A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - A közigazgatási javaslatról

:»s A J o a. tására szükséges póthitet alperesek egyike sem tudná letenni, j miután tudomásuk a dologról nincs. A föeskü általi bizonyítás mellőzendő volt, mivel a 2,385/880. sz. a. felvett jegyzőkönyv l tanusitása szerint felperes ezen perbeli költségeit az árvaszékhez i bejelentett számadásaiban el nem számolta, a mi meg sem tör- j ténhetett, miután az alapperbeli a'peres ingatlanainak vevője alperesek jogelőde volt stb. A marosvásárhelyi kir. tábla (1889. dec. 11-én 7,822.)-: Az első biróságnak Ítéletét megváltoztatja, j felperest keresetével elutasítja. Indokok: Ugy a kereset, mint a per egyéb adatai szerint felperes a brassómegyei árvaszék által mint gondnok a i néh. G. Sz. András hagyatéki követeléseinek benyújtásával lett megbízva, mely tiszte, a mint e megbizó árvaszékhez beterjesztett és az első biróságnak f. évi 2,472. sz. jelentésével felterjesztett \ periratoknál levő számadásokból kitűnik, a szorosan vett ügyvédi működésen kívül vagyonkezelésre is kiterjedt. Miután felperes is beismeri, hogy beterjesztett gondnoki számadása a kereset beadásáig elintézést nem nyert, elfogadva nem lett és igy nem állapitható meg az, hogy felperes mint számadó a hagyaték, illetőleg az örökösökkel szemben mennyiben áll kötelezettségben, s viszont mennyi lehet azon összeg, mely ! alperesek tartozását képezheti, annál kevésbé, mivel felperes j számadásaiban perköltségekről nem is számol és miután ezen • kérdés a dolog természetéhez képest nem az egyes tételek különválasztásával, hanem a felperesi számadás és költségszámla felölelésével egységesen, esetleg az 1881. évi L1X. t.-c. 86. §-a által szabályozott felhívási keresettel oldandó meg, ezeknél fogva felperes mint számadásra kötelezett fél által a fenforgó viszonyra [ való tekintet nélkül indított kereset, mint helytelen, elutasítandó | volt stb. A m. kir. Curia (1890. december 19-én 981.): A másodbíróság ítélete megváltoztatik, a per ez utou érdemben elbirálandónak kimondatik és a másodbiróság érdemleges határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 46. és 58. §-ai szerint, az ügyvéd, ha a képviselet bármely oknál fogva az ügy végbefejezése előtt megszűnik, a felmerült díjait és költségeit a megbizótól azonnal követelheti. A törvénynek ezen intézkedése alól a jelen perben kivételes esetet meg nem állapit és a keresetet időelőttinek nem teszi az a körülmény, hogy felperes azon pert, a melyben a kereseti { díjak és költségek felmerültek, mint néh. G. Sz. András hagya- j tékának gondnoka, tehát nem mint alpereseknek közvetlen megbízottja indította s hogy gondnoki számadásai gyámhatóságilag mindeddig megvizsgálva nem lettek, mert az iratokhoz csatolt árvaszéki határozat szerint felperes nem az összes hagyatéki vagyon kezelésére, hanem csupán a hagyatékba tartozó követelések behajtására neveztetett ki gondnoknak, mihelyt tehát alperesek mint az örökhagyó gyermekei teljeskoruságukat elérték, az árvaszéktől tisztán ügyvédi teendőkre nyert megbízás az ő nevük- j ben kiállitottnak tekintendő, a mit egyébiránt alperesek önmaguk | is igy értelmezték akkor, a mikor teljeskoruságuk elértével fel- i peresnek a képviseletet felmondották; mert továbbá tekintettel arra, hogy felperes a kérdésben forgó ügyvédi díjakat és költségeket a behajtott összegekről szóló számadásaiban kiadásként fel nem számította és alperesek különben is teljeskorúak, a felmerült ügyvédi díjak és költségek megállapítására az árvaszék most már j hivatva