A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - Büntetőtörvénykönyvünk revisiója. 5. [r.]

A JOG, 117 bekövetkeztéig a megnevezett kedvezményezett szemelvében változtatást tehet, a kijelölést visszavonhatja. 10 Kiköthető továbbá, hogy a kedvezményezett joga megszűnik azon esetben, ha a kedvezményezett a biztosított előtt haláloz el, vagyis a jog fennállása a kedvezményezettnek életben létéhez és a biztosítottnak a kedvezményezettnél előbb bekövetkező halálához kapcsoltatik. 11 Avagy kiköthető a biztosított részére azon jog, hogy a biztosítási kötvény időleges értékére kölcsönt vehessen fel, azt elzálogosíthassa vagy a biztosító visszavásárlása által a szerződést egészen megszüntethesse. Mindezek szeriut tehát a szorosabb értelemben vett életbiztosítási ügyletnél a biztosító és biztosított között létrejött szerződés megkötésével, a kedvezményezett a neki szánt jogi előnyt, e szerződéshez való hozzájárulás nélkül, közvetlenül és azonnal a szerződésben megállapított tartalommal megszerzi olyképen, hogy azt a szeizödö felek utólagos megállapodása sem meg nem szüntetheti, sem nem korlátozhatja. Ezzel meg van oldva azon kérdés is, hogy ily életbiztosítási ügyleteknél a biztosítási összeg a biztosított hagyatékához vagy a kedvezményezett vagyonához tartozik-e. A biztosító nem kötelezi magát arra, hogy a biztosítási összeget a biztosítottnak kiszolgáltatja, a biztosított tehát a biztosítási összegre soha sem tarthat igényt. A kötelezést ezen szolgáltatásra a biztosító csak a kedvezményezett irányában vállalja. A kedvezményezett pedig ezen szerződésből azonnal és közvetlenül szerez jogot a biztosítási összegre, az erre való igény tehát a kedvezményezett vagyonához tartozik még akkor is, ha az feltételhez vagy időponthoz volna is kötve. 12 Ennek pedig természetes folyománya, hogy a biztosítottnak hitelezői (különösen csödhitelezői) és jogutódai nem birnak I igénynyel a biztosítási összegre és miután a kedvezményezett javára kötelezett szolgáltatás a biztosított vagyonát nem gyarapítja, az a biztosított hitelezői részére végrehajtási objectumot nem képezhet. 13 Büntetőtörvénykönyvünk revisiója Irta : BODOR LÁSZLÓ, kir. tszéki biró Kolozsváron, (Befejező közlemény.) V Az indítványozás] jog természetéből önként folyik, hogy nem közönbös az a kérdés, ha vájjon a vádat maga a sértett fél terjeszti elő, ha vájjon a vád előterjesztése után mindvégig maga a sértett fél személyeseu marad a vád ura, vagy pedig a vád előterjesztésénél, m nt annak további érvényesítésével meghatalmazott jár el. De ebből nem következik, hogy a magánvád rendszerében a meghatalmazásnak egyáltalában ne volna helye. Az általános meghatalmazás, mely feljogosítja a meghatalmazottat polgári vagy politikai hatóságok előtti képviseletre, az indítványozás! jog természeténél fogva a büntető bíróság előtt nem érvényesíthető. Mert a magánvádra jogosult sértett fél akaratnyiháuitásának épen a concret esetre kell vonatkoznia. A speciális meghatalmazás a sértett akaratnyilvánítását tartalmazza I és egy bizonyos jogsértő cselekményből kifolyólag, jogvédelemre irányul. Ha a meghatalmazás kellékei nem hiányoz- I nak, ha abból a büntető biróság meggyőződhetik, hogy a magánvádra jogosított sértett elhatározása nyilvánul abban, semmi alapos j okból nem lehet a'tói tartani, hogy a képviseletben a magánvádló I jogai nem fognak érdekének megfelelően érvényesülni. Sőt épen I ellenkezőleg, a raagánvádlói jogkör túlságos megszorítása miatt szenved a sértett érdeke: mert a képviselet föltétlen kizáraM Windscheid: Pandektenrecht. 