A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 12. szám - Mikor nem büntethető a méhmagzatelhajtás?

94 A JOGerőszakosan ékelődik a házastársak békéje és boldogsága közé és mig egyrészt magát arrogánsul tolja az élet hídjára, moraliter lelöki azokat onnan, a kiknek ugy jogi, mint etikai szempontból ezerannyi a joga. Mint száraz tollú jogász, nem vállalkozom arra, hogy a perspektívát tovább kifejtsem, de azt meggyőződésemen kivül etikai érzésem és erkölcsi felháborodásom is méltán hangoztatja, hogy egy önjogú s erkölcsileg kifogástalan alapon álló lény, egy nő, nem kötelezhető a törvény által arra, miszerint nyugodtan nézze, hogy vérségi kapcsolat létesüljön közte és egy bitang gazember között, közte és a nyomor, szégyen és bün legaljasabb alakjával és hogy ezen kapcsolatot saját testéből és véréből táplálja és a midőn ezen megfertőző embriót magától ellöki, őt azon állam büntető keze érje, melynek szent kötelessége volt őt becsületében, épségében, szóval minden jogaiban megvédni. De levezethető az ilyen törvény megsértésével keletkezett embrió megsemmititésének jogosultsága, a büntetőtörvény egy másik szakaszának szelleméből is, mely a családi állásra vonatkozik ; tilalmas lévén valamely gyermeket más családba becsempészni, már pedig mi lenne egyéb házasság tartama alatt idegen magból gyermeket megszülni ? F.s bármennyire körültekintünk, nem találunk egyéb módot azon esetben, midőn a házastársak különben együtt élnek, ezen meggyalázó méhmagzat, illetve megszülő gyermektől az őt meg nem illető családi állást megvonni és törvénytelennek deklarálni. Ez«n embrió kivetésén kivül nincs mód arra, megakadályozni, hogy az, mint élő gyermek, jogtalanul magához ne ragadja azon vagyont, mely egyéb törvényes örökösökre uéz és melynek más jogtalan úton való elvonása börtön s fegyházzal lenne büntetve. Nem lenne meggátolható, hogy mintegy gúnyul oly nevet bitoroljon, melynek tisztelete évszázadokon a nemzet érdekében kifejtett önfeláldozó tevékenységnek jutalma. Ezen esetekben ezen embrió megsemmisítése nem is tekinthető másnak, mint egyéb büntetendő cselekmény és illetve tilos viszony meggátlása, egy büntetendő cselekménynek megelőzése, megejtése, a mi pedig büntetőtörvényeink által épen büntetőjogi politikából immunitásban részesül. Összefoglalva a mondottakat, begyőzve látom azon tételt: 1. hogy az embrió, a midőn élő ember, azaz jogalany szerzett jogaival áll szemben, hátrálni kényszerül ; 2. hogy erőszakos nemi közösülésből eredő embrió törvényileg védett létjoggal nem blr, mert léte ellenkezésben van az állam által szintén védett, ső* büntetőjogi garanciákkal védett házasság fogalmával, ellenkezésben van az állam által szintén büntetőjogilag védett státusviszony valóságával és törvényességével és az ezzel összefüggő és belőle folyó százféle jogokkal. De ha az embrió mint élő gyermek megszületett ember, jogalany, melynek léte, élete felett senki nem disponálhat. Nyilt kérdések és feleletek. Kamat és önkénytes fizetés. (Kérdés.) A tényálladék és perfolyamat előrebocsátása nélkül, melyek mind kiviláglanak a curiai Ítéletből, ide iktatom ez utóbbit teljes szövegében. »4,083. szám. 1890. polg. O felsége a király nevében ! A magyar királyi Curia B. P. és társai felperesnek P. U. A. alperes ellen 33ö frt 82 kr. s járulékai megfizetése és egy 3,423 frtról v. p. kiállított kötelezvény kiszolgáltatása iránt a b—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott az 1889. évi május hó á-ik napján, 1,575. sz. a, kelt ítélettel elintézett és mindkét peres fél felebbezésére a budapesti kir. itélő tábla által 1890. évi február hó 18-ik napján, -17,554. sz. a. kelt Ítélettel megvizsgált sommás perét alperes felebbezése folytán 1890. évi december hó 5-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő tábla ítéletének az a része, mely szerint alperes a kötelezvény kiadására köteleztetett, helybenhagyatik, többi része azonban megváltoztatik s arra nézve, hogy felperesek 336 frt 82 kr. s járulékai iránti követelésükkel elutasittattak, a perköltség pedig kölcsönösen megszüntetett, az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Alperes ügyvédjének munkadija a felebbezésért 6 forintban állapittatik meg saját fele irányában. Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy miután a végrehajtás megszüntetése iránti perben jogerejűleg megállapittatott, hogy alperes követelése teljesen törlesztve van, alperesnek arra vonatkozó előadása tekinteibe nem vehető, hogy neki felperesek ellen még követelése van s igy alperes arra helyesen köteleztetett, hogy a kifizetettnek megállapított követelésre vonatkozó kötelezvényt kiadja. A mi azonban a végrehajtásmegszüntetési perben túlfizetettnek megállapított összeget illeti, alperes ennek visszatérítésére kötelezhető nem volt, mivel a túllizetett összeg kamattörlesztésre esik, noha pedig a végrehajtásmegszüntetési perben megállapittatott, hogy az alperest megillethető kamatok egy része elévült, minthogy felperesek a most megítéltetni kért összeget, a mely a kamatra esik, önkényt fizették, azt visszakövetelni nem jogosultak. A perköltségre nézve az elsőbiróság Ítélete az 1868: L1V. t.-c. 251. §-a alapján hagyatott helyben. Budapesten, 1890. évi december hó 5-én.« Csupán két pontba foglalom kételyeimet ezen Ítélet fölött, még pedig, hogy egyenlő fegyverrel álljai ak egymással szemben, én sem idézek törvényszakaszt, csak axiómákat állítok maguk a felsőbíróságoknak ítélkezési gyakorlatából. I. Perjogi szabályul el van fogadva, hogy ruszenkinü fizetéseknél első sorban vonandó le a költség, másod sorban a kamat és végül jön a töketörlesztés. Ebből kiindulva, vájjon helyt állhat-e az idézett ítélet indokaiban ama megállapítás, hogy a 33(1 frt 82 kr. túlfizetmény kamatban fizettetett felperesek által egy 3,423 váltóforint (1,437 frt 87 kr. o. é.) erejű tőkekövetelésre ? Maga az Ítélet elrendeli pedig a kötelezvény kiadását azért, j mivel az előző végrehajtás-megszüntetési perben nemcsak az egész ! tartozás törlesztése, de 336 frt 82 kr. túlfizetés igazoltatott és I állapíttatott meg. Bekezdésül idézett perjogi szabály szerint tehát nem-e a tőkére történt a túlfizetés? és ha igen, nem-e a kir. tábla ítélt alaposabban, mikor a túlfizetés visszatérítésében a volt hitelezőt elmarasztalta ? II. Végrehajtás-megszüntetési pert csak egy^ végrehajtást rendelő végzés, vagy egy végrehajtás folyamáni intézkedés kapcsán lehetvén indítani, könnyen belátható, hogy adósok végrehajtással zaklattattak s itt nem is vonatkoztam arra, miként ez 26 éven keresztül történt időközönkint. Úgyde önkényt fizet-e azon adós, a ki ellen végrehajtás foganatosittatik s mint a fenforgó ügyben árverések iratnak ki? mely árverési jegyzőkönyvekben magukban több fizetés nyugtatí tátik, mint az idézett. Köztudomású az is, hogy a paraszt tudatlanságának ismeI rétében vagy félelemből, vagy bizalomból hitelt