A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 22. szám - A házmester és az ő joga

175 táj okozást nyerünk az építkezés, berendezés és működés körül és mindez által azon meggyőződés erősíttetik meg az olvasóban, hogy ezen intézetek rendkívüli áldásos hatással vannak a fiatal bűnösök javítására. A házmester és az ö joga. Der Hausmeister und sein Rectít. Eine juridische Studie von Dr.Wilhelm Fuchs.)A jogélet kifogyhatatlan új és új esetek előteremtésében és ősi intézmények megsemmisítésében ; működése olyan, mint Jhering mondja, mint Saturnusé ki saját gyermekeit ölte meg. Folytonos megmegújulásábaneltörlépl. ajus gladiit, a rabszolgaságot, a vasallismust, a jobbágyságot, röghöz kötöttséget, viszont megteremté a kereskedelmi-, váltó-, vasút-, telefonjogot stb. és egyes személyeknek jogállását, viszonyát egy másik személyhez, annyira praecisirozta, hogy ezen praecisirozás gyakran sokkal jobb védelmi eszköz, mint az azoknak a mult században volt páncéluk, sisakjuk vagy mellvértjük. Egy ily személy, a házmester, jogállásának meghatározását tűzte ki feladatául dr. F u c h s Vilmos, a bécsi egyetem jeles magántanára most megjelent fenti című értekezésében. Mindenekelőtt definícióját adja a házmesternek, illetve a házmesterséguek, mely szerinte contincntális intézmény és mely összefügg a modern építészettel, az u. n. »Zinskaserne«-k hozták magukkal a házmester intézményét, jeléül annak, hogy oly házakban, a hol csak egy-két lakó van, ma sincs még házmester. Fuchs szerint »házmesternek nevezzük azt a személyt, ki ingyenes lakás, valamint a kapupénznek átengedése fejében elvállalja a háznak tisztántartását és örizését«. F.s ép azon körülmény, hogy a házmester nem pénzért teljesiti ezen két dolgot, hanem más egyéb viszontszolgáltatásért, viszi a szerzőt azon következtetésre, hogy a házmester és a háziúr közt megkötött szerződés, nem munkabéri, nem -docatio couductio operarum*, hanem az o. p. tvk. 1,173. §.' alá eső terhes szerződés. Továbbá nem cseléd már azért sem, mert az osztr. cselédrendtartás (az 1810. május 1-seji csász. pátens) cselédnek — analogan a mi 1S76 : XIII. t.-cikkünk 1. §-al, az tekintetik, »ki személyes és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi bérért időtartamra való teljesítésére magát kötelezi«. A házmester pedig 1. ritkán, vagy sohasem kötelezi magát személyesen, a mennyiben pl. ö maga vagy levélhordó, hivatalszolga vagy rendőr, egy szóval személyesen már le van kötve folytonos szolgálatok teljesítésére, 2. ritkán teszi azt bérért, 3. idő csak kivételesen köttetik ki. így tehát, minthogy a házmester nem cseléd, azért gazdájukon elkövetett, 5 frton felüli lopás, még nem képez az osztrák btk. 176. §. II. b. alapján a lopás bűntettét; sem nem sorozható az aggályos tanuk közé ; továbbá (gazdájánál) a háziurnái nem nemképes tanú a végrendelkezésénél (591. o. pts.), kivéve, ha ugyanazon házban lakik vele, mert akkor, mint a törvény mondja, »fizetett háznépe«.2 Bármennyire is érdekes dr. Fuchsnak ezen tanulmánya, de minthogy csak érdekes, nem folytathatjuk szerzőt az egész munkán át, hanem áttérünk annak utolsó fejezetére, hol a házmestert megillető jogokról, a szabad lakásról, kapupénzről és az ugy látszik specifikus bécsi intézményről, a »Reinigungsgeld«-ről értekezik. A lakásra, minthogy a házmestert nem lakbéri szerződésénél fogva, hanem házmesteri szerződésénél fogva illeti meg, az alant ismertetett 1,173. §-nál fogva, az okból nem vonatkoztatható reá az 1,116. § ban körülirt felmondási idő, hanem a lakás felmondottnak tekintendő, miután a lakónak a házmesternek ily minősége megszűnt és ugyanakkor egyéb megállapodás hiányában köteles is