A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 11. szám - A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló törvényjavaslathoz. 1. [r.] (Birói és ügyvédi vizsga. - Vizsgálóbirák.)

Tizedik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1891. március 15. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpari :5. sz. V.. Rudolf-rakpari S. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A H ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dl', RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Meg jelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A btrúi és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. (Birói és ügyészi vizsga. — Vizsgálóbirák.) Irta: Dr. Pécs Imre, albiró Czegléden. — A jövedéki büntető igazságszolgáltatás reformja. Irta: Dr. Székely József, rá. kir, pénzügyi közigazgatási biró. — Bűn tető törvénykönyvünk revisiója. Irta: Bodor László, kir. tszéki biró Kolozsvárott. —- A közjegyző távozási díja. Irta : Schaffer Alajos, kir. közjegyző Kaposvárott. — Nyílt kérdések és feleletek. (Párbajozó birósági vagy ügyészi tag. [Feleletek.] I. Irta: Június Brutus. II. Irta:Bak Frigyes, Budapest).—Sérelem. (Vásári bíráskodás. Irta: X. E. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A >,Tog töt'vény tá ra« múlt évi folyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az i8go. évi igazságügyi rendeletek 6. ivét (Sl—QÓ. lap). Egyúttal van szerencsénk t. előfizetőink tudomására hozni, hogy gondoskodtunk róla, hogy a kiváló érdekkel biró rendeletek és utasítások: A kir. Táblák deeentralisatiójáról, valamint a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényhez gyűjteményünkben azonnal kibocstíjfásuk után megjelenhessenek. Előfizetéseket a »Jof/ törvénytára* ISQI. évi folyamára egyszerre bekiildve egész évre 2 frttal még elfogadunk. A kiadóhivatal. A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. (Birói és ügyvédi vizsga. — Viz=gálóbirák.J Irta : Dr. PÉCS IMRE, albiró Czegléden. Altalánosságban megjegyzem, hogy ezen törvényjavaslatnak mielőbbi törvényeidre emelkedését mindenki — a ki a birák és ügyészek szellemi niveaujának emelését és helyzetük javítását akarja — a legélénkebben óhajtja. Alig volt mostanig is érthető a birói állomás elnyeréséhez kisebb minősítésnek kivánata, mint az ügyvédség gyakorlatához. A javaslat szerint biró csak az lehet, a ki a jogtudori fokot elnyerte. Hogy a jogtudori szigorlatok letétele egymagában semmiféle biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy a jogtudori fokot elnyert biró egyszersmind a gyakorlati jogász ismereteit birni s azokat az életben is érvényesíteni fogja tudni: az kétségtelen; mert épen a jogtudorság az, mely a gyakorlati élet igényeivel nem számoló elméleti tudományokat öleli fel. Minthogy azonban biró csak az lehet, a ki a jogtudori fok elnyerésén felül a lényegileg az ügyvédi vizsgával ugyanazonos gyakorlati birói vizsgát letette s ezt megelőzőleg néhány évi joggyakorlatot képes kimutatni: bizonyítást nem igényel azon körülmény, hogy a birák szellemi niveauja egyenrangba lesz helyezve az ügyvédi karéval. Azonban ennek dacára is az ügyvédi oklevél még mindig nagyobb képesítést fog képviselni, mint a javaslat szerint szervezendő vizsgáról szóló gyakorlati birói oklevél. Mert tudvalevőleg az ügyvédi rendtartás 5. §-ának 2. pontja értelmében ügyvédi vizsgára csak az bocsáthatóba ki a három évi joggyakorlatból legalább másfél évet ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél ^ töltött; habár ugyanazon szakasz további