A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 18. szám - Az intési eljárásról. 1. [r.]

140 A JOG. használható. Ha az igény nem tartozik a járásbíróság hatásköréhez, akkor a járásbíróságnál csak a felöl tárgyaltatik és határoztatik, vájjon a tiltakozás törvényes alakban és időben adatott-e be. A 637. §-ban meghatározott határidő ez esetben a tiltakozás elfogadhatóságát kimondó Ítéletnek jogerejüvé váltával kezdődik.« 641. §. »Ha ellentmondás be nem jelentése esetén a végrehajtási paraucs kibocsátása a fizetési meghagyásban kitűzött határidőtől kezdődő hat hónapon belül nem kéretik: a fizetési meghagyás hatályát olyannyira veszti, hogy a perindítás hatálya is megszűnik. Ez áll azon esetben is, ha a végrehajtási meghagyás kibocsátása idejekorán kérelmeztetett, a kérvény azonban visszautasittatott.« 642. §. »A fizetési meghagyás vagy végrehajtási meghagyás kibocsátása iránti kérelem, úgyszintén az ellentmondás bejelentése az ellenféllel másolatban nem közöltetik; szóbeli előterjesztésük esetén jegyzőkönyv felvétele nem szükséges.« 9 643. §. »A ki a hitelezőért fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelmez, vagy az adósért ellentmondást jelent be, megbízatását igazolni nem tartozik.« II. Az osztrák intő eljárás. 1. §. »Pénz vagy helyettesíthető dolgokra irányuló követelések behajtása céljából a hitelező személyes adósával szemben feltételes fizetési meghagyás kibocsátását kérheti, ha a követelt összeg vagy az igényelt dolgok értéke kamatok és járulékok hozzászámitása nélkül a 200 frtot meg nem haladja. Nem képezik az intő eljárás tárgyát a váltókövetelések, valamint oly követelések, melyek bíróság előtt egyáltalán vagy ez idő szerint nem érvényesíthetők.« 2. §. »A feltételes fizetési meghagyások kibocsátása kizárólag a járásbíróságok 11 hatáskörébe tartozik. Illetékes pedig azon járásbíróság, melynek területén az adós rendes lakhelye van.« 3. §. »Nem bocsátható ki a feltételes fizetési meghagyás oly egyének ellen, kiknek tartózkodási helye ismeretlen, vagy kiknek a meghagyás más törvényszék területén volna kézbesítendő, mint a melyhez a kibocsátó járásbíróság tartozik, vagy a kik a főudvarnagyi hivatal hatósága alá tartoznak.« 4. §. »A feltételes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérvény szóval vagy Írásban terjeszthető elő. Tartozik azonban a hitelező abban 1. megjelölni saját magának és az adósnak nevét, állását, vagy foglalkozását és lakhelyét; 2. előadni a követelésnek összegét és jogalapját és ha a követelés több tételből állana, minden egyes tételnek összegét és jogalapját. Ugyanazon hitelezőnek ugyanazon adósa elleni több, — egymással sem tényleges, sem jogi kapcsolatban nem levő — követelése tekintetében egy kérvényben kérhető a fizetési meghagyás kibocsátása, ha ezen követelések együttvéve az 1. §-ban megjelölt összeget felül nem haladják.« 5. §. »A kérvény az adós meghallgatása nélkül intézendő el A kérvény visszautasítandó, ha az 1-4 §-ok rendelkezéseinek meg nem felel 12 vagy ha a kérvényező előadásából kitűnik, miszerint a követelés egyáltalán, vagy ez idő szerint nem érvényesíthető, vagy ellenszolgáltatástól feltételezett. A fizetési meghagyás kibocsátása ellen jogorvoslatnak helye nincsen ; a kibocsátás megtagadása ellen 8 napon belül felfolyamodás adható be.« 6. §. »A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell: 1. feliratként ezen szavakat: »fizetési meghagyás« ; 2. a 4. §. 1. és 2. pontjában megjelölt adatokat; 3. az adóshoz intézett azon meghagyást, miszerint a fizetési meghagyás vételétől számított 14 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt fizesse ki a követelést és annak igényelt kamatját, úgyszintén — a mennyiben a kérvényben kéretett — a fizetési meghagyásnak bíróilag megállapított költségét, vagy pedig éljen ellentmondással a fizetési meghagyás ellen ; 4. annak megemlítését, hogy a fizetési meghagyás csak ellentmondással hatálytalanítható. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása több — külön pénzösszegben kitüntetett, illetve becsült — követelés tárgyában kére'.ett: a fizetési meghagyásban ezen követelések kiegyenlítése különkülön hagyandó meg. Ha a követelés nem pénzre, hanem egyéb helyettesíthető dolgokra irányul, a fizetési meghagyásban kiemelendő, miszerint az a német perrend szerint alperes a fizetési meghagyás ellen ellentmondással éllet, ha ezt idejekorán tette, akkor a fizetési meghagyás megdől és felperes rendes uton kénytelen perelni ; de ha el is késett, még akkor sincs oka kétségbe esni, mert a végrehajthatóságot kimondó határozat kézbesítésétől számított két héten belül minden további indokolás nélkül »t i 1 t ak o z á s s a 1« élhet, minek hatálya ismét teljes in integrum restitutio és felperes újból a rendes úton tartozik perelni [a végrehajtás azonban a per kimeneteléig fenáll]. 9 Ezt pótolja az intési könyvbe [Mahnregister] történő' bevezetés. 