A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 17. szám - Követelheti-e az ügyvéd saját megbízójával szemben a bagatell eljárásból folyó költségei visszatérítését külön per utján?

66 A J O Gr. A m. kir. Curia (1891. márc. 17-én, 6,497/1890. sz. a.) : A kir. itélö tábla Ítélete helybenhagyatik indokainál fogva annál is inkább, mert az uzsoravétség feletti bíráskodás és e vétség megállapítása esetében az ügylet megsemmisítése és a megsemmi­sítés következményeinek megállapítása az 1883: XXV. t.-c. értel­mében általában a büntető bíróság hatásköréhez tartozik (8. §.), míg a polgári biróság csak kivételesen, t. i, csakis oly esetben itél az uzsoráskodás miatt megtámadott ügylet érvényessége fölött, »ha a büntető eljárás nem az uzsoravétség tényálladékának hiánya vagy a bizonyíték elégtelensége, hanem »más ok« miatt nem tétethetik folyamatba, vagy szüntettetik meg« (12. §.); az e §-ban említett »más ok« alatt tehát az uzsoravétség által károsult félnek akaratától nem függő oly ténykörülmény értethetik, mely miatt ő a büntető eljárást folyamatba nem tehette, vagy mely miatt az uzsoravétség elkövettetett, büntető Ítélet nem hozathatott: ily ok pedig jelen esetben nem forog fenn stb. Azon kifogás, hogy a gyermektartási díjat igénylő nő azon okból, mert erkölcstelen életet folytatott, gyermeke részére tartási költséget nem követelhet, csupán oly nöszemélyek irányá­ban érvényesíthető, kik a más férfiakkal való nemi közösülést nyilvánosan űzik. A szegedi kir. járásbíróság (1889. július 28-án 2,173. sz.): Dr. Virág Lajos ügyvéd által képviselt Cs. Ágnes felperesnek — Reininger Jakab ügyvéd által védett R. Dávid alperes ellen apa­ság megállapítása s gyermektartási díj s jár. iránt indított perben felperest keresetével elutasítja, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszünteti. Indokok: Mert alperes felperes tagadásával szemben azon körülményt, hogy felperes a keresztségben Antal nevet nyert fiúgyermek fogamzásának idejében többekkel közösült s erkölcs­telen életet folytatott, S- Hermann, S. Sándor, T. Ágnes és L. Anna tanuk hit alatti vallomásaival beigazolta, minthogy pedig ezeknél fogva meg nem állapitható, hogy a perrel megtámadott egyén, az 1888. évi június hó 13-án született gyermek apja lenne, felperest keresetével elutasítani kellett annyival is inkább, mert a fennálló joggyakorlatunk értelmében az erkölcstelen életű nő gyermektartási költség követelésére nem jogosított, a szülési és betegágyi költségek pedig mint erkölcstelen tényen alapuló köve­telések meg nem Ítélhetők stb. A kir. itélö tábla (1890. április 28-án 13,188.) : Az első biróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Az első biróság Ítéletét a gyermektartási díjra nézve vonatkozó indokai alapján ; egyebekben, vagyis a szü­lési költség és perköltség iránt rendelkező részében pedig azért hagyatott helyben, mert a törvénytelen gyermek anyja a gyermek születése folytán szülési költség fejében, avagy bármily más címen saját személyére nézve rendszerint még a gyermek atyjától sem követelhet külön díjazást avagy kárpótlást: és mert az al­peres nem felebbezett, a felperesre nézve pedig az nem sérel­mes, hogy az első biróság a perköltséget kölcsönösen megszün­tette stb. A m. kir. Curia (1890. dec. 22-én 6,481.): Mindkét alsó biróság Ítélete megváltoztatik s az esetre, ha felperes jelen ítélet kézbesítése után 15 nap alatt az esküért folyamodik s a kitűzendő határnapon a pótesküt leteszi arra: hogy a midőn felperes K. Katalin tanúval alperesnél a gyermek tartása miatt megjelent, felperes és K. Katalin tanú jelenlétében