nincs, végre mert felperes az alapon, hogy alperesek a > behajtott összegekről szóló felperesi számadások megvizsgálására és ezek feletti észrevételek megtételére, az árvaszéktől hat havi haladékot nyertek és ez a határidő a kiutalás végett bemutatott költségjegyzék feletti nyilatkozattételre is kiterjesztetett, nem kötelezhető arra, hogy lejárt követelésének kifizetésére ő is hat havi haladékot adjon. Minthogy ezekhez képest alpereseknek az időelőttiség tekintetében tett kifogása alaptalan és a másodbiróság a per érdemében nem határozott, ugyanezt ítéletének megváltoztatásával érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett stb. A járásbíróságok illetékesek oly törvénytelen gyermekek tartása iráuti igények elbírálására is, kik érvényes házasság fennállása alatt születtek. A szatmár-németii kir. járásbíróság (1890. október hó 15-én, 7,523. sz. a.): H. Juliannának T. János elleni gyermek. I tartás iránti perében következően végzett: A birói illetőség ellen emelt kifogásnak hely adatik, következőleg felperes keresetével innen elutasittatik s a költségek kölcsönösen megszüntetnek stb. | Mert igaz ugyan, hogy az 1881 : L1X. t.-c. 2-ának b pontja a I házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti kereseteket a sommás perutra terelte — igaz az is, hogy felperes ilyen címen \ indította keresetét, úgyde a gyermek, a kinek tartásdíját követeli, felperes érvényes házassága fennállása alatt született, mint ilyen az anyagi törvények szerint törvényes gyermeknek vélelmezendő s az anyakönyvben is mint ilyen van felvéve. Első sorban tehát, mielőtt a tartási kötelezettségről szó lehetne, azon kérdés vár eldöntésre, hogy a gyermek törvényes házasságból származott-e, avagy házasságon kivüli nemzésből \ Ez pedig a sommás bíróságok hatásköréhez utalva nincs, nem is lehet képzelni, hogy olyan fontos kérdést, mint a minő házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen születésének kimondása s ezzel esetleg az egész családi viszony és örökösödési rend megváltoztatása egyes bíró elbírálása alá bocsátani akart volna a törvényhozás. Ugyanazért a kifogásnak helyt adni s felperest keresetével innen elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. december hó 1-én 53,533/90. p. sz. a.): Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a kir. járásbíróság illetékességét megállapítja s ez utóbbit a pernek érdemi tárgyalására s eldöntésére utasítja. Indokolás: A kereset arra van irányozva, hogy alperes mint az 1884. évi március hó L-én született Zoltán nevű gyermek nemzője, eme gyermek tartásdíja fejében havonkint 30 frt fizetésére köteleztessék. Minthogy pedig az 1881. évi LIX 13. §. b) pontja szerint a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetek a sommás eljárásra tartoznak ; minthogy továbbá az a körülmény, vájjon a házasság tartama alatt született gyermek tartásdíja követelhető-e egy harmadik személytől akkor, ha a gyermek törvénytelen származása jogerős birói határozattal s illetve curiai Ítélettel még nincs kimondva, nem a birói hatáskör s illetve a birói illetékesség, hanem a per érdemi kérdéséhez tartozik, mindezeknél fogva az elsőbiróság iletékességét megállapítani s a királyi járásbíróságot a további szabályszerű eljárásra utasítani kelle'tt stb. A m. kir. Curia (1891. febr. 26-án 612/391. sz. a.): Alperes felfolyamodását visszautasítja, mert az 1831: LIX. t.