A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslathoz. 3. [r.] (Rendbírság. - Birói vizsga. - Joggyakornoki képesítés)

A JOG. 115 emelés a jogos igény, ha pedig az alantas biró akár nem kifogás', alánul viselte magát, akár pedig jó magaviselete mellett ügyeit nem pontosan végezte, ugy a fizetésemelésnek nincs semmi jogos alapja, mert nem vigasznak, hanem kiérdemlés gyanánt szolgáltatandó a fizetés emelése. Örömmel veszszük a 33., 34., 35., 36. §-t. A ki a gyakorlati téren bűnügyekben eljárt, a ki tudja, tek, kik tán jó rendöröknek beválnának, de semmiképen sem oly bíráknak, kik a bűnügyet legfontosabb stádiumában, hol erély és ész együttesen kell hogy működjék, nem voltak képesek vezetni, a ki tudja, hogy a bűnügyek tetemes része akár mindjárt az elsöbiróságnál, akár a felsőbb bíróságnál a hiányos vizsgálat folytán ismét visszakerültek a vizsgáló bíróhoz, az a 83. §-nak csak örvendeni fog, mert remediumot talál az eddigi visszaélések ellen. Nevezetes javítást képez több járásbirónak egy bíróságnál való működése nevezetes azért, mert számolt e javaslat azon n gyobb forgalmú városokra, a hol a kereskedelmi viszonyok tejlödöttsége oly vitás és elvi jelentőségű kérdéseket hoz a bíróság elé, melyeknek helyes eldöutése practicus és leleményes észjárást igényel. Fontos és eredményében üdvösnek is fog mutatkozni a javaslat 36. g-beli intézkedése, mely szerint az albirák egy évig a törvém széknél alkalmazandók. Ezen helyes intézkedés azon jó eredménynyel fog járni, hogy az albirák, ha ilyenekké k:'neveztetnek, nemcsak jelentéktelen végzések hozására és aláírására lesznek képesek, hanem ismeretet és tapasztalatot szereznek a peres ügyek sokféleségében. A -l-ik fejezet tulajdonképen kiegészítése az 1869. évi I\ . törvénycikknek s igy az e fejezetben tett intézkedéseket ez okból is feltétlenül el kell fogadni. Nem tartom helyesnek azonban az 55. §-ban foglalt azon rendelkezést, hogy beleegyezésük nélkül is áthelyezhetők a birák nem azért, mert ez vagy érdem folytán, vagy büntetéskép történik, az első esetben az áthelyezendőnek beleegyezése okvetlenül kikérendő, a második esetben pedig nem szükséges e kitétel beleegyezése nélkül. Igaz, hogy ez esetek szem előtt nem tartásánál enyhül annyiban ezen beleegyezés nélküli áthelyeztetés, hogy ugyanazon táblai kerületben történik, de a mondottak után nem méltányos intézkedés. Feltűnő, hogy e törvényjavaslatban, mely annyira igyekszik a szigorú felügyeleti és ellenőrzési joggal a birák felelősségét erkölcsileg megállapítani, egy intézkedést sem vett fel keretébe a vagyonjogi felelősségre nézve. A vagyonjogi felelősség veszélyes fegyver az ítélő birák ellen. Ha tán ezer közül egy eset fordul elő, hol a biró tapasztalatlansága, avagy a törvényben való teljes járatlansága kárt okoz, ugy ez rendkívüli és igen ritka tünemény. Helyes volt tehát ez irányban a törvényjavaslatnak hallgatni már azért, mert az ily esetek beillesztése magától teremtene alaptalan panaszokat és a birák zaklatását, de helyes volt azért is mellőzni e kérdést, mert a bírói állás nem menti fel a birót azon magánjogi kötelezettség alól, hogy az általa nyilván okozott kárért vagyonjogilag ne vonathassék felelősségre, ugy mint bárki más. Szerény nézetem szerint tehát e pont kihagyásával jelen javaslat nem maradt csonka és azért, ha az alügyészekre vonatkozó mostoha szakaszok módosítást nyernek, csak kívánjuk, hogy mielőbb legyen törvénynyé. Dr. Molnár J., nagykanizsai ügyvéd. III. (Bíróság és ügyészség.) E lapok 13-ik számában bizonyítottuk be azt a körülményt, hogy a tőrvényjavaslat 50-ik §-a az első folyamodású bírákra vonatkozólag akként módosítandó, hogy az első hely a biráké, az utolsó hely pedig a kir. ügyészeké, ugy mint különben e §-ban a felebbviteli birák után következnek tényleg a főügyészi helyettes és főügyész urak. Ugyancsak kimutattuk azt is, hogy az első folyamodásúlag alkalmazott ügyész és alügyész több javadalmazást, mint az első folyamodásúlag alkalmazott biró és albiró nem élvezhet és igy az évi 300 frt pótlék az ügyészek és alügyészek részéről megszüntetendő és e helyett az első folyamodású birák és albirák ugy kir. ügyész és alügyészek fizetése 300 frttal emelendő és ez utóbbiak a bírákhoz hasonlólag az 5 és 10 éves pótlék élvezésében részesittessenek. Elismerjük, hogy e cikket szándékosan oly éllel irtuk, hogy az igazságügyi kormányzatot annak az indokolására birjuk, hogy