A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891 / 17. szám - Követelheti-e az ügyvéd saját megbízójával szemben a bagatell eljárásból folyó költségei visszatérítését külön per utján?
66 A J O Gr. A m. kir. Curia (1891. márc. 17-én, 6,497/1890. sz. a.) : A kir. itélö tábla Ítélete helybenhagyatik indokainál fogva annál is inkább, mert az uzsoravétség feletti bíráskodás és e vétség megállapítása esetében az ügylet megsemmisítése és a megsemmisítés következményeinek megállapítása az 1883: XXV. t.-c. értelmében általában a büntető bíróság hatásköréhez tartozik (8. §.), míg a polgári biróság csak kivételesen, t. i, csakis oly esetben itél az uzsoráskodás miatt megtámadott ügylet érvényessége fölött, »ha a büntető eljárás nem az uzsoravétség tényálladékának hiánya vagy a bizonyíték elégtelensége, hanem »más ok« miatt nem tétethetik folyamatba, vagy szüntettetik meg« (12. §.); az e §-ban említett »más ok« alatt tehát az uzsoravétség által károsult félnek akaratától nem függő oly ténykörülmény értethetik, mely miatt ő a büntető eljárást folyamatba nem tehette, vagy mely miatt az uzsoravétség elkövettetett, büntető Ítélet nem hozathatott: ily ok pedig jelen esetben nem forog fenn stb. Azon kifogás, hogy a gyermektartási díjat igénylő nő azon okból, mert erkölcstelen életet folytatott, gyermeke részére tartási költséget nem követelhet, csupán oly nöszemélyek irányában érvényesíthető, kik a más férfiakkal való nemi közösülést nyilvánosan űzik. A szegedi kir. járásbíróság (1889. július 28-án 2,173. sz.): Dr. Virág Lajos ügyvéd által képviselt Cs. Ágnes felperesnek — Reininger Jakab ügyvéd által védett R. Dávid alperes ellen apaság megállapítása s gyermektartási díj s jár. iránt indított perben felperest keresetével elutasítja, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszünteti. Indokok: Mert alperes felperes tagadásával szemben azon körülményt, hogy felperes a keresztségben Antal nevet nyert fiúgyermek fogamzásának idejében többekkel közösült s erkölcstelen életet folytatott, S- Hermann, S. Sándor, T. Ágnes és L. Anna tanuk hit alatti vallomásaival beigazolta, minthogy pedig ezeknél fogva meg nem állapitható, hogy a perrel megtámadott egyén, az 1888. évi június hó 13-án született gyermek apja lenne, felperest keresetével elutasítani kellett annyival is inkább, mert a fennálló joggyakorlatunk értelmében az erkölcstelen életű nő gyermektartási költség követelésére nem jogosított, a szülési és betegágyi költségek pedig mint erkölcstelen tényen alapuló követelések meg nem Ítélhetők stb. A kir. itélö tábla (1890. április 28-án 13,188.) : Az első biróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Az első biróság Ítéletét a gyermektartási díjra nézve vonatkozó indokai alapján ; egyebekben, vagyis a szülési költség és perköltség iránt rendelkező részében pedig azért hagyatott helyben, mert a törvénytelen gyermek anyja a gyermek születése folytán szülési költség fejében, avagy bármily más címen saját személyére nézve rendszerint még a gyermek atyjától sem követelhet külön díjazást avagy kárpótlást: és mert az alperes nem felebbezett, a felperesre nézve pedig az nem sérelmes, hogy az első biróság a perköltséget kölcsönösen megszüntette stb. A m. kir. Curia (1890. dec. 22-én 6,481.): Mindkét alsó biróság Ítélete megváltoztatik s az esetre, ha felperes jelen ítélet kézbesítése után 15 nap alatt az esküért folyamodik s a kitűzendő határnapon a pótesküt leteszi arra: hogy a midőn felperes K. Katalin tanúval alperesnél a gyermek tartása miatt megjelent, felperes és K. Katalin