célra nem irányuló, de nemi viszonyokat ábrázoló kép, oly személynek való eladása által, a ki azt tán csak egy általa őrzött kultúrtörténeti gyűjteménybe akarja sorozni, nem ölti fel a fajtalan ábrázolat tulajdonságát. Vájjon ezen szempontok figyelembe vételével az ábrázolat fajtalannak tekintendő-e: ténykérdés. (1891. január 15-én.) A budapesti egyetem jog-i karának jutalomtételei: I. Fejtessék ki a pápai jurisdictio természete. II. A birtoklástan állapota a rómaiaknál és fejlődése a jelenkorig, Donellus, Savigny, Bruns és Ihering hatásainak bírálati méltatásával. III. Fejtessék ki a felségiség (souverainitas) tana, különös tekintettel az államkapcsolatokra s a tudomány e részbeni újabb állására. IV. Adassék elő a magyar házassági vagyonjog rendszere és története, tekintettel a hasontárgyu európai rendszerekre. V. A bűnhalmazatra vonatkozó újabb elméletek ismertetése és bírálatai. VI. Kívántatik a nemzeti vagyon becslésénél alkalmazott módszerek ismertetése és Magyarország nemzeti vagyonának megállapítása. VII. A törvény és rendeletek közötti különbség s ennek viszonya amahhoz általában és különösen a magyar közjog szerint. VIII. Az illetékességi összeütközés szabályzata, vagyis a bíróságoknak és közigazgatási hatóságoknak egymás közötti, valamint a különböző bírósági rendszereknek egymás közötti illetékességi (hatásköri) összeütközései, azok elintézésének fórumai és az ezek előtt folytatandó eljárás. — A pályamunkák 1892. március 31-ig adandók be.) Helyreigazítás. Lapunk mult számában a 165. oldal II. hasábja első bekezdésének 7. sorában »foltozott« helyett »felhozott« olvasandó. Curiai és táblai értesitések. Arad. Dr. S. P. Hirschl József bf. ügye a C.-hoz érk. 3020/91 sz. a., n. e., eld. Németh Péter. — Dr. P. L. Ad 1. Koller Ö.-né és tsai — Brinza és tsa érk. 10547/90. sz. a., n. e., eld. Oeffner ; ad 2. Szentmárton község — Taubert A. érk. 10070/90. sz. a, n. e., eld. Oswald; ad 3. Czibulas Zs. és t. — Taníts M. és t. érk. 1929/91. sz. a., n e., eld. Szabó László. — Baja. H. K. A f. k. Hegyesy K. — Tóth Gy. ügyet a C. máj. 21-én mv. — Brassó. Dr. P. D. A f. k. Lupán P. — Iliescu G. ügyet a C. máj. 22-én hh. — B. I. D. Ad 1. Mihalovics S. testv. — dr. Ütrobán N. ügyet a C. 7362/90 sz. a. f. évi máj. 12-én mv.; ad 2. Szikszai J. — Korodi M. érk. 8859/90. sz. a , n e., eld. Németh. — Dr. W. I. Gross E. és t. — Asbóth J. és t. érk. 4068/91. sz. a., n. e., eld. Halmosy. — Eger. T. A. Ad 1. Kellner Gerson bf. ügye érk. 18773/91 sz. a., n. e., eld. Tarnai ; ad 2 Tóth Endre bf. ügye érk. 18764/91. sz. a., n. e., eld. Tarnai. — Esztergom. M. J. A C.-án a 8497/90. és 2751/91. sz. p. ügyek elintézetlenek; Farkas I.— Kotrusz E. és t. érk. 4120/91. sz. a., n. e., eld. Szabó Albert. — Érsekújvár. Dr. W. B. A f. k. érsekújvári hitelint. — Fischer F. ügyet a C. máj. 22-én hh. — Gálszécs. Dr. K. D. A f. k. Kemény D. — Scharman M. ügyet a C. rhh., rmv. — Gyöngyös. B. I. A f. k. 9172/90 sz. p. ügyet a C. máj. 21-én rend. — F. S. A f. k. Hegedűs J. és neje — Ehrlich M. ügyet a T. máj. 26-án íhh., rmv. — Győr. K. H. A f. k. Pulai J. — Reichenfeld Á. ügyet a C. máj. 20-án hh. — Jászberény. C. J. A f. k. Marsovszky J. — Bóta J. és R. ügyet a C. máj 21-én rhh., rmv. — Kalocsa. Dr. W. S. A f. k. Kovács E. — Kovács Éva és Felnagy ügyet a T. máj. 21-én mv. Ad 1. Greksa K.-né Pandúr A. ügy a C.-hoz érk. 889/91. sz. a., n. e., eld. Nagy Samu ; ad 2. Holczemmer L és M. — Kram H. és t. ügy a T.