219. 1. »Das Widerrufsrecht [ kann dem Yersprechensempfánger für sich alléin gégében worden sein oder es kann von dem Consens der Contrahenten abháugig gemacht worden sein. Es kann auch bestimmt worden sein, dass das Widerrufsrecht mit einem j gewissen Erzeugniss und so namentlich auch mit der Acceptation des Dritten aufhören soll. Nur in diesem Falle kommt die Acceptation des Dritten zur Geltung, welche im eebrigen für die Entstehung seines Rechtes gleichgi'.tig ist. 11 Hasonló intézkedést tartalmaz a magyar ker. trv. 505. íj. 2. pontja. 11 Nagy: Kereskedelmi jog. 660 1. .. »Igy különösen azon kérdésre nézve, vájjon az életbiztosítási összeg a biztosított hagyatékához tartozik-e vagy sem ? A harmadik sz. javára kötött szerződés és fogalmából kiindulva kétségtelen, hogy az utóbbi áll. V. ö. Semmitöszék 1878 évi 626. sz. u. határozat.c — Rüdiger: Lebensversicherungsvertrag. 284. 1. »\Veil Kraft des Vertrages zu Gunsten eines Dritten der Anspruch auf die Versicherungssumme gar nicht in das Vermögen des Yersicheiungsnehmers kommt, so kann die Versicherungssumme weder zum Nachlasse dés Versicherungsnehmers noch zu dessen ehelicher Giitergemeinschaft gehören, und kann demzufolge auch von den Nachlassgláubigern und den Gemeinschaftsgláubigern des Versicherungsnehmers für die Befriedigung ihrer Ansprüche nicht in Anspruch genommen \verden.« 18 Nagy: Kereskedelmi jog. 660. 1. 17 sz. - Ugyancsak a harmadik személy javára kötött szerződés fogalmából következik továbbá, hogy a kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá nem vonható, a mi akkor is áll, ha kedvezményezettekül a biztosított örökösei, habár minden közelebbi megjelölés nélkül vannak megnevezve. (1881 : LX. t.-cz. 66. §. 1. bek.jc * Előző közlemények a »Jo g« 3., 5., 7. és 11. számaiban. tása miatt mindazon esetekben, midőn a vád személyes előterjesztésében gátolva van : akarata ellenére vonatik meg tőle a törvényes elégtétel, a mi a jogvédelem általános rendszere szempontjából is sok tekintetben hátrányos. Abban a kérdésben, hogy a 16 éves életkort meghaladott kiskorúval szemben elkövetett inditványi büntetendő cselekményeknél a törvényes képviselő mely esetekben helyettesítheti a jogalanyt, szintén eltérő, sőt egymással ellentétes felfogások érvényesültek a joggyakorlatban. (Lásd a 901/1882., 1,930/1883., 2,913/1883., 2,698/1881. stb. curiai Ítéleteket.) A btk. 113. §. értelmében indítványozásra jogosítva van a 16 éves életkort betöltött sértett; kivévén a vagyon ellen irányzott bűntett és vétségeket, mert ezekben a 16 éves életkort betöltött kiskorú helyett, annak törvényes képviselője terjesztheti elő indítványát. A kir. Curia a 25-ik számú döntvényében olyan értelmezést adott a btk. 113. §-ának, hogy annak harmadik bekezdése valamennyi gondnokoltra, továbbá nemcsak a vagyon ellen elkövetett, hanem minden bűntett és vétségre kiterjesztendő ; tehát a törvényes képviselő azon esetekben is gyakorolhat inditványozási jogot, melyekben a btk. 113. §. első bekezdése értelmében a 16-ik éves életkort meghaladott kiskorúnak adatott meg e jog. Ezen értelmezés mellett a btk. 113. §. első és harmadik bekezdésében föltűnő ellentétet akképen egyenlíti ki a döntvény, hogy kimondja: a 16 éves életkort betöltött kiskorút megilleti ugyan az inditványozási jog (a nem vagyon ellen elkövetett büntetendő cselekmények esetében), de egyszersmind annak törvényes képviselője is érvényesítheti indítványát és pedig a sértettől függetlenül olyképen, hogy a sértett indítványa visszavonása esetében is, tehát esetleg a sértett akarata ellenére, ura maradhat a vádnak, sértett visszalépése nem eredményezheti a bűnvádi eljárás megszüntetését. A törvény indokolásában határozottan ki van mondva, hogy a 16 éves kort betöltött kiskorú helyett az inditványozási jog csak a vagyon ellen irányzott bűntettek esetében ruházható át a törvényes képviselőre, azzal indokolván e kivételes intézkedést, hogy »a meggondolatlan fiatalokkal kötendő egyezég által, könnyű uton, csekély áron biztosithatnák maguknak a tettesek a bűntettből eredő hasznot.