A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 15. szám - A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslathoz. 3. [r.] (Rendbírság. - Birói vizsga. - Joggyakornoki képesítés)

Tizedik évfolyam. 15. szám. Budapesi, 1891. április 12. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart ;?. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÁGÜGY ÉRDEKEIK KÉPVISELETÉRE. A IJUMR ÜGYVÉDI, BUM, ÜGYÉSZI ÉS KOZJEGYZ. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed érre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek béimentesen legcélszerűbben postautalványnak al küldendők. TARTALOM . A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. (I. Rendbírság. — Birói vizsga. — Joggyakorlati képesítés. Irta : Dr. Pécs Imre, albiró Cegléden. — II. Felügyelet. — Jogtudorság, — Fizetés kérdése. — Vizsgáló bírák. — Áthelyezés. Irta : Dr. M o 1 n á r I. nagy-kanizsai ügyvéd. — III. Biróság és ügyészség. Irta: X. V.) — Törvényszéki jegyzők, mint vizsgálóbirák. — A jogtudorság, mint birói és ügyvédi kellék. — Uj curiai birák. — Harmadik javára kötött életbiztosítási ügylet. Irta : Dr. B e ck Hugó, budapesti ügyvéd. — Büntetőtörvénykönyvünk revisiója. Irta : Bodor László, kir. tszéki biró Kolozsvárott. — Nyilt kérdések és feleletek. (A lottónyeremények kérdéséhez. Irta : Dr. B r e u e r Mór, temesvári ügyvéd.) — Sérelmek. (Az aradi kir. törvényszék gyors igazságszolgáltatása. Irta: Dr. Perger Elemér, ügyvéd Orosházán.) — Irodalom. (A közigazgatási javaslatról. Irta : C o n c h a Győző.) — Vegyesek. Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Kűzlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-tól új előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük f. hó 1-én lejárt és még nem hosszabbították meg előfizetéseiket, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetések a -Jog- kiadóhivatalához, Budapest. V. ker., Rudolf-rakpart 3. sz. címzendők. A kiadóhivatal. A »Jog töt'vénytáva« i8ai-iki évfolyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az i8gi. évi iörvények i-ső ivét fi — ló. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslathoz. I. (Rendbírság. — Birói vizsga. — Joggyakornoki képesítés.) A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottsága által immár letárgyal tatván, alapos a remény, hogy a húsvéti szünet után összeülő képviselőház legelső teendőinek egyikét ezen törvényjavaslatnak tárgyalása fogja képezni. A kinek figyelmét nem kerülte el a törvényjavaslatnak 04. §-a, az tisztában van az igazságügyi kormánynak azon szándékával, hogy az. annak hatályba léptét az 1890. évi XXV. t.-c. alapján szervezett kir. itélő táblák működése megkezdésének napjára tűzte ki. Nem a kormányon mult, hogy a törvényjavaslat a megjelölt időpontnál esetleg későbben válik törvénynyé. A képviselőház igazságügyi bizottságában a törvényjavaslat tárgyalása annak fontosságához képest hosszabb időt vévén igénybe, annak képviselőházi tárgyalása a kormányelnök kilátásba helyezése ellenére a szünet előtt napirendre tűzhető nem volt. Azonban abból, hogy a törvényjavaslat rövid idővel későbben képezi majd a képviselőház tanácskozásának tárgyát: hátrány az igazságügyre nem származhatik, sőt összehasonlítást enged az eí»ő Úgynevezett előadói tervezetnek s az igazságügyi bizottság által letárgyalt törvényjavaslatnak egyes intézkedéseit illetőleg : ugy módot nyújt arra, hogy az továbbra is szakszerű bírálat tárgyává tétessék. Mert minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni arra, hogy az állandóság jellegével bírandó és nagy horderejű törvényjavaslat, törvénynyé válta előtt minden oldalról megvilágittassék és kívánatos is, hogy mindazon előnyök, melyek egy hozandó törvényből az igazságügyre háramolhatnak: a legteljesebb mérvben érvényre jussanak. Lapunk mai szán A mi az 1871. évi VIII. t.