10 G. A. vom 27. April 1873. Rgb. 67, hatálya ki nem terjed Gácsország, Bukovina és Dalmátországra. 11 Illetve a stadtisch-delegirte Bezirksgericht-ek. 12 Az illetékesség tehát itt is hivatalból vizsgálandó. adós a követelt dolgok helyett azoknak a kérvényben kitüntetett értékét pénzben fizetheti ki.« 7. §. »A fizetési meghagyás az adósnak és ha több adós elleu irányul, azok mindegyikének saját kezeihez, valamint a hitelezőnek kézbesítendő. Posta utján az adós részére kézbesítés nem eszközölhető.* 8. §. »Az ellentmondáshoz elegendő, ha az adós a bíróságnál szóval vagy írásban bejelenti, hogy a fizetési meghagyásnak ellentmond. Az ellentmondást nem kell indokolni.« 9 §, »Ha az adós kellő időben élt ellentmondással, a fizetési meghagyás hatályát veszti, még azon esetben is, ha az ellentmondás a követelésnek csak egyik része ellen irányul vagy ha a több adós ellen ugyanazon igény tárgyában kibocsátott fizetési meghagyás ellen akár csak egy adós is él ellentmondással. Ha azonban a fizetési meghagyásban több külön-külön pénzösszeggel kitüntetett követelésnek kiegyenlítése rendeltetett volna s ha azoknak csak egyike vagy másika ellen használtatott volna ' az ellentmondás: a többi tekintetében, valamint a költségekre vonatkozólag a fizetési meghagyás hatályban marad.« 10. §. »Az idejekorán beadott ellentmondásról ugy a hitelező, mint az adós kiértesítendő. Az elkésetten beadott ellentmondás — utalással a lejárt határidőre — visszautasítandó; ez esetben a hitelező kiértesítése elmaradhat.« 11. §. »A feltételes fizetési megl'agyás kibocsátása körül felmerült költségek idejekorán beadott ellentmondás esetén a hitelező által viselendők ; ugyancsak a hitelező kötelezendő az adós kérelmére az ellentmondással okozott és bíróilag megállapítandó költségeknek megtérítésére. Ha az ellentmondás folytán per indíttatik, az intő eljárásban felmerült költségek perköltségeknek tekintendők.« 12. §. »Nyolc napon belül beadandó felfolyamodással van helye azon végzés ellen, melylyel az ellentmondás visszautasittatik, vagy a hitelező az ellentmondás okozta költségek megtérítésére köteleztetik.« 13. §. »A perfüggőség és az elévülés félbeszakítása tekintetében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a keresettel egyenlő hatálya van, nincsen azonban semmiféle hatálya — a birói illetőségnek — a viszonkereset 13 és a pertárgy összefüggése címén való megállapítására.11 Ha a fizetési meghagyás ellentmondás folytán hatályát veszti, az elévülés az ellentmondás beadásáig megakasztottnak tekintendő.« 14. §. »Az ellentmondás határidejének vétlen elmulasztása miatt igazolásnak van helye, mely nyolc napon belül adandó be azon időtül számítva, melyben a mulasztás az adósnak tudomására jotott és az akadály megszűnt. Ha az igazolási kérelemnek hely adatik, ez az ellentmondás hatályával bír, a nélkül, hogy újabb ellentmondásra szükség volna. Mihelyt az adós igazolással élt, a végrehajtás — az igazolási kérelem elutasításáig — a biztosításon túl nem folytatható.« 15. §. »Ha az adós sem nem fizetett, sem pedig idejekorán ellent nem mondott, a hitelező kérelmére a fizetési meghagyás alapján végrehajtás rendelendő el. Ha a fizetési meghagyás nem pénzbeli, hanem más helyettesíthető dolgok iránti követelések tárgyában bocsáttatott ki, az adósnak mindenkor szabadságában áll 'a kérdéses dolgok kiadásának terhe alól a fizetési meghagyásban megállapított pénzösszeg és járulékainak kifizetése által menekülni.« 16. §. »Ha a hitelező a fizetési meghagyásnak az adós kezeihez történt kézbesítésétől számított 6 hónapon belül nem kér végrehajtást^ a fizetési meghagyás az illető adóssal szemben hatályát veszti, épségben tartásával azon megszakításnak, mely a 13. §. 1. bekezdése szerint az elévülésben beállott volt. 17. §. A fizetési meghagyás kibocsátását és ellentmondást tárgyazó írásbeli kérelmek egy példányban adandók be és biróságná visszatartandók. 1A fizetési meghagyások, valamint az ellentmondás beadásáról szolo s a hitelező és adós részére szükségelt értesítéseknek kiadmányai a bi óság által készítendők, felzeteknek e célból való beadása nem szükséges. A fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelem valamint az ellentmondás tárgyában felvett jegyzőkönyv másolata az ellenféllel nem közöltetik. A ki az adósnak képviseletében ellentmondással él, nem tartozik ebbeli megbízatását igazolni, ezen igazolás elmaradása eseten azonban a birói elintézés közvetlenül a megbízóval közlendő.* ° 18. §. »Az ezen törvényben foglalt eltérő rendelkezésektől eltekintve az intő eljárásban és a fizetési meghagyás alapjáu tolyamatba lett végrehajtási eljárásbani s a sommás eljárásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók. 13 Civil-Jurisdictionsnorm 33. §. u Az előbbi jegyzetben idézett törvény 40. S-a szerint u. i. mind'•^ VaIamey Per Pgerejüleg eldöntve nincsen, a vele azonos alapból eredő keresetek ugyanazon biróság előtt támaszthatók.