ad a bírósági [ egyének felszámításainak, mig végre a bőre nyúzatván, fellázad. Feltételeznem kell, hogy talán a kir. Curia a végrehajtásmegszüntetési pernek, sőt az alappernek iratait is átnézvén, az j ezekben talált adatok és eredmények correctivumául jelentette ki önkényt fizetettnek a különben jog és igazság szerint visszajáró összeget, ezen feltételezésnek azonban ellenáll a saját maga által jogerejíínek elismert végrehajtás-megszüntetési Ítélet, melyet a mostani folyományos perben illusoriussá tenni nem lehet egy decretált jogcím közbevonása által, mert kétségtelen, hogy a hitelező által még mindig igénylett kamatok azok, melyeket mint j elévülteket, mindhárom bíróság mellőzött. III. Lehet-e és minő jogtámogatásnak alapul fektetése mellett siker reményével pert újítani a kir. Curiának fentebbi ítéletében foglalt megállapitványoknak hatályon kivül tételére, illetve megváltoztatásának szorgalmazása és kieszközlésére ? Kérek ezekre bővebb szakismereiü és tapasztalatú kartársaimtól is véleményt. Nagy Ferenc, ügyvéd Buziáson. Irodalom. Az ausztriai magánjog rendszere, irta dr. Bozóky Alajos, a nagyváradi kir. jogakadémia igazgatója. Első füzet. Budapest, 1891. P a Has irod. és nyomdai részv.-társaság. Nagy 8° IV. és 256 1. Ára fűzve 1 frt 80 kr. Szerző rendszeresen tárgyalja az ausztriai magánjogot, első sorban a jogtanuló ifjúság szükségleteinek szemmeltartásával; forrásai főkép U n g e r, Krainz és Burkhard. A jelen füzet a bevezetésen kivül tartalmazza az általános részt : a tárgyilagos értelemben vett magánjogot, a személyeket, jogtárgyakat, az alanyi értelemben vett magánjogot, a jogi tényeket és a jogviszonyok védelmét. Tekintettel arra, hogy hasonló rendszeres, az egész osztrák magánjogot felölelő munka magyar nyelven, 1864 óta nem jelent meg, a midőn Baintner Unger nyomán egy vékony, 2 füzetből álló, ma már nagyrészben elavult tankönyvet »Az ausztriai jog általános alaptanai« cim alatt adott ki, — szerző érdeme a jelen munka ki; adásánál elvitázhatlan. A munka hátralévő része ez év folyamán fogja : elhagyni a sajtót, a mikor arra bővebben vissza fogunk térni. Választás vagy kinevezés? (Adalék a közigazgatási j reformhoz). Irta P ár to s Béla. Budapest, Eggenberger-íéíe könyv| kereskedés. Ára 40 kr. Várni lehetett, hogy a közigazgatási reform [ küszöbön állván, az nemcsak a napi sajtónak fogja vitatkozása j tárgyát képezni, de hogy tömeges röpiratirodalmat is fog életre | szólítani. Csak az első része e várakozásnak teljesült. A röpiratirodalom meglehetős meddő maradt. Szerző kis füzete is inkább egy általános oldalát az egész kérdésnek érinti, mintsem a közigazgatási reformot, a mennyiben szorítkozik azon kérdés megvilágítására, vájjon a közigazgatás közegei, mint eddig, választás, } vagy mint terveztetik, kinevezés útján nyerjék alkalmaztatásukat! Szerző a választás híve és igy e mellett száll sorompóba és majd j az észhez,^ majd a szivhez fordul érveivel a municipális választási elv érdekében. Ajánlhatjuk a kis füzetkét. Vegyesek. Az új birői ügyviteli szabályok szervezetének tárgyalását e hó 14-én kezdte meg és 16-án Szabó Miklós curiai elnök elnöklete alatt folytatta az e célból összeállított bizottság, a melynek tagjai: Daruváry Alajos a kir. Curia másodelnöke, Czorda Bódog igazságügyi államtitkár, dr. Vajkay Károly a | budapesti, Puky Gyula a debreceni, Erdélyi Sándor a győri, í Berceelly Jenő a kolozsvári, Elekes Pál a marosvásárhelyi!