azt elhagyni (tehát körülbelül áll azon elv, cessante causa cessat et effectus). A kapupénz dr. Fuchs szerint a házmestert ép azon az alapon illeti meg, mint a szabad lakás. Szerző szerint ez nem ajándékozás, sem nem remuneratorikus jutalmazás, hanem az o. p. trvk. 1,151.3 és 1,152.4 §-ai alapján megillető jog. A házmester ugyauis egyrészt kötelezi magát állásának elvállalása által, hogy mindenkinek, ki csenget, a kaput kinyitja, másrészt viszont mindenki, a^ki csenget, kötelezi magát, hogy ezen csengetés által »megrendelt munka munkabérébe beleegyezik^ Érdekes, hogy miféle esetek származhatnak abból, ha a házmester culpose vagy dolose nem nyitja ki a kaput. Mindenekelőtt a bérlőnek, szerző és Randa szerint is joga van birtokháboritási keresetet indítani, továbbá bűnvádi eljárásnak is helye van, igy az új (S c h ö n b o r n) javaslat 247. §-a alapján (személyszabadság megsértésének vétsége), ha nem bocsát ki, vagy pl. ha ekkor orvosért kellett volna mennie az illetőnek és az, a kihez akarta azt hivni, időközben meghal, ugy Fuchs szerint a házmester gondatlanság által elkövetett emberölés vétségét követi el (?,???), kivéve, ha a tény súlyosabb elbírálás alá nem esik. B. F. 1 Azon szerződések melyeknél fogva valamely dolog, valamely cselekvény, valami felvállalt cselekvényért igértetik, a terhes szerződések iránt általában és különösen az ezen fejezetben felállított szabályok szerint itélendők meg. (Az o. p. trvk. 1,173. §-a.) 2 Az örökös vagy hagyományos a neki szánt hagyatékra nézve nem képes tanú és szintoly kevéssé annak házastársa, szülei, gyermekei, testvérei vagy a vele ugyanazon ízben sógoros személyek s fizetett háznépe. 3 Midőn valaki magát szolgálattételre, vagy valami mü elkészítésére bizonyos pénzbeli bérért kötelezi : munkabéri szerződés keletkezik. * Mihelyt valaki valamely munkát vagy müvet megi-endel, feltétetik, hogy az illendő munkabérbe is beleegyezett. Ha a munkabér sem egyezség, sem törvény által nincs megállapítva, a bíró határozza meg. Vegyesek. Toincsányi Mór curiai bíró, kinek kitűnő tollából lapunk is szerencsés volt több dolgozatot közölhetni, a budapesti kir. tábla tanácselnökévé lett kinevezve. Benne a tábla erélyes, körültekintő tanácselnököt és kiváló jogászt kap. Üdvözöljük az új tanácselnököt új pályáján! Székács Ferenc, a budapesti törvényszék büntető osztályának hosszú éveken át kiváló tapintatú vezetője curiai bíróvá lett kinevezve. Mily magas jogbölcsészeti műveltséggel bírt e kiváló tagja a magyar bírói kainak, mutatják azon cikkek, melyeket előszeretettel irt ilynemű tárgyakról lapunkban. Mily kitűnő elnök volt ő, azt tanúsítja bizonyára mindenki, ki őt az elnöki székből valamely nagyobb, kényesebb bűnügyi vagy sajtóügyi tárgyalást vezetni látta. Csupa humanismus és jóakarat, de a mellett szigorú őre a törvényes rend és birói tekintélynek. Gyakran a legkényesebb dolgokat egy találó megjegyzéssel el tudta ő intézni és igy elejét venni sok kellemetlen incidensnek. Nagy, általános műveltségű, alapos tanulmáuyú kriminalista, ki a Curjáu előreláthatólag is derekasan be fogja tölteni díszes helyét, őszinte szerencsekivánataink kísérik új állásába. Zsitvay Leó szombathelyi törvényszéki elnök, a budapesti törvényszékhez alelnökké neveztetett ki. A táblai kinevezések statisztikája. Ki lett nevezve a királyi táblákhoz összesen 246 biró, bsleértve elnököket és tanácselnököket. Ezek közt van 8 volt curiai biró, 163 táblai biró, 56 törvényszéki biró, 8 ügyvéd, 5 kir. ügyész és 4 járásbiró, 1 miniszteri tanácsos, 1 jogakadémiai tanár. Nem akar védőt. Sz. Zsigmond előtt e héten hirdette ki a szegedi törvényszék a határozatot, mely szerint kettős gyilkosság miatt vád alá van helyezve. Ezt a vádat megfelebbezheti, ha akarja, mondja az elnök. »Nem fölebbezek — felelt Sz. — bűnösnek érzem magamat és nyugodtan várom az Ítélet e t.