azt, hogy a felperes gyermeke tőle származik, alperes beismerte és kijelentette, hogy a gyermeket eltartja, ezen póteskü letétele esetében alperes, mint az 1888. április 13-án született Antal nevű gyermek termé­szetes atyja, tartozik a most mondott naptól számítva a gyermek 12 éves kora betöltéséig 5 frt gyermektartási havi díjat és pedig a már lejártat egy összegben, az ezután lejárandó havi díjat pedig minden hónap 13-ik napján megfizetni stb. Azonban, ha felperes a pótesküt le nem tenné, felperes keresetével elutasittatik s a perköltség ez esetben e helyütt is megszüntettetik stb. Indokok: Az alsó bíróságok az ahpon bírálták el a pert, hogy felperes erkölcstelen életet folytatott s hogy ez okból felperes gyermeke részére tartási költség követelésére nem jogo­sított, azonban alperesnek ezen körülményre alapított kifogása birói figyelembe vehető nem volt, mert e kifogás csupán oly nő­személyek irányában érvényesíthető, kik a más férfiakkal való nemi közösülést nyilvánosan űzik, már pedig az alperes által meg nem tagadott kereseti állítás szerint felperes a gyermek fogamzása idejében alperesnél cselédképen szolgált, s már maga ezen körülmény is kizárja, hogy felperes alperes házában a fönt körülirt erkölcstelen életet folytathatta volna. De ezt alperes fel­hivott tanúival sem bizonyította; mert a nem is alperes lakó­helyén, hanem Csongrádon tartózkodó S. Hermann és S. Sándor egyes tényekről és saját cselekményekről valló egyoldalú tanú­vallomása alperes föntérintett kifogásának figyelembe vehetésére perrendszerü bizonyítékot nem nyújtanak, P. János és L. Anna alperesi tanuk vallomása pedig V. János tanú vallomásával megcáfol­tatván, miután K. Katalin felperesi tanú vallomása alperes atya­ságára nézve a tekintetben felperes keresete mellett határozott részbizonyitékot szolgáltatott, hogy alperes a tanú előtt felperes jelenlétében beismerte, hogy a gyermek tőle származott s annak eltartását alperes megígérte, ezen részbizonyiték kiegészítésére felperesnek a pótesküt megítélni s a per eldöntését ezen eskütől föltételezni kellett. A gyermek tartásdíja a felek társadalmi állásának figye­lembe vételével határoztatott meg 5 frt havidíjban, a szülési és egyéb mellékköltségek azonban megítélhetők nem voltak, mert oly körülmények nem forognak fenn, hogy alperes ezek viselé­sére is kötelezhető volna, végre a póteskü letétele esetében al­peres, mint nagyobb részben pervesztes, a perköltségben is marasztalandó volt, mert az alsó bíróságok a perköltséget szintén megszüntették s alperes ez ellen nem is fölebbezett. Kereskedelmi, csőd" és váltó-ügyekben. A biztosítási ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlat­tevőnek ténve lévén, neki áll kötelességében azt akként szerkesz­teni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyein A bogsáni kir. jbiróság (1889. jul. 28. 2,487. sz. a.): Dr. Barta Ignác ügyvéd által képviselt L. József felperesnek, dr. Oprea Aurél ügyvéd által védett W. Ignác alperes ellen 72 frt 37 kr. töke s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes tartozatlan fizetés címén követeli a kereseti 72 frt 37 krt; a kereset szerint felperes jogelőde a >Gresham« biztosító-társaságnál alperesért az első évi 72 frt 37 krnyi biztosítási díjat megfizette. Igazolva van ez a bemutatott nyugtával. A per eldöntésénél az képezi a legfőbb kérdést, vájjon feltétlenül terhelte-e alperest a fizetési kötelezettség és kény­szerítve volt-e felperes, illetve jogelőde alperesért a fizetést teljesíteni ? Kényszerhelyzetet és az alperes érdekében történt fizetés tényét a biróság fenforogni nem