A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 18. szám - A királyi közjegyzők hatásköre a biróságok ügyforgalma szempontjából. 1. [r.]

Tizedik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1891. május 3. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: T.j Rudolf-rakpart :>. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézemló'k. A JOG (ezelótt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A UAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MOR ügyvédek. s erkesztö: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — * Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A királyi közjegyzők hatásköre a biröságok ügyforgalma szempontjából. Irta ; Z i m á n y i Alajos, budapesti kir. közjegyző. — Harmadik javára kötött életbiztosítási ügylet. Irta: dr. Mandel Pál, budapesti ügyvéd. — Az inlési eljárásról. Irta: dr. Sichermann Bernát, kassai ügyvéd. — Mely időpontig kérhető a végrehajtási törvény 108. §a alapján a birtokbahelyezés. Irta : dr. Sándor Ferenc, vigsellyei ügyvéd. — A büntetőtörvény módosítása. Irta: dr. 13 á 11 aszéki Lajos, budapesti ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek. (Kút a mesgyén. Irta . Félix.) — Vegyesek. — Cui iai és táblai értesitések. — Hirdetések. MKLLÉKLEI: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A >,1og törvénytdva« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvénycikkek 2. és J. ivét (17 — 4S. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük eV napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A királyi közjegyzők hatásköre a bíróságok ügyforgalma szempontjából. Irta: ZIMÁNYI ALAJOS, budapesti kir. közjegyző. Evek óta állandó baját képezi jogéletünknek az, hogy mind elsőfokú, mind felsőbb bíróságainknál az ügyszámok is, de még a hátralékok is folyton szaporodnak és az igazságszolgáltatás épen nem mondható gyorsnak. Evek óta csupán az által kívántak e bajon segíteni, hogy a birák és bírósági hivatalnokok létszámát szaporították és kisegítő bírákat alkalmaztak nagy hátrányára azon bíróságoknak, melyektől ily kisegítő birák elszólittattak. Habár ezek dacára a hátralékok nem fogytak, sőt szaporodtak, mégis soha sem lett elfogadva azon figyelmeztetésünk, hogy a jogélet eme baján hathatósabban segítene az, ha inkább a bíróságok működési köréből vonatnának el oly perenkivüli és folyó intézkedések, melyekhez birói judicatura nem kívántatik és hogy ily teendők más közhitelű közegekre, különösen királyi közjegyzőkre bízatnának. Szemben ezen ajánlatunkkal, az illető törvényhozó és kormányzó hatalom ellentétes nézetet vallottak és felszólalásunknak mindig az lett eredménye, hogy a közjegyzői intézményt a helyett, hogy a hazai jogélet kívánalma és javára, kivált pedig a bíróságok terheinek könnyítésére fejlesztették volna, azt még inkább alaposan rontották. E tekintetben elég hivatkoznunk a gyámügyi törvényre és a közjegyzői novella törvényre, melyek által a közjegyzők azon hatásköréből is, mely az intézmény életbeléptetésekor megállapítva volt, hol egy, hol más működési kört elvontak. Most, midőn bíróságaink munkaterhe már elviselhetlenné vált és midőn a hátralékok oly nagy számra emelkedtek, minő a királyi táblák szétosztása alkalmából kimutatva van, helyén valónak találjuk reámutatni azon okokra, melyek az emiitett két tőrvény által egyrészről a közjegyzők állását megrontották, másrészről pedig a bíróságok terheinek és hátralékainak ily nagymérvű felszaporodását nagyrészben előmozdították. L Egyik ok az, hogy a közjegyzői novella a közjegyzőket eltiltja jogi ügyekben magánokiratoknak felvételétől, de megengedi, hogy ily magánokiratokat a jogi ismereteket Lapunk mai száma nélkülöző községi jegyzők, sőt bár ki más még zugirászok is a felek részére készíthessenek, nem gondolva meg azon eredményt, a mi ebből már is bekövetkezett. Ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy a szakértelem nélkül hibásan, törvényellenes alakban készült okiratokkal a közönség, az ország el van árasztva és ily okiratok mellett a jogsérelemnek esetei oly nagy számban fordulnak elő, hogy az ebből keletkező perek s közgazdászati károsodások a jogrendet már nagy mértékben felzavarták és sokoldalú birói intézkedés nélkül helyre sem hozhatók. Minden bíróság érzi, tudja és tapasztalja, hogy a peres ügyletek igen nagy része ily szabálytalan és szakértelem nélkül készült okiratokból keletkezett. II. Továbbá a fentebbiek dacára a közjegyzői novella törvény semmi kötelező intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hogy oly jogügyletekről, melyek állami felügyelet alatt álló közintézetek, alapítványok vagyoni viszonyai tekintetében létre jönnek, ugyszinte szülők és gyermekek, testvérek között, messzebb terjedő jogkövetkezményekkel járó vagyonrendezést, osztályt tárgyalnak és így már csak a telekkönyvi rend szempontjából is közérdeket érintenek, — nemkülönben árvák vagyonára vonatkoznak — szükségkép királyi közjegyző előtt köttetnének és végrehajtható alakszerű közjegyzői közokiratba foglaltatnának. Ez az oka, hogy ily közérdekű ügyletekről az okiratok, a szerződések legnagyobbrészt szinte csak magánalakú okiratba vétetnek fel és ez az oka, hogy a kötelezettség teljesítésének mulasztása esetén ily magánszerződések nem végrehajthatók, hanem hosszabb pert vonnak magok után, mely perek száma és azok közül előforduló többféle birói intézkedés a bíróságok munkaterhét tetemesen emelik, holott pedig közérdek követelményét képezi, hogy ily fontosabb s az államot is érdeklő ügyletek a jogbiztosság minden erejével hozatnának létre, köttetnének meg és gyorsan érvényesíthetők legyenek. III. A közjegyzői novella törvény elvonta a közjegyzők hatásköréből a perenkivüli ügyek egy részét, többi közt: csődügyekben a csődbiztos teendőit, a vételárfelosztások eszközlését és ezekkel részint a biróságokat, részint a letéti pénztári hivatalokat terhelik, holott mindezen perenkivüli eljárást a királyi közjegyzők könnyebben, alaposan, gyorsan eszközölhetnék és e részben is a bíróságok és adóhivatalok segítségére és teendőik kevesbitésére működhetnének. IV. A közjegyzői törvény a hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők hatáskörébe utalja ugyan, de oly módozatok mellett, melyek a közjegyzőkre nézve is ártalmasak, a bíróságoknak is terhére és munkálatok felesleges szaporítására szolgálnak, de még az ügyfeleknek is hátrányokat okoznak. Ugyanis hagyatéki ügyeket a közjegyzők csakis birói, vagy árvaszéki megbízásokra tárgyalhatnak. Már ily megbízások elintézése, szétosztása a nagy időveszteségen kívül a bíróságoknak tetemes munkát adnak, melyek a tárgyalás folyama közben felmerülő kérdések, ugy a perre utasítás, valamint hagyatéki osztály és átirás elintézése, felesleges, szükségtelen munkálatokkal szaporodnak, mely munkálatok pedig bírósági intézkedés nélkül is a felek beleegyezésével a királyi közjegyzők által a törvénynek megfelelőleg rendezhetők volnának és az egész hagyatéki tárgyalás kezdettől fogva befejezéséig külön megbízás szüksége nélkül is közhitelességgel, gyorsan rendeztethetnék. Mindezek után könnyű belátni, hogy a bíróságok nagyszámú munkálatoktól, a restantiáktól pedig teljesen megszabadíthatok volnának akkor, ha a törvényhozás törvény erejével megállapítaná következő elveket: 13 oldalra terjed.