-c. 5. §-ában az igazságügy ] miniszternek a bíróságok fölötti felügyeleti jogára nézve általánosságban mondatott ki, annak részletesebb és a gyakorlati élet igényeihez mért szabályozása elsőrendű követelményként állott elő. A törvényjavaslat e részben a felügyeleti joggal a kir. itélő I táblák és kir. törvényszékek elnökeit bizza meg. A felügyeleti jog szabályozásánál a legnagyobb mérvű aggály a felebbviteli bíróságok rend bírságolási joga tekintetében merült fel. Es nem minden alap nélküli ezen aggodalom. Az önérzetes biró a felebbviteli bíróságoknak e g yszerű figyelmeztetés alakjában alkalmazott megrovásait büntetésnek tekinti. Az a biró, a ki komolyan fogja fel hivatását, a felebbezési bíróságnak figyelmeztetéseit minden rendbírság nélkül is egész birói pályáján mélyen a lelkébe vési, azokat mindenkorra irányadókul elfogadja. De előfordulhatnak esetek, a hol minden éberség és kötelességérzet mellett a birót elnézésből keletkező mulasztás érheti. Ilyen lehet egyes bíróságoknál a bíráknak rendkívül nagy munkával való túlterheltetése, továbbá a lényegileg kezelési szakhoz tartozó, azonban a biróhoz utalt teendők körül előforduló mulasztás. A ki ismeri a nagyobb kiterjedésű járásbíróságok mellett működő birák helyzetét: az tudja, hogy megfeszített szorgalma I mellett is, különösen a késedelem tekintetében, önhibája nélkül a megbírságoltak lajstromába beletévedhet. Másrészről nem ritkán a kezelő személyzet hibája miatt a ! biró lehet sújtva. A kezelő személyzet feltűnő gyér javadalmazása, az ! előléptetésnek úgyszólván kizárt volta miatt arra való s z a_kavatott munkaerőből nem egészíthető ki. Igaz ugyan, hogy ezek is részesülhetnek a megbírságolás eddig ismeretlen intézményében, de alig hihető, hogy a csekély javadalmazás gyakori rendbüntetéssel apasztható legyen. Kétszeres megfontolást igényel a rendbírság alkalmazásánál-; kimondása és nem 1 e h e t n e-e akitűzött célt inkább a fegyelmi törvénynek szigorítása útján elérni. A birói képesítési kellék tekintetében évek óta minden oldalról hangoztatott kívánalom az, hogy a bírótól és ügyvédtől egyforma képesítés kívántassák; habár az igazságügy s a birák szellemi niveaujának emelése érdekében inkább a bírói vizsga szigorúbbá tétele látszik indokoltnak, a mi bővebb bizonyítást nem igényel, elégnek mntatkozván annak felemlítése, hogy az ügyvédek munkája nagy részben birói eldöntés tárgyát képezi s az igazság kimondása illetőleg a jogszolgáltatás a kevésbé képzett jogvédő mellett is teljes mérvben nyerhet érvényt. Amit az elmélet és gyakorlat egyaránt szükséges követelményként hangoztatott, azt a törvényjavaslat elfogadható ok nélkül nem valósítja meg. A gyakorlati birói vizsgának fentartása azzal van indokolva, hogy a birói és ügyvédi vizsga a legközelebb egységessé szándékoltatik tétetni. Az előadói tervezet a bírótól is az ügyvédi oklevél megszerzését kívánta ugyan meg; azonban ha figyelembe veszszük, hogy a szaktanácskozmáDy és az igazságügyi bizottság az ügyvédi képesítést a bírótól nem kívánta: alig van kilátás arra, hogy a törvényjavaslatnak e részbeni módosítása a képviselőházban el legyen érhető. Ha azonban a szigorított gyakorlati birói vizsgának ideiglenes szabályozásában a kilátásba helyezett ügyvédi rendtartás előterjesztéséig meg lehet nyugodni, a törvényjavaslat 19. és 20. §-ai helyett felvett igazságügyi bizottsági szövegezésnek módosítása és helyesbítése elenged hetién követelmény. Ugyanis a köztisztviselők minősítéséről szóló 1 S8;!. évi L t.-c. 3, 5. és 7. §-ai szerint végleges minőségű bírósági vagy ügyészségi gyakornok csak az lehet, a ki vagy a jogtudományi államvizsgát letette, vagy [ a jogtudori fokot elnyerte. iá 12 oldalra terjed.