látja. Felperes állítja, hogy jogelőde -a »Gresham« biztosító-társasággal szemben a fize­tésre kényszerítve volt, de ezt nem bizonyította, sőt valószínűvé | sem tette. Ha való is lenne felperes ebbeli állítása, azon esetben sem lehet alperest a fizetésre kötelezni, mert vele szemben teljesen I közömbös felperes jogelőde és a »Gresham« biztositó-társaság közötti jogviszony. A keresethez csatolt nem kifogásolt általános feltételek oly intézkedést nem tartalmaznak, melyekből alperes fizetési kötelezettsége az ajánlati lap aláírásának tényéből meg­állapítható lenne, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1890. márc. 10. 5,982. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s kötelezi alperest, hogy felperesnek 72 frt 37 krt s járulékait megfizessen, stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy a •/. alatti biztositási ajánlatot aláirta s a »Gresham« biztosító-társulatnak a közvetítő ügynök utján keküldötte ; beismerte, hogy az ajánlatnak teljesen megfelelően kiállított 2'/. alatti életbiztosítási kötvény neki meg­! küldetett, de annak a vételét megtagadta. Ezek szerint a kt. 468. §-ban előirt feltételek teljesittetvén, alperes és a »Gresham« biztositó-társaság közt az életbiztosítási szerződés érvényesen létrejöttnek tekintendő s nem jöhet figyelembe alperesnek az a kifogása, hogy az ajánlat aláírása alkalmával az ügynök őt azzal biztatta, hogy a biztosítás háborúban bekövetkező halál esetében is érvényes és miután ez a feltétel a kötvényben nem foglaltatik, ő az ügylettől vissza1 épett, mert eltekintve attól, hogy . kifogásá­nak valóságát mivel sem bizonyította, azt a biztosító-társulat irányában beigazolás esetében sem érvényesíthetné, minthogy az ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevőnek ténye lévén, neki állott kötelességében azt akként szerkeszteni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyen. — A biztosító az ajánlat elfogadása esetében a kereskedelmi törvény hivat­kozott szakasza szerint a kockázatot nyomban viseli és e köte­lezettség a biztosított részéről megfelelő visszteherrel jár s ennélfogva az első biztositási díjrészletet a »Gresham« biztosító­társulatnak megfizetni feltétlenül tartozott, minthogy továbbá a nem kifogásolt 3'/. alatti nyugtával igazolva van, hogy az alperest feltétlenül terhelő első biztositási díjrészletet a »Gresham« biz­tositó-társaság vezérügynökségének W. Márkus ügynök fizette ki. Minthogy végül a 4'/. alatti engedménynyel bizonyítva van, hogy W. Márkus az öt, mint a »Gresham« biztosító-társulat jogutódát alperes irányában illető követelést felperesnek engedményezte; alperest felperes részére az első biztositási díjrészletet képező kereseti tőkének, a kikötött fizetési határidőtől járó 6% kamatának fizetésére kötelezni kellett, stb. A m. kir. Curia (1891. jan. 22. 950/1890. v. sz. a.): A másodbiróságnak ítélete indokainál fogva helybenhagyatik; a felebbezésben felhozott oly ténybeli körülmény és bizonyíték, mely az elsöbiróságnál elő nem fordult, az 1881 : LIX. t.-c. 20. §. értelmében figyelembe nem vétethetvén, stb. Kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő karnál­fizetési|kötelezettség. Az egri kir. járásbíróság: Dr. Misner Ignác ügyvéd által képviselt Actiengesellschaft der Baumwollspinnerein stb. részvény­társaság felperesnek, dr. Alföldi Dávid ügyvéd által képviselt W. Izsák alperes elleni, 93 frt 37 kr. s jár. iránti perében felperest keresetének 39 frt 93 kr. kamatra irányzott részével elutasítja s | a perköltséget kölcsönösen megszünteti, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents