A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - Harmadik javára kötött életbiztosítási ügylet

116 A JOGértekezletnek lesz feladata a célbavett nagy államvizsga tárgyainak és letételének módozatai iránt javaslatokat tenni, melyek azután miniszteri rendelet útján fognak végleg megállapittatni. Uj curiai bírák. Mint megbízható forrásból értesülünk, az üresedésben lévő öt curiai birói hely közül egyelőre csak négynek betöltése iránt tétetett javaslat. Kijelölve lettek pedig: Jekelf a 1 u s s y Andor, Nagy ()döu, Ádám András és C s i d e r László kir. táblai birák. Harmadik javára kötött életbiztosítási ügylet. Irta : dr. BECK HUGÓ budapesti ügyvéd. Szorosabb értelemben vett életbiztosításnál (halálesetre szóló biztosítás) a biztosító és biztosított szerződésre lépnek, mely által a biztosító a biztosított részéről teljesítendő takarékbetét és biztosítási díjfizetések ellenében arra kötelezi magát, hogy a biztosított halála esetére a kedvezményezettnek a biztosítási összeget megfizeti. A biztosított saját nevében szerződik azon szándékkal, hogy a szerződésből a kedvezményezett szerezzen követelési jogot. A biztosított maga köti meg az ügyletet a kedvezményezett javára és érdekében, a kedvezményezett a biztosított által szerez és ennek köszöni a jogot. Az ily életbiztosítási ügylet a pactum in favorem tertii lényeges alkatrészeivel bír. Harmadik javára kötött szerződés. 1 Fontos és lényeges ezen ügyleteknél azon kérdések megoldása, vájjon a kedvezményezett a neki szánt jogi előnyt közvetlenül a szerződéshez való hozzájárulás nélkül és azonnal megszerzi-e ; vájjon a szerződő felek (biztosító és biztosított) utólagos megállapodása ezen jogi előnyt megszüntetheti vagy korlátoztathatja-e és vájjon a kedvezményezettnek szánt jogok a szerződésben feltételekhez és megszorításokhoz köthetők-e. Halálesetre szóló életbiztosítási ügyletet a biztosított oly szándékkal köt a biztositóval, hogy abból halála bekövetkeztekor egy harmadik személy meghatározott pénzbeli összeg fizetésére jogot szerezzen. A lényegen mit sem változtat azon körülmény, vájjon a követelési jogot megszerzendő harmadik személy megneveztetett a szerződésben, vagy incerta persona. A követelésnek megvan a substantiája és fennáll objective, csak egyelőre a subjectiv összekötés hiányzik, mely a biztosítottnak kezébe van letéve és ennek rendelkezésére van bizva. 2 A szerződők akarata oda megy, hogy a kedvezményezett szerezzen jogot, a biztosított kiköti, a biztosító megígéri a szolgáltatást, az akarat a szerződés megkötésében találja kifejezését. A kedvezményezett részére teljesítendő szolgáltatás a biztosító részéről viszonszolgáltatásként igértetik, melynek ellenértékét a biztosított által fizetett takarék és biztosítási díjösszegek képezik. Azon jogviszony, melyet biztosított és biztosító megállapít, képezi az irányadó megállapodást. Ezen jogviszony alapján a biztosító a kedvezményezettnek fizetni igér, a biztosított ezen ígéretet a kedvezményezett részére, ennek minden cselekvősége és hozzájárulása nélkül acceptálja. A biztositónak a biztosított által elfogadott ezen ígéretéből szülemlik meg a kedvezményezettnek joga. Ezen jog a biztosított és biztosító között létrejött szerződésen alapul, a biztosító által adott és a biztosított által elfogadott ígéretben gyökeredzik. Ezen jogot a biztosító adja és a kedvezményezett a biztosított által szerzi. 3 1 Unger: » Vertragé zu Gunsten Dritter. 61. 1. Vertragé zu Gunsten Dritter sind Vertragé, durch welche nach Absicht der Paciscenten einem Dritten in seinem Interessé unmittelbar ein Forderungsrecht bestellt oder eine Schuldbefreiung erwirkt wird.« — Gareis: Vertragé zu Gunsten Dritter. 32. 1 »Der Vertrag zu Gunsten Dritter ist ein Vertrag, aus welchem ein Dritter der ausdrücklichen Willensmeinung der Contrahenten entsprechend, unmittelbar ein eigenes selbststándiges Recht envirbt.« — Lichtenfels: Binnenversicherungsrecht. 30. 1. »D;e Versicherung für fremde Rechnung ist ein Vertrag zu Gunsten Dritter.* — S t a u d i n g e r : Lebensversicherungsvertrag. 159. 1. »Ein Lebensversicherungsvertrag zum Bestén einer Dritten, am Geschaftsabschlusse nicht betheiligten Person ist giltig und begründet für dieselbe ein selbststándiges Recht.« — Windscheid: Pandektenrecht. 4. kiadás 211. 1. »Ist die Absicht des Vertrages darauf gerichtet, den I Iritten forderungsberechtigt auf die versprochene Leistung zu machen, so liegt ein Vertrag zu Gunsten eines Dritten vor.« 2 Unger: Vertragé. 85. 1. »Es kommt aber auch nicht selten vor, dass sogen. offene Versicherungsscheine (Policen) ausgestellt werden, wobei der Versichernde erst hinterher durch Ausfiillung des Namens die Person bestimmt, der das Forderungsrecht envorben sein soll : es liegt somit ein Vertrag zu Gunsten einer incerta persona vor (cui ego volam L 37 § 3 D de leg. III), die Forderung besteht zwar bereits substantiell und objectiv, aber es fehlt ihr vorlaufig noch an der subjectiven Anknüpfung, die der Versichernde in seiner Hand hat.« 3 Unger: Vertragé. 62.1. >Der Primus lásst zwar sich versprechen, aber nicht für sich.-. Nem a biztosítottól levezetett, hanem eredeti jog,* melyet a kedvezményezett az ügylet megkötéséhez való hozzájárulás nélkül az ügylet megkötésével azonnal, az ügylet alapján közvetlenül megszerez. »Es (das Recht des Dritten) entsteht und besteht in demselben Augenblicke, in welchem ein Recht aus dem Vertragé überhaupt entsteht, in welchem alsó der Promissar das Recht zu eigenen Gunsten erworben habén würde, wenn der Vertragswille auf Erwerb zu eigenen Gunsten o-erichtet gewesen wáre. Eine besondere, neue, zweite Acceptation ist nicht nöthig, da ja der Promissar acceptirt hat.« 5 A követelési jog megszerzéséhez nem szükséges a kedvezményezettnek hozzájárulása, a mint ezt M a 1 s z és S t a u d i n g e r vitatják ;6 az életbiztosítási szerződés a kedvezményezett acceptatioját nem kívánja meg és arról egyáltalán nem intézkedik. A biztositónak azon igéretét, hogy a biztosítási összeget a kedvezményezett javára fizetni fogja, a biztosított és pedig a harmadik javára fogadja el. 7 A kedvezményezett tehát a neki szánt jogi előnyt a szerződés megkötésével azonnal, minden hozzájárulás nélkül önátlóan és közvetlenül szerzi meg, a megszerzett jogi előnyt azonban nem érvényesítheti azonnal, a szerzett jog érvényesítése a biztosított halála időpontjához van kötve. A szerződés létrejöttének időpontja egybeesik a jogszerzés időpontjával, a szerzett jog érvényesítésének időpontja a biztosított halálának bekövetkeztekor áll be. A kedvezményezett, a biztosító és biztosított között létrejött szerződés megkötésével azonnal önállóan és közvetlenül megszerzett jog felett szabadon rendelkezik, azt tehát a biztosító és biztosított utólagosan bárminemű megállapodása sem előnyére, sem hátrányára meg nem változtatja. »Der Dritte crwirbt den ihm zugedachten Vortheil sofőrt und von selbst (ipso jure), dieser kann ihm durch nachtrágliche Uebereinkunft der Paciscenten nicht wieder entzogen werden. 8 A kedvezményezett követelési joga magából a javára létesített szerződésből közvetlenül ered, de ezen jog tartalmát a szerződő felek állapítják meg. A szerződés tehát megállapíthatja, hogy ezen jog ne azonnal lépjen hatályba, hogy érvényesithetése feltételhez köttessék vagy hogy azt a biztosított visszavonhassa. »Das Recht des Dritten (Versicherten, Bedachten, Pensionirten) entspringt aus dem vom Promissar acceptirten Versprechen des Promittenten unmittelbar. Mit der Constatiruug dieser Anwachsung des Rechtes ist jedoch keineswegs gesagt, dass derselbe unbedingt, sofőrt, unwiderruflich und losgelöst von allém Zusammenhang mit der Plntstehung wirke. Derselbe hángt vielmehr vor allém, vollkommen von den Bestimmungen des zwischen Promittenten und Promissar abgeschlossenen Vertrages ab.« 9 így a szerződésben kiköthető, hogy a biztosított, saját maga egyoldalúlag, vagy a biztosító beleegyezésével, bármikor haláláig vagy egy meghatározott időpontig, vagy egy bizonyos esemény 4 Unger: Vertragé. 64. 1. »Der Rechtsenverb des Dritten ist ein originarer, nicht ein derivativer.« — Staudinger; Lebensversicherungsvertrag. 160. 1. »Das Recht, welches der Versicheruiigsnehmer erwirbt, leitet er lediglich aus dem Vertragé ab, den der Versichernde zu seinem Gunsten abgeschlossen hat.« 5 Gareis: Vertragé. 246. 1. » —«. — Unger: Vertragé. 63.1. »Aus den Vertragén in favorem tertii erwirbt der Dritte unmittelbar das ihm zugedachte Recht.* — Hoffmann: Lebensversicherungsvertrag. 61. 1. »Ueberhaupt muss der Rechtsgrundsatz aufgestellt werden, dass jeder an dem Lében der versicherten Person interessirte Dritte aus dem ÍU seinen Gunsten zwischen dem Versicheruiigsnehmer und dem Versicherer geschlossenen Vertragé ein directes Recht auf Erfüllung erwirbt, ohne dass er diesem Vertragé beizutreten, oder denselben auch nur bei Lebzeiten des Versicherungsnehmers zu genehmigen braucht.« — Rüdiger: Lebensversicherungsvertrag. 264. 1 »so kann man únter einem Vertragé, zu Gunsten eines Dritten, nur den jenigen Vertrag verstehen, welcher nach Absicht der Vertragsparteien bestimmt ist, durch sich selbst, alsó unmittelbar und ohne Zuthun des Dritten eine einem Dritten vortheilhafte Rechtswirkung dadurch zu erzeugen, dass ihm ohne sein Zuthun ein eigenes selbststándiges Recht, das er vorhin nicht besass, verschafft wird.< — Gerber: System des deutschen Privatrechtes. 192 §. » ... bei allén solchen Rentenanstalten der Dritte, zu dessen Gunsten die Rente bestellt wird, auch ohne Beitritt zu dem Vertragé ein unmittelbares Klagerecht gegen den Rentenschuldner erwirbt.* °Malsz. Betrachtungen. 77.1. — Staudinger: Lebensversicherungsvertrag. 156 — 159. 1. 7 Gareis: Vertragé. 281. I. »Die Acceptation des Dritten ... ist in den gewöhnlichen Verhiiltnissen der Lebensversicherung wie der Rentenanstal:en weder gewollt, noch überhaupt vorgesehen.* És Malsz. Staudinger álláspontjával szemben ugyancsak igen találóan mondja Windscheid: Pandektenrecht. 218. 1. >Diese Construction genügt dem Partheiwillen nicht.. Denn die Partheien wollen eben nicht, dass ein Forderungsrecht für den Dritten erst durch einen an ihren Vertrag sich anschliessenden durch die Acceptation des Dritten zu Standé kommenden neuen Vertrao entstehen soll, sie wollen entschieden, dass derselbe GlSubiger durch ihren Vertrag unmittelbar werden solI.« 8 Unger; Vertragé. 64. 1. "Gareis: Vertragé. -J78. 1. -Rüdiger: Lebensversicherungsvertrag 280-281. 1. »Das Recht des Dritten kann nach dem geeinten Vwllen der Vertragsschliessenden als ein unwiderrufliches und unbedingtes und auf die Érben des Dritten übergehendes Recht vereinbart sein, in der Regei aber ist es ein durch den Versicherungsnehmer widerrufliches, ein betagtes und ein in mehrfacher Hinsicht bedmgtes Recht ,