A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 16. szám - Centralisatió és önkormányzat

64 A J O Gr. A m. kir. Guria: Tekintve egyrészről azt, hogy id. B. László elsőrendű vádlott nem ismeri el az ellenében egyedül M. István csendőr-őrmester által felhozott azon állítást, hogy a csendorormestert ő (vádlott) kínálta volna meg azzal, hogy 5 frtot ad, ha nem kiséri be s abbanhagyja a dolgot; tekintve, hogy a csendőr-őrmester ezen előadásával szemben vádlott a végtárgyaláson azt állította, hogy öt a csendőrőrmester figyelmeztette arra, hogy elintézhetné a dolgot minden baj nélkül, ha van pénze és hogy vádlott a csendőr-őrmester ezen ajánlata folytán küldötte haza feleségét azon meghagyással, hogy az .") frtot hozzon magával; tekintve másrészről azt, hogy a nevezett csendőr-őrmesternek, ugy St. E. Lajos és P. János tanuknak eskü alatt tett s vádlott vallomásával egybehangzó vallomásuk alapján bebizonyitottnak veendő az, hogy a csendőr-őrmester, miután vádlott Ígérte, hogy ad 5 frtot, vádlott ezen igéretét nemcsak vissza nem utasította, de azt felelte neki, hogy »no jó, majd elintézzük az ügyet, mint kell« s engedte annak feleségét hazamenni az 5 frt elhozataláért s vádlottat a városházához visszakísérve, ott tervszeríileg akként rendezte a dolgot, hogy vádlott neki az 5 frtot tanuk előtt csakugyan átadja ; tekintve, hogy a törvény szerint a csclekvőleges megvesztegetés csak azon esetben foroghat fenn mint büntetendő cselekmény, ha a közhivatalnoknak oly hivatali hatalma van, a melylyel visszaélhet, mire nézve kötelességét megszegheti és ha a közönséggel vagy féllel szemben oly magatartást tanusit, mely kizárja azon feltevést, hogy ő kötelességét maga is meg akarja szegni; tekintve, hogy a jelen esetben a nevezett csendőr-őrmester túllépte hivatali kötelességének korlátait az által, midőn a helyett, hogy mindjárt elutasította volna vádlottat állítólagos megvesztegetési ajánlatával, még maga bátorította, buzdította, bujtotta fel s maga szolgáltatott neki tervszeríileg alkalmat arra, hogy az 5 frtot átadja s ekként vádlottat a cselekmény szabadossága felől tévedésbe ejtve, ez által nem ugy adta neki vádlott az ajándékot, hogy kötelességét megszegje, hanem a csendőr-őrmester szegte meg hivatali buzgóságában kötelességét a végből, hogy vádlott neki az ajándékot átadja s vádlottat megvesztegetés miatt is feljelenthesse : az ekként megállapított tényállás mellett id. B. László I. r. vádlott azon cselekménye, hogy a csei.dőr-őrmesternek az 5 frtot átadta, büntetendő cselekményt nem képezhetvén, ennélfogva mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének e részben való megváltoztatásával elsőrendű vádlott a Btkv. 470. §-a alá eső megvesztegetés vétségének vádja alól felmentetik és minthogy e szerint I. rendű vádlott ellen csak a lopás vétségének vádja marad fenn s igy anyagi bűnhalmazat az összbüntetés tekintetében elesik: vádlott a lopás vétsége miatt a 339. §. alapján két havi fogházra Ítéltetik s egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik, stb. (1891. január 23-án, 5,931. sz. a.) A büntetés megállapításánál csak vádlott egyéni ténykedése, a körülmények, melyek közt [azt elkövette, személyes viszonyai, elhatározására befolyt mozzanatok lehetnek irányadók ; az tehát, hogy egy évben az országban a tüzesetek gyakoriak voltak, a büntetés szigorítását annyival kevésbé vonhatja maga után, mert azt bebizonyitottnak venni nem lehet, hogy gyújtogatások okozták volna azokat. (A m. kir. Curia 1891. február 13-án, 251. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,54-6. A szabályszerű bélyeggel el nem látott beirási könyvecskék után kiszabott bélyegilleték és birságért első sorban mindig a kiállító felelős és az illeték és birság az elfogadótól csak abban az esetben követelhető, ha az a beírást könyvecskét íj nap alatt leletezés végett be nem mutatta. (1890. évi 5,919. sz.) 1,54.7. Az 1875. évi XLVh. t.-c. 2. $. 2. pontja az ott emiitett feltételek mellett csakis a IV. osztályú kereseti adóval megrovott jövedelmet mentesiti az általános jövedelmi pótadó alól; az e pont alá eső adózóknak egyéb, az idézett t.