-c. 59-ának 4. pontja értelmében a birói illetékesség kérdésében a másodbiróság végzése ellen csupán oly esetben van a további felfolyamodás megengedve, midőn a bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs, ily eset azonban jelen perben ennek tárgyára való tekintettel fenn nem forog. Halálesetre szóló szerződés alapján sem bekebelezést, sem előjegyzést kérvényi utón elrendelni nem lehet, hanem az ily módon szerzett jog érvényesítése a hagyatéki eljárás szabályai szerint eszközlendö. (M. kir. Curia 1890. okt. 9-én, 5,735. sz.) Formailag szabályszerű könyvkivonat alapján a prts 35. §. 2. bekezdésében meghatározott illetőség megáll tekintet nélkül a bejegyzés jogosságára; tehát akkor is, ha felperes kereskedő vitás kárkövetelést jegyzett könyveibe. (Budapesti kir. itélö tábla 1890. évi aug. 26-án, 6,366. sz.) Kereskedelmi^, csőd és váltóügyekben. A kereseti váltón kijelölt intézvényezett az elfogadás alkalmával telepest, vagyis azon személyt, kinél a fizetés a váltóban kijelöit fizetési helyen teljesítendő lesz, a váltón ki nem jelölvén, a vt. 27, §-a értelmében az tételezendő fel, hogy a fizetést a telep helyén, tehát oly helyen, hol neki a váltó tartalma szerint sem üzleti helyisége, sem lakása nincsen, maga kívánja teljesíteni. Az Ipolysági kir. törvényszék (1889. szeptember 11 én, 3,152. sz. a.) : Mühlstein Gábor ügyvéd által képviselt S. Ármin felperesnek, Ch. Pál s társai, mint Lehoczky Gusztáv ügyvéd által képviselt alperesek ellen 600 frt váltóösszeg és járulékai iránti perében következőleg itélt: Az 1889. évi június hó 26-án 2,535. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartoznak alperesek a Korponán 1889. évi január hó 30. napján 600 frtról kiállított váltó alapján, mint elfogadó, kibocsátó és forgatók a kereseti 600 frt váltóösszeget s járulékait felperesnek megfizetni stb. Indokok: 1. A váltótörvény 47. §-a értelmében az esetben, ha valamelyik forgató a váltót hely megnevezése nélkül adta tovább, a fizetés meg nem történtéről a forgató azon legközelebbi előzője értesíthető, ki a váltót a hely megjelölése mellett ruházta át. Minthogy felperes közvetlen előzője Ch. János IV-ed rendű alperes a beperesitett váltót a hely megnevezése nélkül adta tovább, az értesítés elmulasztása miatt emelt kifogás figyelembe vehető nem volt annál kevésbé, mert felperes az átugrott forgatóhoz legközelebbi Ch. Mártont, miként ezt a most nevezett alperes hallgatag beismeri, a váltó ki nem fizetéséről kellősn értesítette. 2. A váltótörvény 24. § a szerint továbbá, ha a váltón az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely van kijelölve, telepes azonban megnevezve nincsen, az tételeztetik fel, hogy az intézvényezett maga kívánja a telephelyei! a fizetést teljesíteni. Ily esetben a váltói jog fentartása végett elégséges annak megállapítása, hogy a váltó elfogadója a telep helyén feltalálható nem volt, a mi a becsatolt váltóóvással igazolva is lett. A váltótörvény 102. §. 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezés a jelen esetben alkalmazást nem nyerhet, mert a beperesitett váltón telepes kijelölve nem lett. 3. A kifogások 3-ik pontjában felhozott alperesi állítás, hogy a felperesnek az ingatlanok vételára fejében fedezetül átadott 5-ik váltó az ipolysági takarékpénztár által volt leszámítolandó, mi végből alperesek egy új váltót állítottak ki, melyet azonban felperes a nevezett pénzintézettől visszavett s igy mindaddig, míg ezen 6-ik váltót felperes vissza nem adja, alperesek a kereseti váltóra fizetést nem teljesíthetnek, felperes határozott tagadásával szemben alperesek részéről be nem igazoltatott, mert az erre vonatkozólag felajánlott főeskü, mint egyedüli bizonyíték,