tanú jelenlétében azt, hogy a felperes gyermeke tőle származik, alperes beismerte és kijelentette, hogy a gyermeket eltartja, ezen póteskü letétele esetében alperes, mint az 1888. április 13-án született Antal nevű gyermek természetes atyja, tartozik a most mondott naptól számítva a gyermek 12 éves kora betöltéséig 5 frt gyermektartási havi díjat és pedig a már lejártat egy összegben, az ezután lejárandó havi díjat pedig minden hónap 13-ik napján megfizetni stb. Azonban, ha felperes a pótesküt le nem tenné, felperes keresetével elutasittatik s a perköltség ez esetben e helyütt is megszüntettetik stb. Indokok: Az alsó bíróságok az ahpon bírálták el a pert, hogy felperes erkölcstelen életet folytatott s hogy ez okból felperes gyermeke részére tartási költség követelésére nem jogosított, azonban alperesnek ezen körülményre alapított kifogása birói figyelembe vehető nem volt, mert e kifogás csupán oly nőszemélyek irányában érvényesíthető, kik a más férfiakkal való nemi közösülést nyilvánosan űzik, már pedig az alperes által meg nem tagadott kereseti állítás szerint felperes a gyermek fogamzása idejében alperesnél cselédképen szolgált, s már maga ezen körülmény is kizárja, hogy felperes alperes házában a fönt körülirt erkölcstelen életet folytathatta volna. De ezt alperes felhivott tanúival sem bizonyította; mert a nem is alperes lakóhelyén, hanem Csongrádon tartózkodó S. Hermann és S. Sándor egyes tényekről és saját cselekményekről valló egyoldalú tanúvallomása alperes föntérintett kifogásának figyelembe vehetésére perrendszerü bizonyítékot nem nyújtanak, P. János és L. Anna alperesi tanuk vallomása pedig V. János tanú vallomásával megcáfoltatván, miután K. Katalin felperesi tanú vallomása alperes atyaságára nézve a tekintetben felperes keresete mellett határozott részbizonyitékot szolgáltatott, hogy alperes a tanú előtt felperes jelenlétében beismerte, hogy a gyermek tőle származott s annak eltartását alperes megígérte, ezen részbizonyiték kiegészítésére felperesnek a pótesküt megítélni s a per eldöntését ezen eskütől föltételezni kellett. A gyermek tartásdíja a felek társadalmi állásának figyelembe vételével határoztatott meg 5 frt havidíjban, a szülési és egyéb mellékköltségek azonban megítélhetők nem voltak, mert oly körülmények nem forognak fenn, hogy alperes ezek viselésére is kötelezhető volna, végre a póteskü letétele esetében alperes, mint nagyobb részben pervesztes, a perköltségben is marasztalandó volt, mert az alsó bíróságok a perköltséget szintén megszüntették s alperes ez ellen nem is fölebbezett. Kereskedelmi, csőd" és váltó-ügyekben. A biztosítási ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevőnek ténve lévén, neki áll kötelességében azt akként szerkeszteni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyein A bogsáni kir. jbiróság (1889. jul. 28. 2,487. sz. a.): Dr. Barta Ignác ügyvéd által képviselt L. József felperesnek, dr. Oprea Aurél ügyvéd által védett W. Ignác alperes ellen 72 frt 37 kr. töke s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes tartozatlan fizetés címén követeli a kereseti 72 frt 37 krt; a kereset szerint felperes jogelőde a >Gresham« biztosító-társaságnál alperesért az első évi 72 frt 37 krnyi biztosítási díjat megfizette. Igazolva van ez a bemutatott nyugtával. A per eldöntésénél az képezi a legfőbb kérdést, vájjon feltétlenül terhelte-e alperest a fizetési kötelezettség és kényszerítve volt-e felperes, illetve jogelőde alperesért a fizetést teljesíteni ? Kényszerhelyzetet és az alperes érdekében történt fizetés