-cikk 1. §-ában felsorolt jövedelme atáu tehát általános jövedelmi potado fizetendő. (1890. évi 5,74.8. sz.) 1,548. A kisebb polgári perben szóval bejelentett semmiségi panasz bélyegét nem 48 óra alatt, hanem 3 nap alatt kell leróni. (1890. évi 5,985. sz.) 1,549- pénzügyi közig, biróság nem illetékes oly kérelmek utolsó fokú elbírálására, a melyek oda irányulnak, hogy a visszautalványozott illetékösszeg a jogosított felek meghatalmazottjának fizettessék ki. (1890. évi 5,493. sz.) 1,550. A hagyománytól járó illetékért oly örökös, a ki a hagyomány kifizetésére kötelezve nem volt, nem kezeskedik. (1890. évi 5541. sz.) 1.551. Két vagy több rendbeli felek közös beadványa egyes beadványt bélyeg alatt akkor is benyújtható, ha nem állanak ugyan jogközösségben, de kérelmük közös jogalapból származik. (1890. évi 5,926. sz.) 1.552. Kisebb polgári peres ügyben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek bélyegmentesek. '1890. évi 6,129. sz-) 1.555. Ha a bejegyzett jog értéke 100 frtot meghalad, a bejegyzési illeték még abban az esetben is fizetendő, ha annak értékalapjául - tekintettel a törvényszerű kikerekitésre — csak épen 100 frtot lehet venni. {1890. évi 6,738. sz.) 1,554. Végrehajtási költséget megállapító végzés ellen intézett fel folyamodások: az ül. díj). 13. tétel l V. 12. pont 2. jegyzetében meghatározott bélyegilleték alá esnek. {1890. évi 6,075. sz.) J-555- Ka a csődnyitásnak vagyonhiány miatt hely nem adatván, az adós az iránt, hogy vagyonából semmit cl nem titkolt, esküt tett, az erről felvett eskületételi jegyzőkönyv bélyegköteles. (1,890. évi 6,211. sz.) 1.556. Ka egy beadványban több halászjegy kiszolgáltatása kéretik, a beadványi bélyeg a kért halászjegyek számához képest rovandó le. (1890. évi 6,645. sz.) 1.557. A perenkivüli eljárásban benyújtott beadványokhoz csatolt felzetek és ha a tárgy értéke 50 frtot meg nem Iialad, ívenkint csak 10 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (1890. évi 6,226. sz.) 1.558. Ha a hitelező adósával oly módon egyezik ki, hogy j követelésének egy részét elengedvén, a fenmaradó összeggel j megelégszik, csak az egyczméuyi összegtől II. fokozat szerint ' járó illeték fizetendő, ajándékozási illeték kiszabásának tehát helye nincsen. (1890. évi 6,000. sz.) 1.559. Adóbevallási ívek benyújtására kitűzött határidő meghosszabbítása végett benyújtott kérvények b'élyégkőtelesek. (1890. évi 6,270. sz.) 1.560. Cukorkivilcli jutalom felvételéről kiálitott vétbizonylatok bélyegmentességben nem részesülnek. (1890. évi 7,138. sz.) I561. Koronauradalom és magánfél között fennállott szerződési viszonyból kifolyólag letett óvadék kiadása végett benyújtott kérvények bélyegmentesek. (1890. évi 7,818. sz.) 1.562. Az adójukat előre lefizetők javára az 1883. évi XL1V. t.-c. 41. §-a szerint beadandó kamat, csak a tényleg előre befizetett adóösszegtől és nem az előirt adótartozás ösrészegétől jár. (1890. évi 7,686. sz.) 1.563. Házalási kihágási ügyben hozott határozatok ellen a vádlott részéről benyújtott felebbezések bélyegmentesek. (1890. évi 7,045. sz) 1564. Ipartestületnek kérvénye az iránt, hogy vagyonát házépítésre vagy vételre fordíthassa: bélyegköteles. (1890. évi 7631- sz-) 1,565. A felülépitmény vétele után járó illeték megszabásánál is, az 1887. évi XL V. t.-c. 4. ,f. 2. és 3. pontjában meghatározott érték képezi a törvényszerű legkisebb értéket. (1890. évi 7,653. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Kummer Károly e., a zalaegerszegi tszék, bej. juniui 16, félsz, július 14, csb. Mihálovics Gábor, tmg. Weisz Izidor. — Schwartz Ignátz e., kaposvári tszék, Lej. június 10, félsz, június 30, csb. Holics Gyula, tmg. dr. Piszár Antal. — Mark0VÍC8 Jónás e., debreceni tszék, bej. július I, félsz, július 15, csb. Bay Gábor, tmg. dr. Székely Miklós. — Licllt Fülöp e., lugosi tszék, bej. május 22, félsz, június 1, csb. dr. Móré Pál, tmg. dr. Elaskó Lajos. — Tempfli János e., szatmárnémeti tszék, bej. ápril 21, félsz, május hó 12, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Adler Adolf.— Fogolyán János e., deési tszék, bej. május 30, félsz, június 20, csb. dr. Bodolla Károly, tmg. Benkő József. — Kiss Mihály e., szegedi tszék, bej. május 27, félsz, június 27, csb. Huszka Ödön, tmg. Nyári János. Pályázatok : A besztercei ügyészségnél alügyészi áll. ápril 28. — A beregszászi ügyészségnél alügyészi áll. május 2. Nyomatott a „Pp»»i bonvvnvomda-ré«zvény-táraa8ág"-nál. (Bold-utcza urám.i