« Nem fordul elő ez az eset a szemérem elleni büntettek és vétségeknél. (XIV. fejezet.) Ez esetekben a büntetendő cselekmény közvetlenül a magánvádra jogosított sértett fél becsületét érinti s a hivatalos beavatkozás következtében az esetnek nyilvánosságra hozatala a meggyalázott, ártatlan nő becsületét tehetné tönkre. Közvetlenül és kizárólag a bűntény által sértett nő elhatározásától teendő tehát függővé, ha kívánja-e a jogsértésért a hatóság beavatkozását, avagy nem? Ha sértett érdekében állónak tartja, hogy becsületét ne pellengéreztesse s ha ez a fontos körülmény arra az elhatározásra birja a sértettet, hogy önként lemondjon a törvényes elégtétel jogának gyakorlatáról, az ő akarata ellen nem emelhet vádat törvényes képviselője, kit az eset csak közvetve érdekel s igy annak nyilvánosságra jutása sem érinti oly érzékenyen, különösen azon esetekben, midőn a törvényes képviselet jogát nem a szülök gyakorolják. Midőn a meggyalázott nő, féltett becsületének a biróság előtt megőrzése céljából lemond a törvényes megtorlásról, oly személyes jogot gyakorol, mely felett kizárólag ő rendelkezik s igy oszthatatlan. Ha ezen esetekben megengedtetik a törvényes képviselőnek, hogy a jogalany akarata ellenére azt helyettesítse : megfosztatik a nő ama jogától, hogy legfőbb érdekét, melyhez egész jövője fűzve van, maga védelmezhesse. Emez esetekre nem vonatkozhatnak azok az argumentumok, melyek a vagyon ellen elköve'.ett büntetendő cselekményekre igen helyesen felhozattak. Ha a kiskorú értelmi fejletlensége miatt nem tudja helyesen megválasztani az eszközöket, melyek a vagyon védelme céljából különben rendelkezésére állanak; az állam köteles a kiskorú jogai felett őrködni; azért szükséges, hogy a törvényes képviselő védje meg azon érdekeket, melyek megvédésére a kiskorú képtelen s a védképtelenség vagyoni hátrányokat eredményezhetne. Ez esetekben a törvényes képviselő által, a sértett akarata ellenére is előterjesztett vád következményei nem lehetnek terhesek a sértettre, mint a mennyire azok például a szemérem elleni bűntetteknél, mely esetekben a női becsületnek, sértett akarata elleni nyilvános rneghurcolása a szerencsétlent a kétségbeesésig viheti. Tekintetbe veendő eme kérdésnél még az is, hogy a képviseletileg érvényesített indítvány olyan egyéntől is jöhet, a ki ez indítvány mélyreható erkölcsi hatását, annak helyrehozhatatlan káros következményeit nem mindig képes belátni. A törvény szövegében ez a kifejezés: gondnokság alatt levő »más egyének helyetU »egyéb büntettek és vétségek esetében is az indítványozás joga annak törvényes képviselőjét illeti«, nem értelmezendő olyképen, hogy a 16 éves életkort meghaladó kiskorút akaratán kivül is, minden esetben helyettesitheti a törvényes képviselő. Kitűnik a törvény indokolásából ls, hogy a 16 évet betöltött kiskorúnál az indítványozás joga csak bizonyos, kivételes esetekben van korlátozva. Végül kiválóan fontosak büntetőjogi szempontból az inditványi bűncselekmények amaz esetei, midőn az indítványozásra