tényét a biróság fenforogni nem látja. Felperes állítja, hogy jogelőde -a »Gresham« biztosító-társasággal szemben a fizetésre kényszerítve volt, de ezt nem bizonyította, sőt valószínűvé | sem tette. Ha való is lenne felperes ebbeli állítása, azon esetben sem lehet alperest a fizetésre kötelezni, mert vele szemben teljesen I közömbös felperes jogelőde és a »Gresham« biztositó-társaság közötti jogviszony. A keresethez csatolt nem kifogásolt általános feltételek oly intézkedést nem tartalmaznak, melyekből alperes fizetési kötelezettsége az ajánlati lap aláírásának tényéből megállapítható lenne, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. márc. 10. 5,982. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s kötelezi alperest, hogy felperesnek 72 frt 37 krt s járulékait megfizessen, stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy a •/. alatti biztositási ajánlatot aláirta s a »Gresham« biztosító-társulatnak a közvetítő ügynök utján keküldötte ; beismerte, hogy az ajánlatnak teljesen megfelelően kiállított 2'/. alatti életbiztosítási kötvény neki meg! küldetett, de annak a vételét megtagadta. Ezek szerint a kt. 468. §-ban előirt feltételek teljesittetvén, alperes és a »Gresham« biztositó-társaság közt az életbiztosítási szerződés érvényesen létrejöttnek tekintendő s nem jöhet figyelembe alperesnek az a kifogása, hogy az ajánlat aláírása alkalmával az ügynök őt azzal biztatta, hogy a biztosítás háborúban bekövetkező halál esetében is érvényes és miután ez a feltétel a kötvényben nem foglaltatik, ő az ügylettől vissza1 épett, mert eltekintve attól, hogy . kifogásának valóságát mivel sem bizonyította, azt a biztosító-társulat irányában beigazolás esetében sem érvényesíthetné, minthogy az ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevőnek ténye lévén, neki állott kötelességében azt akként szerkeszteni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyen. — A biztosító az ajánlat elfogadása esetében a kereskedelmi törvény hivatkozott szakasza szerint a kockázatot nyomban viseli és e kötelezettség a biztosított részéről megfelelő visszteherrel jár s ennélfogva az első biztositási díjrészletet a »Gresham« biztosítótársulatnak megfizetni feltétlenül tartozott, minthogy továbbá a nem kifogásolt 3'/. alatti nyugtával igazolva van, hogy az alperest feltétlenül terhelő első biztositási díjrészletet a »Gresham« biztositó-társaság vezérügynökségének W. Márkus ügynök fizette ki. Minthogy végül a 4'/. alatti engedménynyel bizonyítva van, hogy W. Márkus az öt, mint a »Gresham« biztosító-társulat jogutódát alperes irányában illető követelést felperesnek engedményezte; alperest felperes részére az első biztositási díjrészletet képező kereseti tőkének, a kikötött fizetési határidőtől járó 6% kamatának fizetésére kötelezni kellett, stb. A m. kir. Curia (1891. jan. 22. 950/1890. v. sz. a.): A másodbiróságnak ítélete indokainál fogva helybenhagyatik; a felebbezésben felhozott oly ténybeli körülmény és bizonyíték, mely az elsöbiróságnál elő nem fordult, az 1881 : LIX. t.-c. 20. §. értelmében figyelembe nem vétethetvén, stb. Kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő karnálfizetési|kötelezettség. Az egri kir. járásbíróság: Dr. Misner Ignác ügyvéd által képviselt Actiengesellschaft der Baumwollspinnerein stb. részvénytársaság felperesnek, dr. Alföldi Dávid ügyvéd által képviselt W. Izsák alperes elleni, 93 frt 37 kr. s jár. iránti perében felperest keresetének 39 frt 93 kr. kamatra irányzott részével elutasítja s | a perköltséget kölcsönösen megszünteti, stb.