« A törvényszék ezen meglepő felelet után azt kérdezte a vádlottól, hogy választott-e már magának ügyvédet. »Nem választottam — felelt a vádlott — nem is fogok, nincs szándékom mással védeni magamat, mint az igazsággal.« A törvényszék erre felvilágosította, hogy ha ő nem választ ügyvédet, akkor a törvényszék fog egyet rendelni a védelmére, mert az ilyen súlyos vád alatt levőknek a törvény értelmében ügyvéddel kell a végtárgyaláson megjelenniük. Sz. erre vállat vont: »Hát, ha muszáj, ezt is kiálló m«, felelt egykedvűen a bűnös. Telefon által elkövetett vétség. Egy asztalos megbízást nyert, hogy egy templom rozoga gyóntatószékét kijavítsa. Ez alkalmat arra használta fel, hogy a gyóntatószékben mikrofont rejtett el, mit két drót segélyével egy telefonnal kötött össze. Ez a templom egy sötét zugában volt, hova az asztalos elrejtőzött, mihelyt látta, hogy valaki gyónni készül. Igy aztán különféle titkokat sikerült megtudnia és ezen tudomását zsarolásokra használta fel. A dolog végre nyilvánosságra került és az asztalos ellen a fenyítő eljárás megiudittatott. Kérdjük ez alkalomból, a büntetőtörvénykönyv melyik §-ába ütközik a titok tiltott felfedezése telefon útján ? Budapesti ügyvédvizsgáló bizottság". Az igazságügyminiszter a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság rendes tagjaivá következőket nevezte ki: Polgár Ignác budapesti kir. táblai tanácselnök, Vaszilievits Vazul, F a b i n y i Ferenc, dr. T e r g o vi c s i c s István, dr. Somogyi Mihály, C s e r y Gábor, dr. T a rn a y János, dr. V é g h Arthur, T r u x Hugó kir. táblai bírákat, dr. Tőry Gusztáv igazságügyminiszteri titkárt és dr. Balogh Jenő egyetemi magántanárt. % A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a következő | fontos rendelete jelent meg válási ügyben: B. Amália gölnicj bányai lakosnak csatolmányaival együtt idezárt folyamodványát, melyben a szepesolaszi anyakönyvvezető rabbit arra szorítani kéri, hogy a Z. Adolffal kötött házasságának felbontása ügyében hozott jogerős bírósági ítéletek alapján, de a rituális válólevél (get) át' vétele nélkül célbavett újabb házasságra lépésénél közreműködjék, oly megjegyzéssel küldöm meg a megye közönségének folyamodónő értesítése végett, hogy a kérelem figyelembe vehető nem volt. Igaz ugyan, hogy a jogerős birói ítéletek által a Z. Adolf és B. Amália között fennállott házasság végleg és jogérvényesen felbontatott és mindkét házastársnak már a jogerőre emelkedett birói Ítélet alapján joga van, hogy ők más, újabb házasságra léphessenek. A birói ítéletekben foglalt azon kötelezés, hogy a volt férj neje részére az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt a válólevelet (get) az illetékes rabbinatus közbenjötte mellett adja ki és hogy a nő azt volt férjétől vegye át, a zsidó vallás dogmáira való tekintettel mondatik ki, egyúttal megállapittatván azok a következmények is, hogy mi történik akkor, ha a férj nejének a válólevelet nem adja ki, vagy e nő férjétől a válólevelet nem fogadja el. Ennek a következménye t. i. az, hogy a kiadás vagy elfogadás megtagadása esetében maga az Ítélet fog a házassági kötelék végfelbontásának bizonyítékául szolgálni. Polgári magánjogi szempontból tehát kétségtelen, hogy a házasságot felbontó birói ítélet jogerőre emelkedése és a válólevél átadására és elfogadására itéletileg megállapított 8 nap letelte után a házastársak feltétlenül újabb házasságra léphetnek. Tekintettel azonban a lelkiismeret szabadságára, a zsidó házasság