miért előzik meg az első fokú bírákat az ügyész urak és miért nem a felebbviteli bírákat a főügyészi helyettes és főügyész urak. Megelégedéssel constatáljuk, hogy cikkünk logikája előtt a magas kormány meghajolt, ugy azon még nagyobb nyomatékú igazságunk előtt is, hogy az első folyamodású alkalmazott ügyész és alügyészek több javadalmazást mint az első folyamodású alkalmazott birák és albirák igazságosan nem élvezhetnek. Következtetjük ezt onnan,hogy cikkünkre a válaszolást meg sem kisérlé. De hát mire való volna is az; nincs alap, a melylyel cáfolhatna! Térjünk tehát most már át a fenforgó ügy anyagi oldalára. Ha a törvényjavaslat elfogadja azt az álláspontot, hogy ügyész és alügyész az első fokú alkalmazott biró és albiróval egyenlő javadalmazást élvez — és ezt, ha igazság szeretete és józan gondolkozása van, elfogadni kénytelen — előáll a törvényjavaslat 66. §-ának a folyománya, mely a törvény hatályba lépte következtében a folyó évben felmerülő átmeneti kiadásoknak fedezésére, a legközelebbi költségvetésben leendő utólagos elszámolás kötelezettsége mellett az igazságügyminisztert felhatalmazza. Lássuk csak ez átmeneti kiadásokat számszerűleg. Vegyük fel, hogy a körülbelül 400 törvényszéki biró és 900 járásbiró és albiró, tehát összesen 1300 biró — pedig annyi nincs — fizetése az ügyészi 300 frtnyi pótléknak megfelelŐleg emeltetik, mutatkozik szükséglet 390.000 frt. Vegyük fel, hogy ennek folytán 20 ügyész és ugyanannyi alügyésznek 1,500 és 1,000 frt régi fizetése után 10 és 5 éves pótlék cimén 6,000 frt szükséglet merül fel Vegyük fel, hogy localis promotio léptettetik elő, ez körülbelül csak 20,000 frt szükségletet kiván. Vegyük fel, hogy 104 törvényszéki jegyzőnek törvényszéki albiróvá leendő előléptetése, a csekély fizetési fokozatra való tekintettel, csak 7,280 frt szükségletet kiván, a legbővebb számítás után összszükségletkép csak 423,280 frt mutatkozik ; de mivel a tényleges szükségletnél sokkal többet vettünk számításunkba, a tulajdonképpeni összszükséglet alig haladja meg a 400,000 frtot. Vájjon nevezheti-e magát jogállamnak az az állam, ki folyton haladást, a reformokért való lelkesülést, államháztartásában egyensúlyt és felesleget hirdet a nagyvilágnak, de tényleg visszariad 400,000 frtnyi szükséglet fedezésétől akkor, midőn az első fokú bíráinak fizetés tekintetében elodázhatlanul igazságot kell szolgáltatnia ?! Visszariad akkor, midőn szégyenpirral kell elismernie, hogy a dualismus elvén vele közösködő osztrák állam bíráinak fizetését, a magyar birák fizetése, e 400,000 frtnyi szükséglet fedezése esetén se közelíti meg?! Visszariad akkor, midőn tudnia kell, hogy bíráinak fizetését az osztrák birákékhoz mérten egyszerre amúgy sem, hanem csakis fokozatosan idővel emelheti fel akkép, hogy időnkint a fizetéseket fokozatosan javítja. Erős meggyőződésünk az, hogy az igazságügyminiszter ur mindezt fontolóra véve, a közel 400,000 frtnyi átmeneti kiadásokat megszavaztatja és egyúttal az első folyamodású birák előléptetését biztosítva, ugy, miként a felebbviteli birák részére, azok részére is a szervezeti törvényben rangsorozatot biztosit. X. Y. Törvényszéki jegyzők, mint vizsgálóbirák. A bírósági szervezeti javaslat szerint a bűnvizsgálatokat az igazságügyminiszter által kirendelt vizsgálóbirák fogják teljesíteni, azonban csekélyebb jelentőségű bünvizsgálatokkal a törvényszéki jegyzők is lesznek megbízhatók az illető törvényszéki elnökök által. Az igazságügyminiszter — megbízható értesülésünk szerint — korlátozni fogja a törvényszéki jegyzők vizsgálóbírói hatáskörét, a mennyiben a személyes szabadság, valamint a házjog nagy érdekeinek biztosítása szempontjából a törvényszéki jegyzők sem vizsgálati fogságot, sem házkutatást nem lesznek jogositva elrendelni. Ezek elrendelése kizárólag a vizsgálóbíróra lesz bízva. A jogtudorság, mint birói és ügyvédi kellék. Az igazságügyminiszter kezdeményezése folytán — mint megbízható forrásból értesülünk — a közoktatásügyi minisztériummal tárgyalások indíttattak meg az iránt, hogy a birói és ügyvédi pályára lépőknél eddigelé kellékként kivánt jogtudorság helyett egy szigorú elméleti államvizsga rendszeresittessék, fenmaradván a jogtudorság csak mint magasabb tudományos fokozat. A tárgyalások eddig teljes egyetértést eredményeztek a két minisztérium közt, és azok befejezte után — mi egy két hét alatt várható — egy szak férfiakból egybehívandó