-hoz érk. 5239/91. sz. a., n. e., eld. Szabó János ; ad 10. Kram R. — Kram H. és t. érk. 6031/91. sz. a., n. e., eld. Debreczeni; ad 11. Strausz S. - ifj. Tupi J. éija 5717/91. sz. a., n. e., eld. Major. — Kecskemét. P. M. A C.-án a 9991/90. sz. p. ügy elintézetlen; a 41984,90. sz. p. ügyet a T. máj. 26-án hh. — KézdiVásárhely. Dr, Sz. Gy. A f. k. Bögösi M. és neje — Csutak J. hagyat, ügyet a C. máj. 26-án hh. — LugOS. Dr. F. J. Ad 1. Deutsch Gy. — Spiegel I. ügy a C.-hoz érk. 1203,91. sz. a., n. e , eld. Frink ; ad 2. Dancu G. — Gerga Ostrován T. érk. 10790/91 sz. a., n. e., eld. Kozma; ad 3. Izvonár J. és t. — Simu J ügyet a C. ápr. 29-én hh. — Malacka. Dl'. D. J. Ad 1. Horváth — Horváth ügyben nem adhatunk értesítést, mert ilyen nevű felek közt igen sok ügy van a C.-án; kérjük legalább a felek keresztneveit is, valamint a felterjesztés idejét megírni ; ad 2. Schloszár — Pálka érk. 7792/90. sz. a., n. e., eld. Balásy; ad 3. Szirota — Stefíek ügyet a C. 8835/90 sz. a. máj. 13-án rmv , rhh. — Mezőtúr. Sz. P. A f. k Kóhn B. — B. Nagy J. ügyet a T. máj. 27-én mv. ; Kohn-né Müller Cz — S. Tóth S. ügyet pedig fo. — Miskolc. Dr. P. A. Rosenfeld Dávid bf. ügye a C.-án a f. évről még nem található. Talán majd csak ezután fog beérkezni. — Nagy-Atád. Dr. W. H. Máté I. és neje — Domokos alsó Illés és tsai ügy még nem érkezett be a C.-hoz. — NagyKanizsa. Gy. J. A f. k. Léhen M. — államkincstár ügyet a C. máj. 20-án fo. — N.-KÖrös. A. S. A f. k. Forró J. és neje — Mura E. ügyet a C. máj. 21-én mv. — Nyitra. P. V. A f. k. Mócs sz. Palásthy J. — Goldstein V. ügyet a C. máj. 20-án hh. — Pécs. Dr. K. J. A f. k. Zsivkovits J. és E. — Seligmann B. ügyet a C. máj. 26-án hh. — Dr. K. M. A. f. k. Józsa János bf. ügyét a C. máj. 22-én hh. — Pozsony. P. A. A f. k. The Singer Manufacturing — Kreith Kr. ügyet a C. máj. 21-én hh. — Dr. S. E. A f. k. Meixner R. — Lechner K. és neje ügyet a C. máj. 20- án rend. — B. M. A f. k. Barach M. — dr. Sándor, mint Fleischmann cstmg. ügyet a C. máj. 21-én hh — Dr. N. J. Foris Mihály bf. ügye a C.-hoz érk. 3527/91. sz. a., n. e., eld. Csider. — Káckeve. M. K. Király A. — Kerese G. érk. 22789/91. sz. a., n. e., eld. Csery. — Rimaszécs. N. J. Balázs A. és tsai — Podraczky I. és tsa ügy a C-hoz érk. 3520/91. sz. a., n. e., eld. Bosits. — Siklós. P. Gy. A f. k. Kun S.-né és t. — Kun S. ügyet a C. máj. 21-én hh. — Szenic. Dr. N. M. Moravek J. és neje — Munda A. és neje ügyet a C. 10339/90 sz. a. ápr. 21-én hh. — Szentem. M. L. A f. k. Czakó I. — N.-Balog J. ügyet a T. máj. 25-én hh. — Szirák. Cs. K. A f. k. özv. Unghváry J.-né — Lott I. és t. ügyet a T. máj. 26 án rhh., rmv. — Tiszafüred. Dr. S. H. A f. k. özv. Gencsy G.-né — Kovács A. ügyet a T. máj. 25-én hh. — VágSellye. Dr. S. F. A f. k. Holczinger Gy. — Pollák K. ügyben a C. máj. 21- én vu. a felebbezést. Rövidítések: f. k. = figyelemmel kisért ; T. = Tábla ; C. = Curia; n. e. = nincs elintézve ; eld. = előadó ; n. j. = nem jött p. = polgári; v. = váltó ; b. = büntető ; ker. = kereskedelmi ; érk. = érkezett; hh. jgjj helybenhagyólag intézte el; mv. = megváltoztatólag intézte el; rhh. = részben helybenhagyólag intézte el; rmv. = részben megváltoztatólag intéztééi; fo. = föloldólag intézte el; rend. = rendelvényileg intézte el = pótlás végett vissza ; ms. = megsemmisítette; vu. = visszautasította ; h. n. a. = helyt nem adott; ü. k. = ülésen kivül intézte el. Nyomatott a „Pesti könyvnyomd«-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7.