A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 17. szám - A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslathoz. 4. [r.] (Vizsgálóbíró - Jegyző - Vizsgálóbírói hatáskör megszorítása - Összlétszám)

Tizedik évfolyam. 17. szám. Budapest 1891. április 26. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rndolf-rakpari :?. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) PViSELETÉRE, II UAGYAR ÜGYVÉDI. 811, ÜGYÉSZJ ÉS Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. (Vizsgálóbíró. — Jegyző. — Vizsgálóbírói hatáskör megszorítása. — Összlétszám.) Irta : Dr. 1' é c s Imre, kir. albiró Cegléden. — A hajadoni jog' a mai érvényben. Irta : Sporton Ernő, privigyei ügyvéd. — A büntetőtörvény módosítása Irta: Dr. Báttaszéki Lajos, budapesti ügyvéd. — Xyilt kérdések és feleletek. (Követelheti-e az ügyvéd saját megbízójával szemben a bagatell eljárásból folyó költségei visszatérítését külön per útján ? Irta : B ö 1 ö n i László, bánffy-hunyadi ügyvéd.) — Sérelmek. (Mi a különbség a törvényszéki elnök és a telekkönyvvezeto között? Irta. Dr. Szörényi Lipót, budapesti ügyvéd.) — Irodalom. (A bélyeg és illeték iránti törvények és szabályok magyarázata. Lasitz Páltól, —A magyal szent korona országainak törvénykezési beosztása.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. -Kivonat a » Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvénytára* iSgi-iki évfolyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az iSgi. évi »Igazságügyi rendeleteké i. és 2-ik ivét (1—32. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslathoz. (Vizsgálóbíró. — Jegyző. — Vizsgálóbírói hatáskör megszorítása. Összlétszám.) Irta : Dr. PÉCS IMRE, kir. albiró Cegléden. Szaklapok és politikai napilapok, egyesek és testületek egyaránt megtették észrevételeiket ezen törvényjavaslathoz. És mondhatni, hogy részben ezek alapos megjegyzéseinek tulajdonitható, hogy az előadói tervezet és a képviselőház igazságügyi bizottsága által megvitatott törvényjavaslat lényeges módosítást szenvedett. Mindamellett még sem érthető, hogy a javaslat 33. §-ának a vizsgálóbírói állásra vonatkozó rendelkezése mi okból nem nyert az elmélet és gyakorlat követelményeinek megfelelő megoldást. Csak némi részben javit a jelenlegi helyzeten. A járásbíróságok által folytatandó vizsgálatokon épen semmit. Kétségbe nem vonható azon egyhangú jóakaratú felfogás, melyben a vizsgálóbírói állás minden oldalról méltánylást nyert. De a törvényjavaslat még sem oldja meg és nem szabályozza a kérdést ugy, a mint azt a gyakorlati élet követelményei felteszik. A gyakorlati jogásznak nem szabad homályban hagyni oly kérdést, mely a legvilágosabb megfejtést követeli s mely félremagyarázhatlan szabályozást igényel. Az illetékes körök előtt tudva van az, hogy a bíróságoknál nemcsak jegyzők, hanem aljegyzők vannak alkalmazásban. És pedig törvényszékeknél nemcsak jegyzők, hanem aljegyzők, járásbíróságoknál pedig rendszerint aljegyzők vannak alkalmazva. Alig van egy néhány járásbíróság, a melynél jegyzői állás van rendszeresítve. A kérdés most már az: hogy a csekélyebb fontosságú esetekben bírósági aljegyző is teljesitheti-e a vizsgálatot, vagy nem ? Habár jegyzőtől és aljegyzőtől egyaránt jogtudorság fog követeltetni, mégis különbség lesz a kettő között; a jegyzői I.apnnk mai «zí«m állás elnyerése már most is birói képesítéshez van kötve, az aljegyzőihez ez nem kívántatik. A törvényjavaslatnak bizottságilag megtartott rendelkezése szerint a törvényszékeknél és járásbíróságoknál a csekélyebb fontosságú esetekben egyaránt jegyzők lesznek megbízhatók a vizsgálatok vezetésével. Ha a javaslat szószerinti értelemben szabályozza e kérdést, ez mindenesetre haladást jelez a mostani állapottal szemben. Mert jegyző birói képesítéssel birván, megnyugvással bizható meg a vizsgálóbírói teendőkkel. Úgyde ez idő szerint is az 1871. évi XXXI. törvénycikkben világos törvénynyel állunk szemben és mégis a gyakorlat odafejlődött, hogy járásbíróságoknál rendszerint, törvényszékeknél ritka esetekben, de mégis aljegyző teljesiti a vizsgálatokat. A ki ezen állítás igazságát kétségbe vonja, azt nem nehéz dolog a gyakorlatból felvehető példákkal alaposan meggyőzni. Hogy a törvénynyel szemben a jelenlegihez hasonló gyakorlat ki ne fejlődhessék, annak könnyű útját állani. És valóban fel nem fogható, hogy ha a javaslat ezt csakugyan célozza, mi okból nem toldja meg a kérdéses §-t azon rendelkezéssel, hogy aljegyzők vizsgálatok teljesítésével meg nem bízhatók. A szervezeti törvényjavaslat szerint most már kétséget nem szenved, hogy a vizsgálatok teljesítése, e lényegileg birói tisztség bizonyára pénzügyi szempontból nembirákra, tudniillik jegyzőkre is lesz bizva. Most már csak az képezheti kérdés tárgyát, hogy jegyzők milyen vizsgálatok teljesítésével lesznek megbízva. Természetesen erre csak az lehet a felelet, hogy a csekélyebb jelentőségű bűnvizsgálatokkal. A csekélyebb jelentőség megállapítható egyrészt a bűnvizsgálati ügyek, másrészt a bűnvizsgálati cselekmények szerint. Hogy a bűnvizsgálatokat a feljelentéskor előlegesen osztályozni alig lehet, az már számos alkalommal hangsúlyozva lett. A magán inditványú és hivatalból üldözendő bűncselekményeknek e szerint osztályozása sem nyújt biztos alapot az ügyek csekélyebb vagy fontosabb megjelölésére. A bűncselekmények jelentőségének a btk. egyes fejezetei szerinti meghatározása ugyancsak alig helyeselhető. Ugyanis a btk. 279. §-a alá eső szándékos emberölés bűntette kétségkívül a legfontosabb bűncselekmények egyike. De ha a vádlott beismerésben van, ha a tanuk magáról a cselekményről világosan tesznek tanúságot: a vizsgálat ugyan szinte fontos lesz, azonban bonyodalmasnak, fárasztónak még sem lesz mondható. Mint már sokszor felhozatott, a legegyszerűbbnek látszó feljelentés a kihallgatások folyamán, fontos, fárasztó, bonyodalmas, szóval nagy jelentőségű vizsgálattá fejlődhetik. A vizsgálatoknak bűnügyek szerinti osztályozása mellett megmarad a mai állapot; a vizsgálóbírói teendőkkel megbízandó jegyzők ezentúl is a legfontosabb vizsgálatokat fogják teljesíteni. Osztályozhatók továbbá a bűnvizsgálatok a vizsgálati cselekmények fontossága szerint. Ily osztályozás mellett a jelentősebb cselekmények a jegyzőktől megvonhatok. Ezt célozza a legújabb értesítés szerint az igazságügyminiszter, a mennyiben a jegyzők vizsgálóbírói hatáskörét korlátozni fogja. E korlátozás miképen leszen szabályozva, ezt még részletesen nem tudhatni; azonban már most felvethető az a a 12 oldalra terjed.