pontja a három éven át működő bírákra nézve azon kedvezményt tartalmazza, hogy ezeknek Lapunk mai száma külön, ügyvédnél töltött gyakorlati időnek kimutatása nem szükséges s e nélkül bocsáthatók ügyvédi vizsgára. Mert a ki elfogulatlanul itél, nem tagadhatja el azon előnyöket, melyeket az ügyvédi irodák legtöbbjében szerzett gyakorlat nyújt. A megjelölt szervezeti javaslatból hiányzik rendelkezés arra nézve, hogy a jogtudori fokot elért s a jelen javaslat szerinti birói oklevelet nyert egyén, ha birói állását elhagyja és ügyvédi gyakorlatot folytatni kiván, köteles-e magát az ügyvédi rendtartás 6. §-ában elősorolt törvények és rendeletekből álló vizsgának alávetni. Hogy a törvényjavaslat szerinti birói vizsgát letett egyén az abban szabályozott vizsga alapján szerzett oklevele alapján az ügyvédi kamarába fel nem vehető: az az ügyvédi törvény vonatkozó rendelkezéseiből kitetszőleg kétséget nem szenved. Minthogy azonban a szervezendő gyakorlati birói vizsga lényegileg ugyanazonos lesz az ügyvédi vizsgával: nem lenn helyes a jogtudori fokot és a szervezendő birói vizsgálóé szóló oklevelet elnyert egyéntől azon esetben, ha ügyvédi gyakorlatra kívánna lépni: ismétlem, nem lenne helyes, hogy az illető magát külön ügyvédi vizsgának alávesse. Külön kiemelést nem igényel, hogy ezen kérdésnek szabályozása az ügyvédi rendtartás keretébe tartozik. Minthogy azonban az ügyvédi rendtartásnak tervbe vett szabályozásáig hosszabb idő mulhatik el: célszerű lenne addig is e kérdésnek megoldását a törvényjavaslat keretébe felvenni. E cikkemnek tulajdonképi célja azonban nem az, hogy a majdan szervezendő gyakorlati birói vizsgát letett egyének eshetőleges érdekeit megvédelmezzem. Szerezzék meg az ügyvédi oklevelet, ha ügyvédséget folytatni akarnak. Egyedül a birák, a járásbíróságoknál alkalmazott és vizsgálóbírói teendőkkel megbízott, vagy megbízandó albirák érdekei azok, mikre a hivatott tényezők figyelmét ezúttal felhívni óhajtom. A szervezeti törvényjavaslat 33. §-a szerint az igazságügyminiszter által kinevezendő törvényszéki vizsgálóbíró évenkint 200 frt pótlékot nyer. Nem tűnik ki a javaslatból, hogy a járásbíróságok mellett lesznek-e vizsgálóbirák. Sőt a 33. és 35. §-ok összevetéséből az mutatható ki, hogy a törvényszék vizsgálóbirája rendszerint törvényszéki biró lesz és csak csekélyebb fontosságú esetekben lesznek a vizsgálóbíró teendőivel törvényszéki albirák, illetve jegyzők megbízva. Járásbirósági albiráknak vizsgálóbírói teendőkkel való megbízásáról a javaslatban nincsen szó. A ki a járásbíróságnál valaha gyakorlatilag működött : az előtt bizonyára tudva lesz az, hogy a törvényszékek hatásköréhez tartozó bűnügyekben a vizsgálatokat rendszerint az albirák teljesitik. Ebben joguk és kötelességük az 1871. évi XXXI. t.-c. 16. §-ának b) pontjában van szabályozva. A jelenlegi gyakorlat szerint a törvényszék vizsgálóbirája csak a törvényszék székhelyén előforduló bűncselekményekben, a hamis és vétkes bukások eseteiben, a budapesti kir. törvényszék ezeken kivül az ahhoz még külön utasított bűnügyekbén jár el, a törvényszék székhelyén kivül eső járásbíróságok területein előforduló bűnügyekben csak kivételesen s a célszerűségi szempontok által vezérelt esetekben. A kir. járásbiróságoknál a vizsgálatok vezetésével megbízott vizsgálóbíró rendesen minden ügyben, kivétel nélkül akár főbenjáró, akár fontosabb vagy kisebb ügyekben járnak el a mostani gyakorlat szerint; jóllehet a vonatkozó rendelet értelmében a törvényszék kerületében előforduló összes bűn12 oldalra terjed.